Hivatkozási név: KSH Szám. Labor

KSH Számítástechnikai Laboratórium

Típus:
Hivatal
Alapítás időpontja:
1959
Címe:
Budapest Keleti Károly utca
Alapítók:
  • KSH
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    Az elektronikus számítógép alkalmazása a statisztikai rendszerek feldolgozásában.

    Felső vezetői
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    Árbevétel
    A szervezet költségvetési forrásból működött.
    Számítástechnikai eszközpark

    URAL 2

    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    Statisztikai feldolgozások, és statisztikai számítások, programok.

    A kezdeti időszakban a matematikai statisztika alapfeladatai, az átlagszámítás, a szórásszámítás, a minimum – maximum keresés programozása elkezdődött. Az akkoriban villámgyorsan felfutó operációkutatási feladatok programozása is napirendre került, bár a technikai nehézségek miatt csak bizonyos méretű feladatok elvégzését lehetett vállalni, így lineáris programozási és szállítási feladatok gépi megoldása is elindult.

    A legfontosabb feladatai között kell megemlíteni a nagyméretű (max. 92 x 92) ráfordítás-kibocsátás mátrixok invertálását, nagyméretű szállítási feladat megoldását, valamint különböző statisztikai feladatok programozását.

    Átalakulások

    1959-ben megalakult a KSH Elektronikai csoport, 1963 végén a csoport átalakult KSH Számítástechnikai Laboratóriummá, a Laboratóriumnak, mint a KSH-n belüli szervezeti egységnek megszűntetése és a munkatársak áthelyezése részben az akkor alakult Információfeldolgozási Laboratóriumba (Infelor), részben pedig a KSH felügyelete alatt működő SZÜV-be 1965 június 1-től.

    Érdekességek

    Létrehozását elősegítő szakembek: Pintér László, Pesti Lajos

    Alkalmazottak: (1964-ben)

    Pintér László igazgató

    Kiss György csoportvezető

    Műszaki csoportvezető: Sulyok Imre

    Matematikusok Laboránsok Műszaki csoport
    Bakos Tamás

    Jancsó Ferencné

    Kiss György

    Pogány Örs

    Pogány Csaba

    Rédly Judit

     

    Burányné Sztojanov Ida

    Csík Katalin

    Dávid Andrea

    Katona Mercédesz

    Kertész Jánosné (Gérecz Eszter)

    Kallós Ildikó

    Kéménczi Mara

    Nagy Margit

    Remetey Zsuzsa

    Toldy-Schedel Piroska

    Virágh Ildikó

    Dékán Pál

    Pásztor Egon

    Sulyok Imre

    Szajlai Béla

    Szigethy Antal

    Tóth Béla

    Tóth Gyula

    Udvary András

    Zsombok Zoltán

     

    Itt kezdte pályafutását (15 évesen, egy hónapos nyári gyakorlatosként!) ifj. Simonyi Károly, akiből aztán Charles Simonyi lett, az EXCEL, a WORD és még ki tudja hány egyéb termék megalkotója.

    A KSH Labor alapítói és az akkor még kezdő laboránsok, programozók később a számítástechnika meghatározó személyiségei lettek.

    Az Ural 2 gépet kiegészítő monstrum adatrögzítő berendezés egy TV komédiában is szerepelt, mint egy igazmondást vizsgáló eszköz.

    Az Ural 2 gép egyik érdekessége volt a látogatók számára, hogy az utasítások különböző hangmagasságait kihasználva beprogramozták Beethoven Für Elise-t, és azt a gép gyönyörűen lejátszotta.

    A történet a Bull Gamma programozásával kezdődött. Ezt Jancsóné Györgyi programozta először. Az elektronikai csoport előtt mások, a gépnek ezt a programozható funkcióját nem használták. A gép tárolt programozású volt, de külső kapcsolótáblán kellett a programot kábeles dugaszolással rögzíteni. Ezek az egyszerű feladatok a hagyományos Hollerith-es megoldásnál rengeteg szervező munkát és hosszú futási időt igényeltek, így az adatfeldolgozás hatékonyságát már ez a gép is javította.

    A szocialista országokban sokáig nem tartották érdemesnek az elektronikus számítógépekkel foglalkozni. A statisztikai hivatalokban annyi feldolgozandó adat halmozódott fel, hogy a gyorsabb feldolgozás érdekében, ezen próbáltak segíteni. Az országok statisztikai hivatalai között együttműködés alakult ki, amely még a tanulmányutakat is megengedte a tapasztalatcsere érdekében.

    A KSH-ban az Ural 1 gépen kezdődött meg a tanulás és a programozási munka, alapvetően azzal a célkitűzéssel, hogy a több évtizede működő Hollerith lyukkártyás gépek mellett megismerjék az elektronikus számítógépek nyújtotta új lehetőségeket. Később, a csoport a TKI-ba költöztetett Ural 1 gépen gépi kódban programozott és az alkalmazásokat üzemeltette.

    A TV Híradó is felfigyelt az elektronikai csoportra és 1960-ban vagy 1961-ben felvétel készült, amelyen Jancsóné Györgyi és Kiss György látható munka közben. Ennél a gépnél még nemcsak a programozási munkát kellett elvégezni, hanem a futtatásoknál a vezérlőpult gombjait is kezelni kellett.

    Már 1961-ben elkezdődött akadémiai szervezésben az ALGOL 60 programozási nyelv oktatása, de sajnos évekig várni kellett, amíg használni is tudtuk egy barter üzletben beszerzett GIER gépen, amelyet a 1967/68-ban, a SZÜV-ben installálták.

    1963 januárban a KSH-ban szervezett Ural 2 programozói tanfolyamon 10 laboráns vett részt, a tanfolyam oktatói Bakos Tamás, Pogány Örs és Pogány Csaba voltak.

    1963/64 fordulóján a KSH beszerzett egy Ural 2 számítógépet, és a géptermet a Váci út 4. (Váci út Kádár utca sarok) épület földszintjén telepítették, hatalmas hűtőrendszerrel alatta a pincében. A számítógép kiegészítője volt a szabványos 35 mm-es feketére exponált filmszalagos adatrögzítő munkaállomás, amely maga is egy nagyobb méretű helyiséget foglalt el. Eddigre a kis Elektronikai csoport már létszámában és a munkamegosztások szempontjából is megerősödött. A szervezeti egység neve is megváltozott KSH Számítástechnikai Laboratóriumra. Létrejött a gépet üzemeltető műszaki csoport is Sulyok Imre vezetésével.

    KSH Számítástechnikai Laboratórium nem önálló jogi személy volt.


    Létrehozva: 2016.07.12. 16:34
    Utolsó módosítás: 2022.06.27. 20:48