MatStatP – Matematikai-Statisztikai Próbák

Napjainkban a különféle matematikai-statisztikai próbák életünk minden területén – a közvélemény kutatástól a termék minőség ellenőrzésig – nélkülözhetetlenek. Elterjedésük alapja a valószinűségszámítás 20. századi kibontakozása és a számításigényes feladatok megoldására képes számítógépek megjelenése. Ezek alapján lehetőség nyílt olyan nagyméretű halmazok bizonyos tulajdonságainak vizsgálatára, amelyek egyedszáma nem ismert (végtelen) vagy olyan nagy méretű, hogy az egyedenkénti mérés kizárt, csak a halmazból vett minták alapján lehet/kell a tulajdonságra vonatkozóan bizonyos hipotéziseket alkotni. Ezek helyességét ellenőrizendő születtek meg a matemetikai-statisztikai próbák, amelyek – nem mellesleg – igen számításigényes eljárások.

Magyarországon már 1960-tól kezdődően, az akkor elérhető egyetlen első generációs számítógépen megindult a matematikai-statisztikai próbák programozása a KSH kezdeményezésére. A megvalósítás módja előremutató volt: az egyes eljárások olyan modulok – az akkori lehetőségek között forrásnyelvű szubrutinok – formájában készültek el, amelyek különféle feladatokhoz készült keretprogramokba változtatás nélkül beépíthetők voltak.

A statisztikai próbákat végző szubrutinok fejlesztése az 1960-as évek legelején Ural számítógépen, gépi kódban indult meg. Később a KSH Minszk-2 számítógépet kapott, ezen folytatódott a fejlesztés ugyancsak gépi kódban. Mindkét gépen minden futás előtt a forrásprogramokat csak lyukszalagról lehetett beolvasni, a letesztelt programokat lyukszalagon kellett tárolni. Komoly előrelépést jelentett a fejlesztés szempontjából  a SZÜV-ben a hatvanas évek második felében felszerelt, GIER nevű dán fejlesztésű középgép, amelyet már magasszintű programozási nyelven (ALGOL60) lehetett programozni, továbbá rendelkezett gyors lyukkártyaolvasóval, amely a programok beolvasását, fejlesztését és karbantartását megkönnyítette.

A statisztikai próbákat végrehajtó szubrutinok elsődleges felhasználója – feladatkörénél fogva is – a fejlesztő intézmény Központi Statisztikai Hivatal volt, pontosabban annak projektjei, részlegei, munkatársai.  A programcsomag fokozatosan bővült és egy-egy számítási részt is lehetett belőle használni. A legnagyobb igény a legjobban számításigényes rutinok, így a T-próba, F-próba, U-próba, Khi-próba, a Statisztikai próbák valószínűsége iránt mutatkozott. Ezek számításához több olyan részszámítást kellett végezni, amely önmagában is érdekelhette a felhasználót, ezért ezek külön hívható szubrutinként is szerepeltek: pl. átlagos érték, szórás, átlagtól eltérés, minimum, maximum, stb. A felhasználók között említhetők a fejlesztő intézetettel együttműködő kutató intézetek is, mint pl. Agrárgazdasági Kutató Intézet vagy a Gyógynövény Kutató Intézet.

A fejlesztő  Jancsó Ferencné Lackner Györgyi visszaemlékezései.