Ki kicsoda
Születési év | ||
Név | Rövid bemutatás | |||
---|---|---|---|---|
Frigyes István | 1932 |
mérnök MTA doktora | Villamosmérnök, kutató. Az ipar (BHG, Orion) után a TKI-ban osztályvezető volt; majd a BME VIK Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszéken egyetemi tanár. A vezeték nélküli hírközlés és digitális távközlés tudományainak ismert és elismert művelője. |
|
Borgulya István | 1946 |
matematikus PhD | A PTE gazdaságinformatika oktatója, magántanár. Fő kutatási területe a mesterséges intelligencia jogi, közgazdasági alkalmazásai. Evoluciós algoritmusok témakörben több cikke, könyve jelent meg. Fontos szerepe volt a PTE informatikai fejlesztésében. |
|
Berceli Tibor | 1929 |
mérnök MTA doktora | Állami díjas villamosmérnök, kutató, a BME VIK-en a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék professor emeritusa. A mikrohullámú távközlés nemzetközi hírű kutatója. A BME Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskoláján témakiíró. |
|
Istenes Zoltán | 1970 |
informatikus PhD | Az ELTE Informatikai Karának docense és az EIT Digital budapesti Doktori Iskola vezetője, az Autonóm rendszerek mesterszak akadémiai szakmai felelőse. Az NJSZT Robotika Szakosztályának 2008-2020 között alapító elnöke. |
|
Árvai Péter | 1979 | mérnök | Magyar-svéd üzletember. A Prezi felhőalapú prezentációs szoftvercég társalapítója és vezérigazgatója. Az Európai Bizottság az Év Vállalkozójának választotta, a Royal Institute of Technology az Év Alumnija címet adományozta neki. |
|
Tihanyi László | 1961 | mérnök | Számítógépes nyelvész. A MorphoLogic Kft. egyik alapítója. Szótár-, helyesírásellenőrző- és fordítóprogramok fejlesztője. 2012-től az Európai Bizottságnál fejlesztő; kezdeményezésére vezették be a neurális, ill. az MI-alapú gépi fordítást. |
|
Székely Tibor | 1951 | mérnök | Kolozsvári villamosmérnök. Szerepe jelentős a helyi magyar közösségi életben; Erdély és Magyarország informatikai kapcsolataiban; a magyar szakma-nyelv ápolásában. Sokat foglalkozott számítógépes vezérlés fejlesztéssel különböző szerszámgéptípusokra. |
|
Bódi Antal | 1964 |
mérnök PhD | Magyarországon elsőként szervezett kábeltelevízióra alapozott szélessávú internetszolgáltatást (1996, Nyíregyháza). Részt vett a www.magyarorszag.hu, Ügyfélkapu, EESZT és eSZIG elindításában. Utóbb a közlekedés digitalizálásán dolgozik a KTI-ben. |
|
Tikk Domonkos | 1970 |
matematikus PhD | Informatikus, tudományos kutató, cégvezető. Szakterületei az ajánlórendszerek, szövegbányászat, fuzzy rendszerek. Kutatóként a BME-n és a Humboldt Egyetemen dolgozott. A Gravity R&D start-up társalapítója és CEO-ja a cég 2022-es akvizíciójáig. |
|
Kincses Gyula | 1952 | orvos | Egészségpolitikus, volt államtitkár, 1990 és 2010 között a GYÓGYINFOK igazgatóhelyetteseként, a MEDINFO, ill. az ESKI főigazgatójaként az egészségügyi informatika egyik alakítója, fejlesztője. 2019 és 2023 között a MOK elnöke. |
|
Máray Tamás | 1964 |
mérnök egyetemi doktor | Az internet hazai bevezetésének egyik úttörője, az első magyar web-oldal megalkotója. Több informatikai technológia bevezetésében volt jelentős szerepe: szuperszámítástechnika meghonosítása; nemzeti szuperszámítógép infrastruktúra létrehozása. |
|
Krén Emil | 1935 |
vegyész MTA kandidátusa | Az MTA KFKI-ban szilárdtestfizikai kutató és különböző szintű vezető volt 1958-1991 között. Később úttörő tevékenységet végzett képzőművészeti tárgyú, az oktatást és múzeumi kurátorok munkáját segítő, nemzetközileg elismert honlapok létrehozásával. |
|
Szabó Csaba Attila | 1945 |
mérnök MTA doktora | Rádiómérnök, a BME professzor emeritusa. Egyetemi oktatói, vállalkozásfejlesztői, ipari vezetői, nemzetközi tanácsadási, valamint szakfolyóirat főszerkesztői pályafutása számottevő és elismert. |
|
Kató Zoltán | 1965 |
matematikus MTA doktora | Nemzetközi intézetekben (INRIA, HKUST, CWI, NUS) eltöltött 10 év után az SZTE professzora. A számítógépes látás és képfeldolgozás kutatója. Az IEEE, ELLIS, KEPAF tudományos társaságok tagja. Több tanítványa a képfeldolgozás nemzetközileg elismert kutatója. |
|
Nemes József Miklós | 1959 |
mérnök PhD | Az ELTE IK egyetemi docense az SEK-en; a technika- és tervezés-tanárszak felelőse. A technikai és informatikai műveltség fejlesztésének elkötelezettje; a robotika oktatás, tehetséggondozás és robotika versenyek elismert szervezője. |
|
Debreceni Győző László | 1956 | mérnök | Telekommunikációs mérnök. A Magyar Telekomnál az optikai és IP hálózati, a ráépülő termék- és szolgáltatás-, ill. a kapcsolódó szervezeti fejlesztések irányítója volt. Utóbb az államigazgatásban tölt be vezető szerepet hálózatfejlesztési területeken. |
|
Kántor Csaba | 1945 |
mérnök egyetemi doktor | Távközlési rendszerek szakértője, eszközminősítésük kialakítója; a hazai űrtávközlés jeles szereplője. Létrehozója, irányítója volt a Magyar Telekom K+F tevékenységének. Az Űrkutatási Tudományos Tanács alapító tagja. A HTE volt főtitkárhelyettese. |
|
Forgács András | 1953 | mérnök | Mérnökként és rendszerszervezőként hazai kisvállalkozások (Dataplan, KFKI ISYS) kereskedelmi, szervezési, illetve üzletágvezetője volt; majd nagyvállalati (MÁV) divízióvezető. Utóbb önálló tanácsadó és projektvezető. |
|
Dely Zoltán | 1951 | mérnök | A számítógépes távközlő hálózattervezés, illetve a távközlés szabályozás műszaki szakértője. A Magyar Telekom Csoportnál osztályvezetőként a műszaki stratégiai felelőse és kutatója volt. |
|
Ágoston György | 1946 | mérnök | MTV műszaki felsővezetőként tevékenykedett az analóg-digitális, az SD–HDTV átállás s az informatika-távközlés-média konvergenciája korszakaiban. Vezető szerepe volt a televíziós műsorgyártó és archiváló rendszerek informatikai rendszerré alakításában. |
|
Bölcskei Imre | 1941 | mérnök | A távközlés területén dolgozott vezető pozíciókban. Irányította a kapcsolástechnikai és átviteli hálózati fejlesztéseket, a crossbar és elektronikus központok hazai honosítását; illetve az Európai Unió távközlés szabályozási rendszerének bevezetését. |
|
Domokos György | 1957 | mérnök | Építőmérnök, földmérő, térinformatikus. Térinformatikai cégeknek, illetve cég-képviseletnek volt felelős beosztású vezetője (Geocomp, ESRI Magyarország, Térképtár, VÁTI). Több egyetemen oktat, és szakmai alapítványoknak volt kuratóriumi tagja. |
|
Ramháb Mária Margit | 1951 | könyvtáros | Könyvtáros, könyvtárszervező, -igazgató. Könyvtári fejlesztések, beruházások és szolgáltatások szakértője – beleértve informatikai vonatkozásaikat is. Az IKSZ egyik alapítója, volt elnöke; a KSZR keretében munkacsoport szakmai vezető. |
|
Szénási Sándor | 1978 |
mérnök PhD | Az ÓE NIK egyetemi tanára, tanszékvezető és a szoftverfejlesztés specializáció felelőse. Fő kutatási területe a High-Performance Computing és a gépi tanulás gyakorlati alkalmazása. |
|
Odry Ákos | 1989 |
mérnök PhD | Egyetemi oktató. Az autonóm és intelligens robotok, valamint a korszerű irányítási módszerek és azok gyakorlati alkalmazásának szakértője. Kutatási területe: robusztus szenzorfúziós módszerek alkalmazása mobil robotok lokalizációjában. |
|
Nyáryné Grófcsik Erika | 1946 | közgazdász | Az első magyar üzemszerűen működő számítógépes könyvtári rendszer: a Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépes rendszerének létrehozója (1978). A szoftver-technológiák alkalmazását támogató segédeszközök külföldön is ismert szakértője. |
|
Horváth Gyula | 1949 |
matematikus egyetemi doktor | Az ELTE Informatikai Kar Média- és Oktatásinformatikai Tanszék címzetes egyetemi docense. Évek óta a versenyprogramozással, informatikai diákolimpiákkal kapcsolatos tehetséggondozás ikonikus alakja. |
|
Holl András | 1959 | fizikus | Az MTA KIK informatikai főigazgató-helyettese. Szakterülete a tudományos kommunikáció modern lehetőségei, a dokumentumok láthatóságának hosszú távú biztosítása, a tudománymetria. |
|
Vörös Mihály László | 1945 |
közgazdász MTA kandidátusa | Az Edutus Egyetem Professor Emeritusa; a gödöllői MATE Gazdaság- és Regionális Tudományi Doktori Iskolájának (GRTDI) témavezető professzora. |
|
Niklasz László | 1944 |
mérnök egyetemi doktor | Földmérésügyi szakemberként a földügyi-térképészet és a hazai térinformatika több területén működött; több rendszer létrehozója, szervezője, irányítója volt. Mind a közigazgatásban, mind a vállalkozási szférában végzett szaktevékenysége jelentős. |
|
Slyuch András | 1954 | mérnök | Távközlési szakember. Szinte minden munkaterületen tevékenykedett: a gyakorlati végrehajtástól az irányításig, a hatósági területtől az ellenőrzésig. |
|
Máté Eörs | 1944(?) |
matematikus MTA kandidátusa | A szegedi JATE-n matematikusként kezdett, majd érdeklődése a számítógépek orvosi alkalmazásai felé fordult. Részt vett a SzOTE SEGAMS tipusú izotópdiagnosztikai képfelvevő és feldolgozó rendszereinek kifejlesztésében. |
|
Turcsányi-Szabó Márta | 1957 |
matematikus PhD | Az ELTE IK habilitált docense, oktatási innovációért felelős dékáni biztosa. Tevékenysége az élmény-alapú informatikai tudás megszerzése köré összpontosul, melynek kutatásával, fejlesztésével, tanításával és népszerűsítésével foglalkozik. |
|
Vadász László (Leslie L. Vadasz) | 1936 | mérnök | Magyar származású mérnök-menedzser az USA-ban. Az Intel cégnek alapításától (1968) munkatársa volt, ahol 35 éven át dolgozott vezető pozíciókban. Vezette az első mikroprocesszort tervező csapatot. Megalapította s vezette a cég kockázati tőkebefektető vállalatát. |
|
Fodor Tamás | 1943 | mérnök | 1971-től a Videoton Számítástechnikai Gyár Adatátviteli Osztályának, 1976-tól az Alkalmazói Szoftver Labor vezetője. 1982-től a SZKÜBT, 1989-től a Videoton Automatika igazgatója. 1990-től a Ganz és Körte csoport vállalatainál vezérigazgató. |
|
Hangos Katalin | 1952 |
vegyész MTA doktora | A SZTAKI tudományos igazgatóhelyettese és a PE egyetemi tanára volt. Nemzetközileg elismert eredményeket ért el a rendszer- és irányításelmélet mérnöki-fizikai elveken nyugvó dinamikus analízise és a modell-alapú irányítás és diagnosztika területén. |
|
Szilasi Anna | 1938 |
orvos MTA kandidátusa | Orvos, egészségügy-szervező, az orvosi informatika szakértője. Nevéhez fűződik integrált egészségügyi informatikai rendszer kifejlesztése Pécs város felnőtt lakosságára és más orvos-informatikai megoldások szervezése. E tárgyban tankönyveket is írt. |
|
Fritz József | 1943 |
matematikus MTA rendes tagja | Kiemelkedő matematikus. Fő kutatási területe a valószínűségszámítás és a matematikai fizika. Utóbbi területen belül a nem-egyensúlyi statisztikus fizika és a statisztikus alakfelismerés kérdéseivel foglalkozik. |
|
Illés Erzsébet | 1936 |
tanár MTA kandidátusa | Egyike azon csillagászoknak, akik az első mesterséges holdak felbocsátása után (1957) azok csillagászati megfigyelésével megkezdte Magyarországon az űrkutatást; és amihez már 1961-től számítógépi programokat írt és használt. |
|
Kenczler Mihály | 1952 | mérnök | Informatikai szakújságíró és szerkesztő. Volt az IDG CW-Számítástechnika főszerkesztő-helyettese, dolgozott a Chip Magazinnál, a Népszabadság „Infovilág” rovatánál. Utóbb az ITBUSINESS magazin vezető szerkesztője. |
|
Vaskövi István Béla | 1946 |
mérnök MTA kandidátusa | Automatizálással, irányítástechnikával foglalkozó villamosmérnök. A SZTAKI tudományos főmunkatársaként jelentős számítógépes ipari folyamatirányító rendszerek (MOL, DÉMÁSZ, PA) fejlesztésében volt meghatározó szerepe. |
|
Dinya Elek | 1949 |
matematikus MTA kandidátusa | Az SE professzor emeritusa. Matematikusi végzettségével számos területen segítette a biológiai és élettani kutatásokat, oktatta a biostatisztikát. Dolgozott az SE Számítóközpontban, és vezette az egészségügyi szervező szak képzési intézetét. |
|
Varga András | 1936 |
mérnök egyetemi doktor | A BME ViK-en oktatott; a HEI Számítóközpont első vezetője volt. Létrehozta az Adatátvitel szakmérnöki tárgyat. Az Iskolaszámítógép Program egyik felelőse (1980-as évek). Később kereskedőként (Novotrade), majd szoftver-oktatóként (Számalk) tevékenykedett. |
|
Bari Ferenc | 1954 |
mérnök MTA doktora | Mérnök, orvos-biológus, egyetemi tanár. Orvosi-méréstechnikai, -jelfeldolgozási, élettani kutatásokkal foglalkozik. A SZTE-en orvosi fizikát és orvosi informatikát tanít. Vezetésével alakult meg az SZTE Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézete. |
|
Dévényi Dömötör | 1949 | mérnök | Rendszerszervezőként kezdett, majd az egészségügyi informatika területén tevékenykedett kereskedelmi és marketing vezetői beosztásokban. Egyik alapítója és az informatikai rovat vezetője az egészségügy-informatikával foglalkozó IME szaklapnak. |
|
Meskó Bertalan | 1984 |
orvos PhD | Orvosi jövőkutató; Magyarországon az első orvosi jövőkutatásról szóló doktori program elindítója. A The Medical Futurist Institute vezetője, tudomány-kommunikátor. |
|
Pellionisz András | 1943 |
mérnök MTA doktora | Mérnök, biofizikus; az USA-ban tevékenykedő nemzetközileg elismert kutató. A neurális hálózatok Tensor Network Theory matematikai értelmezésének megalkotója; a genom fraktális interpretációjának (“FractoGene”) felfedezője. |
|
Lakatos István | 1960 | mérnök | Villamosmérnök, üzletember, vállalkozó. A Műszertechnika Irodatechnika Kft. ügyvezetője, majd vezérigazgatója. A Műszertechnika infokommunikációs cégeiből 2007-ben létrejött Bravogroup Holding vezérigazgatója. |
|
Sipos Mihály (1956) | 1956 |
mérnök PhD | Iparfejlesztési szakember, a hazai elektronikai ipar fejlesztési koncepcióinak egyik kidolgozója. A magyar elektronikai ipar gazdasági folyamatainak kutatója. |
|
Szabó Bálint | 1969 | informatikus | Műszaki menedzser; szerepe jelentős volt a magyar központi egészségügyi szolgáltató rendszer kialakításában: az EESZT tervezési és megvalósítási munkálatait és ágazati bevezetését vezette. A Nemzeti Népegészségügyi Központnak stratégiai igazgatója. |
|
Majtényi Edit | 1939 | matematikus | Az adatbázis szerkesztés és -kezelés szakértője. Kezdetben a SZÜV, majd a KSH munkatársa; később osztályvezető volt az OT-nál és a PM-ben. |
|
Mihály Szabolcs | 1943 |
mérnök MTA kandidátusa | A térképészet, geodézia, digitális fotogrammetria, térinformatika szakértője. A FÖMI tudományos vezetője és főigazgatója volt. Főbb munkássága: műholdak geodéziai hasznosítása, doppleres mérések, a GPS honosítása, a DAT (digitális alaptérkép) bevezetése. |
|
Halász Gábor | 1953 |
mérnök egyetemi doktor | Szoftver-fejlesztő, szoftveres üzletkötő, majd a Számalk képviseletében Németországban évken át szervezte magyar szoftver-fejlesztők ottani munkáit. Utóbb itthon saját cégekben vállalatirányítási rendszerek értékesítésével, bevezetésével foglalkozik. |
|
Baráth István | 1946 | mérnök | A VIFI tudományos segédmunkatársa, fejlesztési-technológia vezetője; a lézernyomtató fejlesztési csoport és a magneto-optikai tároló fejlesztésére létrehozott BME-Videoton Innovációs Park vezetője. Igazgatója volt az első magyar CD gyárnak (Glória). |
|
Turchányi Géza | 1952 | matematikus | A KFKI, a CERN majd a Magyar Telekom munkatársa, az Internet szakértője és egyik első terjesztője Magyarországon. |
|
Vassányi István | 1969 |
mérnök PhD | A Pannon Egyetem docense. Kutatási területe az orvosi adatbányászat, adatelemzés és az egészségügyi informatika, valamint szakértői rendszerek az egészségügyben, illetve a telemedicina informatikai háttere. |
|
Dombi József | 1948 |
matematikus MTA doktora | Az SZTE Kibernetikai Laboratóriumában kezdett; azóta is Egyetemen oktató, 2012-től egyetemi tanár. Kutatási területe: mesterséges intelligencia, fuzzy rendszerek, intelligens vizuális és mérnöki rendszerek valamint többtényezős döntések. |
|
Ujvári Zoltán | 1947 | mérnök | 20 éven át VIFI osztály-, főosztályvezető, majd főmérnök volt. Számítógépek honosítását, ill. adatátviteli, távadatfeldolgozási, folyamatvezérlő és más alkalmazási rendszerek fejlesztését irányította. Utóbb társaival alapított kisvállalkozásában dolgozott. |
|
Rudas Pál | 1951 | mérnök | Kezdetben digitális szimulációval (TKI, BME) és egészségügyi modellezéssel foglalkozott (ESZTIK). Utóbb térinformatikai vállalkozások alapítója és vezetője. |
|
Héja Gergely | 1976 | mérnök | Az orvosi interpretáció és a egészségügyi terminológiai rendszerek szakértője. Különböző egészségügyi, ill. egészségügy-informatikai szervező cégeknek volt munkatársa. A BME oktatója. |
|
Mallász Judit | 1953 | mérnök | Villamosmérnökként pályája zömét informatikai, távközlési szakújságíróként töltötte. A Computerworldben és más nívós szaklapokban publikált, emellett több mint egy évtizedig szerkesztette a BME VIK különböző kiadványait. |
|
Gerő Zsolt | 1929 |
mérnök egyetemi doktor | Gépészmérnök. Kezdetben több nagyvállalat (ML, BRG) technológiai; később (VT Külkereskedelmi Vállalat, VT Számítástechnikai Gyára, BRG, IGV) műszaki, ill. kereskedelmi igazgatója volt. |
|
Kertész Gábor (1988) | 1988 |
informatikus PhD | Mérnök informatikus, programtervező informatikus, az ÓE Neumann János Informatikai Karának egyetemi docense. Kutatási területe az alkalmazott gépi tanulás, a mély metrikus tanulás. |
|
Pellionisz Péter | 1940 |
mérnök MTA kandidátusa | A KFKI kutató-fejlesztő mérnöke, laborvezető, tudományos főmunkatárs. Szakterülete elektronikus műszerfejlesztés a nukleáris és reaktorelektronika, a sztochasztikus jelek analízise, korrelációtechnika, akusztikus emissziós jelek analízise területén. |
|
Özvegy Judit | 1962 | tanár | A Szegedi Tudományegyetem Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola tanítója. Komplex tehetséggondozó programjainak új eleme a robotépítés és robotprogramozás, aminek bevezetését szorgalmazza a kisiskolások körében. |
|
Srajber Benedek | 1933 |
tanár egyetemi doktor | A számítástechnika egészségügyi alkalmazásának egyik hazai úttörője. 1965-től dolgozott a számítástechnika területén (MTASZK, SOTE Számítástechnikai Csoport, KSH ÁSZSZ). |
|
Fogarassyné Vathy Ágnes | 1973 |
tanár PhD | A Pannon Egyetem tanszékvezető egyetemi docense. Fő kutatási területei: adattudomány, adatalapú gépi tanulás, adatbányászati módszerek fejlesztése és alkalmazása. Elkötelezett híve az adatalapú egészségügyi informatikai megoldások fejlesztésének. |
|
Kirchknopf György | 1944 | mérnök | Szoftver-fejlesztőként indult, majd német és magyar kis- és középvállalkozásokat vezetett, amelyek szaktanácsot, ill. információs rendszereket szolgáltattak gazdálkodási, stratégiai és controlling területen. |
|
Tar József Kázmér | 1957 |
fizikus MTA doktora | Egyetemi tanár, része volt az ÓE létrehozásában. Robusztus adaptív és optimális szabályozási módszerekkel foglalkozik, a Fuzzy metodológia egyik hazai meghonosítója; adaptív irányításelméleti módszere új, geometriai megközelítést jelent a robotikában. |
|
Végh László (Végh Ladislav) | 1976 |
tanár PhD | A Selye János Egyetem Informatikai Tanszékének adjunktusa. Kutatási területe a programozás oktatásának módszertana, algoritmusok programozás animációkkal és vizualizációkkal támogatott oktatása, virtuális világok felhasználása az oktatásban. |
|
Sebestyén István | 1947 |
mérnök egyetemi doktor | Az SZKI-ban kezdett számítástechnikával foglalkozni. Az IIASA-ban interdiszciplináris rendszer-szemléletű nemzetközi számitógép hálózat létrehozásában vett részt. A Siemensnél szabványosítási vezető volt. Később az Ecma főtitkára lett. |
|
Sipos László József | 1957 | mérnök | Az MVM Paksi Atomerőmű nyugalmazott minőségbiztosítási vezetőmérnöke. Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottság minőségügyi rendszermenedzsere, és a független nukleáris szakértőket Minősítő Bizottság tagja. |
|
Szécsiné Festő-Hegedűs Margit | 1958 | tanár | Középiskolai tanár. Diákjaival a programozáson túl robotikával és 3D-s tervezéssel-nyomtatással is foglalkozik. Az ISZE által működtetett Dusza Árpád Országos Programozói Emlékverseny főszervezője és zsűrielnöke. |
|
Péterffy Tamás (Thomas Peterffy) | 1944 | közgazdász |
A tőzsdei informatika úttörője, egyik legjelentősebb alakja. Kortársainál korábban ismerte fel a számítógépes rendszerek szerepét a pénzügyi eszközök kereskedésében. |
|
Bánné Varga Gabriella | 1949 |
tanár egyetemi doktor | Pályája kezdetétől következetesen az információs rendszerek tervezésével foglalkozik. Folyamatosan tart módszertani oktatásokat. E tárgykörökben több tan- és szakkönyve jelent meg. |
|
Szántó Tamás | 1947 |
mérnök egyetemi doktor | A MOM majd a MIKI berkeiben fejlesztőként, fejlesztési osztályvezetőként, ill. igazgatóként dolgozott. Később ügyvezetője lett egy fejlesztéssel foglalkozó kft.-nek. Fejlesztéseiért többször díjazták. Volt a „Mérés és Automatika” lap főszerkesztője. |
|
Jobbágy Ákos | 1950 |
mérnök MTA doktora | A BME professor emeritusa, volt tanszékvezető. Az Egészségügyi (Orvosbiológiai) Mérnökképzés volt vezetője. Kutatás-fejlesztési szakterülete: orvosi készülékek intelligens vezérlőinek tervezése. |
|
Vid Ödön | 1948 | mérnök | ESZR gépek üzemeltetésének vezetője, szakkönyvek szerzője, tanfolyamok előadója. 1989 – 2006 között bankoknál az informatikai rendszerek korszerűsítésében és üzemeltetésében töltött be vezető pozíciókat. |
|
Balkányi László | 1958 |
orvos PhD | Orvosinformatikus. Az orvosi tudás szerkezetének kutatásán túl fejlesztésekkel, szakértői tevékenységgel, ágazati szervezéssel is foglalkozott. Részt vett nemzetközi projektekben, és számos hazai, ill. nemzetközi szervezetnek volt tagja, munkatársa, tanácsadója. |
|
Homonnay Gábor | 1946 | közgazdász | Vállalati alkalmazási rendszerek tervezésével és bevezetésével foglalkozott. 1985-től a rendszerszervező oktatást irányította. 1991-től a Chinoinban termelésirányítási és integrált vállalatirányítási rendszer bevezetését és működtetését vezette. |
|
Gáspár Péter | 1960 |
mérnök MTA rendes tagja | A SZTAKI Rendszer és Irányításelméleti Laboratóriumának vezetője; egyetemi tanár, 2013-tól a BME Közlekedés- és Járműirányítási Tanszék vezetője. Szakterülete a rendszer- és irányításelmélet a járműirányítás területén. |
|
Varró Dániel | 1976 |
mérnök MTA doktora | A BME és a kanadai McGill Egyetem professzora; nemzetközileg elismert kutató a szoftvertudományok területén. Az MTA-BME Lendület Kiberfizikai Rendszerek kutatócsoportjának vezetője. |
|
Imre Sándor | 1969 |
mérnök MTA levelező tagja | BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanára. A hazai kvantum informatikai és kommunikációs kutatások, fejlesztések egyik megalapozója. A magyar kvantum kommunikációs infrastruktúra kiépítésének vezető személyisége. |
|
Telek Miklós | 1963 |
mérnök MTA doktora | A BME Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék egyetemi tanára, az ELKH-BME Informatikai rendszerek kutatócsoportjának vezetője. Fő kutatási területe a sztochasztikus modellezés informatikai alkalmazása. |
|
Fellegi Iván | 1935 |
matematikus MTA külső tagja | Nemzetközi hírű statisztikus, szakmai karrierje és egész tevékenysége a Kanadai Statisztikai Hivatalhoz kötődik, amelynek elnöki tisztét 23 éven keresztül töltötte be. Számos nemzetközi díj kitüntetettje. Sűrűn segítette a magyar statisztikai szolgálatot. |
|
Tömpe Zoltán | 1951 | mérnök | A Számalk Open Business School (OBS) egyik alapítója és ügyvezető igazgatója. Mintegy 90 publikációja jelent meg különböző folyóiratokban számítástechnikai, informatikai, külgazdasági és közéleti témában. |
|
Füvesi István | 1948 |
matematikus egyetemi doktor | A JATE (majd az SZTE TTIK Informatikai Intézetének) oktatója. 50 éve oktat informatikát. Tevékenysége koncentrálódott a számítástechnikai szakemberek képzésére. |
|
Pethő Attila | 1950 |
matematikus MTA rendes tagja | A DE volt dékánja, az Informatikai Tudományok Doktori Iskola alapító vezetője, több perióduson keresztül a Számítógéptudományi Tanszék vezetője. A diofantoszi egyenletek ismert kutatója, az informatika területén kutatási témái a kriptográfia és az adatvédelem.
|
|
Nedeczky Veronika | 1951 | matematikus | Az ELTE IK nyugdíjas docense. Részt vett a Sulinet program kialakításában, míg a közoktatásban a digitális pedagógia terjesztésében. 2012-től vesz részt az informatika terjesztésében a hátrányos helyzetűek körében. |
|
Svébis András | 1979 | közgazdász | Nemzetközi tapasztalattal rendelkező IT-vezető, aki SAP területről indulva projekt- és program-management területen szerzett tapasztalatokat. Később szervezeti vezetőként vezetett és vezet IT és szervezeti transzformációkat. |
|
Falk György | 1951 | mérnök | A mérnöki tervezői szoftverek, gyors prototípus-gyártási megoldások és térinformatikai rendszerek hazai piacán meghatározó cég, a 3D nyomtatásról híres Varinex Zrt. egyik alapítója és igazgatósági elnöke. A BME GPK Ipari Professzora. |
|
Manno Sándor | 1948 | mérnök | 1973-2006 között a SZTAKI vezető hardverfejlesztő mérnöke volt. Szakterülete: mikroprocesszoros hálózatvezérlő rendszerek, speciális hang- és képfeldolgozó berendezések és a 8 bites személyi számítógépek (köztük a Primo). |
|
Perneczky László | 1938 |
mérnök egyetemi doktor | A VEIKI-ben erőművi forgó léghevítők digitális modelljének kidolgozásával és gőzturbinák automatikus indításával foglalkozott. A KFKI-ban atomerőművek biztonságos működésének vizsgálatához létrehozta a VVER-440 reaktor számítógépes szimulációját. |
|
Csorba Kristóf | 1980 |
mérnök PhD | A BME docense. Szakterülete az interdiszciplináris képfeldolgozási feladatok, valamint az informatikától távolabb lévő szakterületek kutatásához kapcsolódó feladatok szoftveres automatizálása. Az NJSZT alelnöke. |
|
Noszkay Erzsébet | 1944 |
közgazdász MTA kandidátusa | A hazai vezetés- és szervezéstudomány elismert tudományos és közéleti szereplője. Új tárgyak oktatásának beindítója; professor emerita (METU). Az UGVTA alapítója és működtetője. 1995-től vezeti OMEN & B. üzletviteli és menedzser tanácsadói cégét |
|
Rutkovszky Edéné Bíró Katalin | 1954 | informatikus | 45 évig a Számolóközpontjában, majd a DE IK-n dolgozott. Több területen oktatott, kutatott. Az Informatika a felsőoktatásban című konferencia-sorozat egyik szervezője volt. 2015-ben dékáni hivatalvezetőként vonult nyugdíjba. |
|
Kiss Sándor | 1943 | mérnök | 1969-ig elektronikus orvosi műszerek fejlesztésén dolgozott, majd 1982-ig a számítástechnikában tevékenykedett. Ezt követően kereskedelmi diplomataként 11 évet szolgált Japánban; 20 japán cég hazai vállalatalapítását segítette. |
|
Benedek Csaba | 1981 |
mérnök MTA doktora | A SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium tudományos tanácsadója. Kutatócsoportjának eredményei a számítógépes látás és mintalfelismerés számos területéhez kötődnek. A PPKE ITK egyetemi tanára. 2021-től az NJSZT alelnöke. |
|
Micskei Zoltán | 1982 |
mérnök PhD | A BME VIK MIT docense, a Kritikus Rendszerek Kutatócsoport vezetője. Kutatási területe a modellalapú fejlesztés és a szoftvertesztelés; hallgatóival több tesztelést támogató eszközt dolgozott ki. Nemzetközi K+F projektek BME-s témavezetője. |
|
Terták Ádám | 1953 | közgazdász | Elnöke volt az Ernst & Young magyar irodájának, majd vezérigazgatója az ITDH-nak, Igazgatósági tagja volt a CEU Board-jának. Később a CEU Business School dékánja volt, majd diplomataként dolgozott Ázsiában. |
|
Veress Gábor | 1938 |
mérnök MTA doktora | Vegyészmérnöki és alkalmazott matematikus ismereteit ötvözte a számítástechnika, informatika eredményeivel; számos számítógépes analitika kémia műszer rendszer és vállalatirányítási rendszer kidolgozásában vett részt. |
|
Telcs András | 1956 |
matematikus MTA doktora | Fő kutatási területe a véletlen bolyongások, agykutatás, tudománymetria, továbbá egyetemi rangsorok és szociológia. Több felsőfokú intézményben oktatott (IBS, CEU, BME, VE–PE). 2015-től a Wigner Fizikai Kutatóközpont tudományos tanácsadója volt. |
|
Farkas Csaba | 1963 | tanár | Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium igazgatóhelyettese, vezetőtanár. Részt vett a NAT kidolgozásában, szervezője országos informatika versenyeknek. Az informatika és a digitális kultúra témájú tankönyvek egyik szerzője. |
|
Vigassy József | 1935 | mérnök | A hazai nukleáris energetika (főként) számítástechnikai megalapozásában és felsőszintű oktatásában vállalt nagy szerepet. Szoftver-fejlesztői tevékenységét is ennek rendelte alá. Az OAB, majd az IAEA Elnöki Tanácsának elnökhelyettese volt. |
|
Helfenbein Henrik | 1957 | matematikus | Az ELTE IK mestertanára. Fő tevékenységei: tanárképzés. az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító technológiák népszerűsítése, a fogyatékossággal élő diákok és felnőttek mentorálása, rehabilitációjának támogatása. |
|
Foltényi Vilmos | 1941 |
matematikus MTA kandidátusa | Az MTA SZK-ban, az Infelor-ban, az OT SZK-ban alapszoftvereket készített (Elliott Autocode fordítóprogram az Ural-2 gépre, debugger, FIFO fordítóprogram, ALMO fordítóprogram). 1983-tól Amerikában is sikeres alapszoftvereket készített. |
|
Mandler György | 1944 | matematikus | Az Infelor-ban az EMG 830 szimulátor és assembler, majd az ADATREND-nél az IDOS implementálásában vett részt. 1990-től az USA-ban az Information Buildersnél a FOCUS rendszer átvitelével, majd a Trepp cégnél banki rendszerekkel foglalkozott. |
|
Szőke Ákos | 1977 |
matematikus PhD | Agilis szoftvertechnológiai és projektmenedzsment területek nemzetközileg elismert kutatója és szakértője; nemzetközi ipari és K+F projekt szakmai vezetője. A Multilogic Kft. informatikai igazgatója. |
|
Monostori László | 1953 |
mérnök MTA rendes tagja | 2002-óta a BME Gépészmérnöki Kar egyetemi tanára, 2015-től a SZTAKI igazgatója. Kutatási területe elsősorban a modern kiber-fizikai termelési rendszerek és az ezekben fellelhető komplexitások, változások és zavarok kezelése. |
|
Horváth Katalin | 1957 | közgazdász | A KSH-ban és a Kopint-Datorg-nál informatikai fejlesztéssel, marketinggel és marketingkommunikációval, a Magyar Posta Zrt.-nél az elektronikus piactér kiépítésével, míg a KIFÜ-nél EU-s projektmenedzsment módszertannal foglalkozott. |
|
Weisz Ferenc | 1964 |
matematikus MTA doktora | Az ELTE IK egyetemi tanára; programozó és programtervező informatikusok analízis-oktatója. Kutatási területei a harmonikus analízis egyes részterületei (Fourier-, Gábor- és wavelet-analízis stb.) és ezek alkalmazásai. |
|
Németi István | 1942 |
matematikus MTA doktora | Az Erőterv-ben része volt egy komplex nagyméretű programrendszer sikerének. A Prolog hazai megvalósításának előfutára. Társaival kifejlesztették a nemsztenderd-idejű dinamikus logikát. A relativisztikus számítógép kutatás egyik megalapozója és kutatója. |
|
Zsellér Gyula | 1936 | közgazdász | A magyar informatika kezdeteinek fajsúlyos szereplője, aki elsősorban gazdasági, ökonometriai feladatok számítástechnikai előkészítését, programozását és felhasználását végezte. |
|
Váncza József | 1960 |
mérnök MTA kandidátusa | A SZTAKI Mérnöki és Üzleti Intelligencia Kutatólaboratórium vezetője. Több egyetem oktatója, doktori iskolák tagja. Kutatási területei: termelésinformatika, kiber-fizikai gyártórendszerek, MI alkalmazások, kooperatív és fenntartható termelési hálózatok. |
|
Hinsenkamp Lászlóné Fehér Mária | 1940 | mérnök | Tíz év kutatás (HIKI, TKI) után az OMFB-ben az OECD országokkal folyó kétoldalú kormányközi TéT együttműködéseket koordinálta, majd segítette az EU FP5 Programjához való csatlakozást. Oktatóként is részt vett EU programokban. |
|
Dobi Zsuzsanna | 1964 | matematikus | Az MTI-ben szöveges hírarchívum megvalósításában vett rész, majd IT szakértőként dolgozott az Automatikus Kódoló Rendszer kidolgozásában. Az MTVA-ban belső informatikai fejlesztések rendszerszervezési feladatait látja el. |
|
Bolgár Gábor | 1951 | matematikus | Alapszoftveresként kezdte, majd menedzser, 1992-től banki informatikai igazgató volt. 1997-2006 között informatika-közeli területeken vezetőként dolgozott. 2007-tól saját vállalkozásában pénzügyi tervezéssel, gazdasági tanácsadással foglalkozik. |
|
Drozdy Győző | 1955 |
mérnök egyetemi doktor | A Pannon GSM – a Telenor Magyarország – első munkavállalójaként, meghatározó szakembereként, vezérigazgató-helyettesként 1993 óta formálta a hazai mobil-távközlés fejlődését, a mobil hálózati technológiák hazai alkalmazásait. |
|
Pálfalvi Csanád | 1978 | mérnök | Szoftverfejlesztő mérnökként kezdte, majd több nagy cégnél volt projektmenedzser. Az evosoft Hungary Kft.-nél üzletágigazgatói pozíciót tölt be, de ellát üzletfejlesztési menedzseri feladatokat is. Az NJSZT alelnöke. |
|
Gerő Judit | 1955 | mérnök | Fő területe a felhasználói programok professzionális oktatása. Több szakmai könyv szerzője. A CONTROLLTraining Továbbképző Központ Kft. alapító tulajdonosa és ügyvezető igazgatója; felnőttképzési szakértő. |
|
Hanzó Lajos | 1952 |
mérnök MTA külső tagja | A TKI-ban eltöltött közel 10 évi kutató munka után a southamptoni egyetem oktatója majd tanszékvezető professzora lett. Jelentős nemzetközi tekintélyt szerzett 3G, 4G, 5G mobil rendszerek és kvantum-kommunikációs kutatási eredményeivel. |
|
Sztrik János | 1953 |
matematikus MTA doktora | A DE IK egyetemi tanára; a 2003-ban általa alapított Informatikai Rendszerek és Hálózatok Tanszék vezetője. 2008-től az IK tudományos dékánhelyettese is volt. A mérnökinformatikus képzés bevezetésében jelentős szerepe volt. |
|
Jereb László | 1947 |
mérnök MTA doktora | Az infokommunikációs hálózatok többrétegű, technológia-független modellezésének, tervezésének és teljesítőképességi elemzésének hazai megalapozója és résztvevője. A soproni gazdaságinformatikus szak létrehozója. A BME és a SoE professor emeritusa. |
|
Dénes Tamás | 1952 | matematikus | Szakértői és publikációs tevékenysége a bonyolult rendszerek multistrukturális modellezésére és számítógépes elemzésére, kriptográfiai témájú projektek tervezésére és megvalósítására (digitális aláírás, digitális ujjlenyomat) terjedt ki. |
|
Eőry Örs | 1950 | mérnök | 33 éve a Szenzor Számítóközpont Kft. ügyvezetője; előtte a NIM IGÜSZI-ben látott el vezetői megbízásokat az ELLIOTT 803B, ICL 1903A, R22 és RC3600 számítógépek környezetében. 52 éve dolgozik a szakmában. |
|
Tölgyesi László | 1959 | meteorológus | Meteorológus-informatikusként több mint 35 éve dolgozik az OMSZ központjában. Aktív részese volt a meteorológus szakma fejlődésének, modernizációjának, ami nagyrészt az informatika robbanásszerű térhódításának köszönhető. |
|
Molnár István | 1953 |
közgazdász MTA kandidátusa | Hazai és külföldi tudományos és oktatói munkásságát a digitális szimulációhoz kapcsolódó új technológiák kutatása, fejlesztése és gazdasági alkalmazása alkotja. Részvételével és irányításával számos nemzetközi együttműködés és projekt valósult meg. |
|
Szlávi Péter | 1955 |
matematikus PhD | Az 1980-as évektől sokat tett az informatikai kultúra terjesztéséért. Az ELTE-n a programozás módszertanának kidolgozásában kiemelkedő érdemei voltak. 25 éven át aktív szerepet vállalt a diákok informatikai versenyeinek szervezésében. |
|
Németh Krisztián | 1974 |
mérnök PhD | A BME VIK adjunktusa. Tématerülete a számítógép-hálózatok, melyen kívül programozást is tanít. Szabadidejében az 1958-ban elkészült MESZ I számológép működésének és felépítésének visszafejtésén dolgozik társaival. |
|
Tihanyi Zoltán | 1963 | mérnök | Több magyar és multinacionális cégnél dolgozott üzleti, illetve üzlettámogatói pozíciókban – műszaki és gazdasági ismeretei kamatoztatva. Elkötelezett híve a digitalizációnak. 2020-tól egy ideig az NJSZT szakmai igazgatója volt. |
|
Márton Mátyás | 1948 | fizikus | Programozó, programfejlesztő munkát végzett, majd nagy informatikai rendszerek üzemeltetésére specializálódott. Informatikai szolgáltatások vezetőjeként dolgozott évtizedekig kutatóintézetben, közszférában és a versenyszférában. |
|
Papp Albert | 1954 | mérnök | Pályafutása egy vállalathoz, a TVK-hoz kötődik, ahol igen sokféle feladatkört látott el, vezetői beosztást töltött be, és jelentős eredményeket ért el az általa irányított szervezetben. A VISZ -ben képviselte vállalatát. |
|
Kiss Gábor | 1944 |
fizikus egyetemi doktor | Az Ural-2 gép programozásával kezdte az Egyetemi Számítóközpontban. Az ELTE-n évekig oktatta a programozó matematikusokat. Több cégnél (Számalk, PSZTI, APEH, NAV) dolgozott vezető beosztásokban, sikeres projekteken. |
|
Tölgyesi Irén | 1944 | mérnök | 1978-tól az MTI-ben szoftver csoportvezető, majd 1994-től főtanácsos. Főbb feladatai voltak: szerkesztőségekből érkező hírek továbbítása előfizetők részére, valamint külföldi tudósítók hírbeadásához használt keretprogram készítés. |
|
Szekér Judit | 1957 | jogász | 1981-1990 között az SZKI-ban volt külkereskedelmi jogász; kidolgozta pl. az M08X értékesítés jogi kereteit. Nevéhez fűzödik a munkaviszonyban készített szoftver fejlesztői jogdíj érvényesítése. 2017-től az NSZKK-ban főigazgató helyettes. |
|
Gömöri Tiborné (Mara) | 1929 | közgazdász | 1971-től részt vett a Számok felsőfokú szakképzése akkreditációjában, majd az Infelor és jogutódjai (Számki majd Számalk) humánerőforrás osztály vezetője volt; a munkatársak fejlődése, képzésének szervezése, segítése vezérelte mindig. |
|
Görbe Tamás | 1944 | fizikus | Kezdetben alapszoftvereket (KFKI), majd termelésirányítási és banki alkalmazások fejlesztését végezte (SZOT TB, Számki, Számalk). Később export munkát végzett Németországban, majd Bécsben (Erste Bank). |
|
Dömölki Andrea | 1943 | matematikus | A “szegedi iskola” végzettjeként a számítástechnika számos területén volt fejlesztő és oktató, majd érdeklődése a szakmához tartozó humán oldal felé fordult: oktatás-szervezés (Számalk), HR menedzsment (Ericsson, Nokia), vezetői tanácsadás. |
|
Kósa Márk Szabolcs | 1975 |
matematikus PhD | A DEIK adjunktusa. Országos és nemzetközi programozó versenyek szervezője. 2012 és 2019 között a DEIK Regionális Programozó Csapatverseny szervezőbizottságának elnöke. |
|
Lénárt Zoltán | 1945 | matematikus | Az Infelor, Számki, Számalk tudományos munkatársa, majd a Lufthansa Systems Hungaria szoftver-mérnöke volt. Feladata: vállalati szoftverek fejlesztése több magyar és német nagyvállalat részére. |
|
Komor Tamás | 1946 |
matematikus MTA kandidátusa | 1969-1988 között az Infelor–Számki–Számalk munkatársa; közben német és svéd szoftver exportszerződéseken dolgozott. A SZTAKI után, 1991-től az Allianznál dolgozott; számítástechnikai ügyvezető igazgatóként ment nyugdíjba. |
|
Szűcs Vince | 1955 | mérnök | Szoftvermérnökként mikroszámítógépes berendezések fejlesztésével kezdte, majd 1993 -2017 között a Richter Gedeon Informatikai igazgatója volt. 1993-ig a Controll Informatika szoftver-értékesítését és fejlesztését irányította. |
|
Sipos Mihály (1949) | 1949 |
tanár egyetemi doktor | Közgazdász tanár, aki tanárként, iskola vezetőként 49 éve elkötelezett híve a számítástechnika középiskolai oktatásának. Egri iskolakísérlet néven programot dolgozott ki az informatika alkalmazására közgazdasági tárgyak oktatására. |
|
Rónyai Lajos | 1955 |
matematikus MTA rendes tagja | Fő kutatási területe a számítástudomány, ezen belül elsősorban algebrai és aritmetikai algoritmusok. 2008-tól a SZTAKI Számítástudományi Kutatócsoportjának vezetője. A BME Algebrai Tanszékének vezetője volt. |
|
Kovács József | 1944 | matematikus | A Volán Tröszt Elektronikában programozóból igazgató lett; 1989-95 között a Volán Elektronika elnök-vezérigazgatója, majd elnöke. Részt vett az Országos Közlekedési Nyugdíjpénztár szervezésében, melynek elnöke volt. |
|
Jenei Zoltán | 1965 | mérnök | IT felsővezető (CIO) volt távközlési, államigazgatási és banki területeken hazai és nemzetközi vállalatoknál. Nemzetközi tapasztalatokra tett szert a régióban, valamint német, osztrák, orosz és amerikai cégeknél is. |
|
Hunya Péter | 1939 |
matematikus MTA kandidátusa | Kalmár-tanítványként 1965-től a JATE Kibernetikai Labor munkatársa, 1979-től vezetője. 1987-től informatikai vállalati tanácsadó, tudományos igazgató. 1993-2001 között az UNESCO projekt-vezető főmunkatársa. Több országban tartott előadást. |
|
Marxreiter Alajos | 1940 | mérnök | Végig a Volán Elektronikánál dolgozott; a számítógéppark műszaki vezetőjeként, majd rövid ideig a cég igazgatójaként. Később programfejlesztő és fejlesztési igazgató lett; nevéhez fűződik a Libra (korábban Mérleg) program. |
|
Pánovics János | 1975 |
matematikus PhD | A DEIK oktatója. Elkötelezett támogatója a hazai és nemzetközi programozó versenyeknek; a DEIK Regionális Programozó Csapatverseny szervezői csapatának tagja |
|
Gyetvai Károly | 1958 | informatikus | Az ECDL Minősítő Bizottságának alapító tagja. A Debreceni SZC Mechwart András Gépipari és Informatikai Technikum igazgatóhelyettese, az ECDL vizsgaközpont vezetője; diákjaik 90 százaléka ECDL vizsgát tesz. |
|
Simonfai László | 1941 | mérnök | A Számalk főosztályvezetőjeként számítógépek szoftver ellátását irányította. Egyik alapító tagja volt a DEC magyar leányvállalatának; összehangolta a nagyvállalati információs rendszerek kínálatát keresletét, értékesítését. |
|
Terdik György | 1949 |
matematikus MTA doktora | A KLTE Számolóközpontjának vezetője, majd a DE IK Információ Technológia Tanszékének vezetője, mz IK dékánja volt. Az IK Doktori Iskola programvezetője. Professor emeritus. |
|
Viszt Éva Anikó | 1940 | matematikus | Kezdetben alapszoftver-, majd alkalmazás-fejlesztéssel foglalkozott (KFKI, SOTE, MIKI). Később pénzügyi informatikai rendszerek biztonságával, kockázatával stb. foglalkozott (Postabank, PSZÁF, ProCons Kft.). |
|
Csemniczky László | 1944 |
mérnök egyetemi doktor | Térinformatikai szakember. Geodéziai vállalati munkái után a BME egyetemi oktatója, a DigiKom Kft. alapító ügyvezetője, a gita Műszaki Térinformatika Egyesület alapító elnöke. |
|
Svéd János | 1948 | mérnök | Sokáig számítógéphálózati kutatással, távadatfeldolgozó rendszerek fejlesztésével foglalkozott. Később CA termékek értékesítését szervezte több országban. Utóbb hazai KKV-k integrált vállalatirányítási rendszereivel foglalkozott. |
|
Faur Kálmán | 1950 | mérnök | A Volán Elektronika évtizedeket átívelően meghatározó első számú vezetője, és a köré szerveződő számos további informatikai és nem-informatikai vállalkozás, intézmény, szervezet (pl. a LIBRA) alapító vezetője. |
|
Terplán Kornél | 1944 |
mérnök MTA kandidátusa | Nemzetközileg elismert tanácsadó, előadó a hálózatok menedzselése szakterületen. A Montclair State University díszdoktora. Sokat tevékenykedett a magyar-amerikai műszaki és tudományos kapcsolatok szélesítése területén. |
|
Gergely Tamás | 1943 |
matematikus MTA doktora | Az 1970-es években a programozási nyelvek formális szemantikájával foglalkozott. Számos nemzetközi és hazai K+F projekt szakmai vezetője, illetve részvevője volt. Az Alkalmazott Logikai Laboratórium (ALL) alapító elnöke. |
|
Érdi-Krausz Gábor | 1965 | mérnök | A hazai informatikai élet egyik ismert szereplője. Vezetője volt a Számalk Szoftver Disztribúciónak és az Oki Magyarországnak. Utóbb a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Stratégia megvalósításán munkálkodik. |
|
Kiss Attila Elemér | 1960 |
matematikus MTA kandidátusa | 1985 óta az ELTE oktatója, kutatója. 2010-től az Információs Rendszerek Tanszék vezetője. Kutatási területei: adatbányászat, MI, adatbázisok elmélete és gyakorlata. Ipari informatikai kutatás-fejlesztések résztvevője. |
|
Mihályffy László | 1940 | matematikus | Elismert szaktekintély volt a KSH-ban a hazai (országos, regionális, egyszeri vagy rotációval kombinált folyamatos) lakossági minták tervezése és igény szerint számítógépes megvalósítása területén. |
|
Mazgon Sándor | 1933 | mérnök | A hazai adatátvitel atyja. 1967-2009 között részt vett több hazai adatátviteli és számítástechnikai szabvány kidolgozásában, gondozásában, az elektronikus adatcsere (EDI) szabványok honosításában. |
|
Vajta László | 1952 |
mérnök PhD | A BME működésének alakítója, a technológia transzfer folyamatok szakértője, több ismert termék megalkotója. Olyan kutató, akit az elért eredmények felhasználhatósága vezet; jelentős iparvezetési gyakorlata van. |
|
Őry Tamás | 1941 | mérnök | Az OKISZ SZSZV igazgatójaként sokat tett a számitástechnikai rendszerek és alkalmazások hazai elterjesztéséért. Az SZSZVSZ alapító elnöke; nevéhez fűződik az informatikai vállalkozások érdekképviseletének megszervezése. |
|
Orendi Zsuzsa | 1943 | mérnök | A KSH-ban az országos alkalmazási rendszerek fejlesztésének és szoftvertermékek beszerzésének támogatása, majd az IBM Magyarország marketing igazgatójaként a hazai partnerhálózat felépítése és a marketing megszervezése volt a fő feladata. |
|
Horváth Pál | 1949 | mérnök | Távközlési szakember, vállalatvezető. Volt a MATÁV, valamint alapításától a Pantel vezérigazgatója. Később az Actel távközlési céget vezette. Irányította országos adathálózatok fejlesztését és két országos optikai gerinchálózat kiépítését. |
|
Kőrösi István | 1947 |
mérnök egyetemi doktor | Az ODRA gépeken kezdte, majd hazánkban elsőként adaptálta a UNIX V6-ot az SZM-4 gépre. A BME Folyamatszabályozási Tanszékén oktatott, és vezetője volt az EMG 666 asztali számológép firmware és rendszertechnikai fejlesztésének. |
|
Sulyán János | 1939 | mérnök | A KFKI-ban volt vezető fejlesztőmérnök. Főbb területei: számítógépek összekötése, lokális hálózatok, adatgyűjtő rendszerek, űrszondák fedélzeti elektronikája, szondák tudományos berendezéseinek földi bevizsgáló készülékei. |
|
Forró Péter | 1944 | mérnök | A KFKI MSZKI-nál kezdett; a TPA fejlesztés és gyártás összehangolását végezte, majd a gyártás felelőse lett. Később magáncégeknél töltött be vezető tisztségeket, és minőség-biztosítással foglalkozott (Controll, Megamicro, LNX). |
|
Holyinka Péter | 1945 |
vegyész egyetemi doktor | A kémiai alkalmazásoktól eljutott a VIR-ekig (MTA, NIM IGÜSZI, MÜM SZÁMTI). 1981-2013 között az ÓE NIK-en és elődeinél a szoftvertervezés és fejlesztés, majd VIR tananyagok fejlesztése és oktatása fűződik nevéhez. |
|
Szűts István | 1946 |
mérnök MTA kandidátusa | 38 éven át oktatott információs rendszerek, vállalkozás-gazdaságtan, gazdasági statisztika, döntéselmélet, döntéstámogató rendszerek tárgyakat (BME, PSZF, KMF, BMF). Évekig volt a BME Informatikai Központ vezetője. |
|
Szeberényi Imre | 1959 |
mérnök PhD | Meghatározó szerepet vállalt a BME VIK programozás oktatás korszerűsítésében, valamit a UNIX kultúra és a HPC használatának megismertetésében. A CIRCLE felhő menedzser rendszer kifejlesztésének témavezetője. |
|
Hazay Csaba | 1941 | mérnök | A KFKI hardver-fejlesztője; az SZKI-ban az M05X mikrogép vezető tervezője, majd a mikrogépes alkalmazások osztályvezetője volt. A Számalk-ban oktatási főosztályvezető, az Invitel-nél az interkonnekt feldolgozás szakértője volt. |
|
Zombory László | 1942 |
mérnök MTA doktora | Egyetemi tanár, a BME oktatója; volt a VIK dékánja (1988-1994). Volt az Antenna Hungária igazgatótanács első elnöke (1993-1996), az NHIT első elnöke (1996-2000), a HTE elnöke (2002-2005); a Hungarnet Egyesület alapító elnöke. |
|
Zarándy Ákos | 1967 |
mérnök MTA doktora | 2000-ben az AnaLogic Computers alapító ügyvezetője, majd a Eutecus Inc. (Berkeley) műszaki igazgatója. Nevéhez fűződik az első CNN fejlesztő rendszer és különböző CNN-alkalmazások kidolgozása. A PPKE egyetemi tanára. |
|
Lőrincze Géza | 1945 | mérnök | Jelentős szerepe volt a KFKI–MSZKI 16/32 bites TPA-11 számítógép-családjának fejlesztésében, valamint a nyugati és a kelet-európai számítástechnikai kapcsolatok kiépítésében. 1989-ben céget alapított digitális nyomtatás fő profillal. |
|
Halmi László | 1950 | tanár | A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnáziumban 37 éven keresztül tanított. Tehetséggondozó tevékenysége kiemelkedő; egy kémiai “műhelyt” hozott létre. Kémiát-biológiát támogató alapítványt alapított 1990-ben. |
|
Pesti István | 1966 | mérnök | A legnagyobb nemzetközi számítástechnikai cégek magyarországi leányvállalatainak üzleti vonalán dolgozott vezető beosztásokban. A HP Magyarországnak ügyvezető igazgatója volt. 2002-től saját tanácsadó cégében dolgozik. |
|
Illés Antal | 1956 | mérnök | A HUMANsoft Kft. alapítója (1989) és tulajdonosa, 20 éven keresztül ügyvezetője. Irányításával az egyik legjelentősebb hazai ICT céggé nőtt. Az IVSZ 2003-ban az Év Informatikai Menedzserévé választotta. |
|
Rupprich Péter | 1946 | mérnök | A digitális technika hazai oktatásának elkötelezettje, amellett a BME és Számok K+F feladataiban is aktívan részt vett. 1983-tól a SIEMENS AG digitális kommunikációs rendszereinek vezető fejlesztője; fő témája a digitális jelfeldolgozás. |
|
Kilián Imre | 1960 |
mérnök PhD | 1982-1991 között az SZKI-ban az MProlog fejlesztésben, később egyéb hazai és német projektekben vett részt. 2005-től oktatott a PTE-n és DUE-n. 2018-tól a Deutsche Telekom IT Solutions Hungary Kft. rendszermérnöke. |
|
Kafka György | 1959 | matematikus | Grafikus és vizuális szoftverek szakértője. Fejlesztőként kezdett (Graphisoft), majd a szoftver-terjesztés nemzetközi piacán futott be. Vállalkozásával szakterülete fontos külföldi szoftvereinek (pl. Adobe) jelentős hazai terjesztője. |
|
Haidegger Géza | 1954 |
mérnök PhD | A gyártásautomatizálás, robotika, ipari adathálózatok és hálózat-alapú vezérlési rendszerek szakembere. A SZTAKI munkatársa; vezetésével jött létre a gyártásautomatizálási Informatikai Protokoll Oktatóközpont. |
|
Laborczi Zoltán | 1949 | matematikus | Programozási nyelvekkel, fordítóprogramok fejlesztésével, később számos területen szoftverfejlesztéssel és minőségbiztosítással foglalkozott. Alkalmazta és terjesztette az OOP elveit, ehhez saját eszközt fejlesztett. |
|
Kisdi Gábor | 1929 | informatikus | A hazai szoftverfejlesztés hőskorában olyan pályamódosító volt, aki tehetsége és emberi kvalitásai révén rövid idő alatt témavezetője lett az egyik magyar szoftver-export vállalkozásnak, majd osztályvezető volt a Számkiban. |
|
Simon Péter | 1949 |
matematikus MTA doktora | 2004-2015 között az ELTE Numerikus Analízis Tanszékének vezetője. Számos tankönyv szerzője. Kutatási területe a Walsh- és a Walsh-szerű rendszerek vizsgálata. A témakör monográfiájának (1990) társszerzője. |
|
Gantner János | 1945 |
mérnök egyetemi doktor | 1969-1990 között a VIDEOTON számítógép-gyártás különböző területein volt vezető. Részese volt a VIDEOTON számítógép-export megteremtésének. 1991-től is vezető volt többek között a CENTEL és az IKARUS cégeknél. |
|
Lantos Béla | 1941 |
mérnök MTA doktora | 1966-67-től közreműködött a számítástechnikai oktatás megindításában a BME VIK-en. A BME egyetemi tanára. Szakterülete az irányításelmélet, a robotika, a földi és légi járművek irányítása; e témákban számos szakkönyv szerzője. |
|
Gál Tibor | 1947 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME címzetes egyetemi tanára. Oktatási, kutatás-fejlesztési területei: mikroprocesszor alapú rendszerek tervezése (az M08X számítógép fejlesztője), WEB-es technológiák fejlesztése és alkalmazásaik. |
|
Bokor József | 1948 |
mérnök MTA rendes tagja | A BME egyetem tanára, az MTA alelnöke. Kutatási területe: rendszer- és irányításelmélet. Eredményeit járműszerkezetek, járműdinamikai modellek tervezésénél alkalmazzák. Több nemzetközi kutatás vezetője. |
|
Levendovszky János | 1960 |
mérnök MTA doktora | A BME egyetemi tanára. Szakterületei: adaptív jelfeldolgozási algoritmusok, sztochasztikus modellezés, kommunikációs hálózatok protokolljainak optimalizálása, statisztikus erőforrásmenedzsment, algebrai kódelmélet. |
|
Plósz Béla | 1941 | mérnök | Munkahelyein (MOM, Csepeli Kerékpár és Varrógépgyár, SZKI majd ITEX, KFKI és saját cég) számítógép-perifáriák, automata gépek, mátrixnyomtatók. lézereszközök, optikai műszerek tervezésében és gyártásában vett részt. |
|
Vahl Tamás | 1961 | közgazdász | Nemzetközi informatikai cégek (Siemens, IBM, HP, SAP) magyarországi vállalatainál és hazai cégeknél (AAM, NavNGo) volt felsővezető. Meghatározó szerepe volt az SAP hazai felfutásában. Menedzseri tapasztalatait az IBM-nél oktatja. |
|
Csuhaj-Varjú Erzsébet | 1954 |
matematikus MTA doktora | 1979-től a SZTAKI-ban a formális nyelvek kutatója volt. 2005-től az ELTE IK Algoritmusok és alkalmazásuk Tanszékének kutatóprofesszora, majd tanszékvezető egyetemi tanára. Az ELTE IK Doktori Iskolájának alapító tagja. |
|
Hunyadvári László | 1948 |
matematikus MTA kandidátusa | Az ELTE-n eltöltött több mint 45 év alatt páratlan odaadással szolgálta az egyetem, a TTK/IK és a magyar felsőoktatás ügyét. Rendkívüli tanár-egyéniség. 2003-2012 között az IK Algoritmusok és Alkalmazásaik Tanszék vezetője volt. |
|
Schmideg Iván | 1933 |
mérnök MTA kandidátusa | 20 évig távközlési berendezések fejlesztője, majd az OMFB távközlés-fejlesztéssel foglalkozó főosztályvezető-helyettese. A korszerű szabályozás megvalósításán dolgozott, különös tekintettel a jövőbeli infokommunikációs technológiákra. |
|
Binder László | 1943 | mérnök | 1964-től részt vett az EMG 830 számítógép fejlesztésében. Volt az SZKI kereskedelmi igazgatója, az Operator Hungaria ügyvezető igazgatója, az Eurotel vezérigazgatója, majd az Antenna Hungária Távközlési üzletág vezetője. |
|
Sztipanovits János | 1946 |
mérnök MTA külső tagja | A BME MMT oktató-kutatójaként kezd; 1983-tól a Vanderbilt Egyetem (USA) professzora. Nevéhez számos kimagasló eredmény fűződik, elsősorban a beágyazott szoftver rendszerek és Cyber Physical Systems tervezése területén. |
|
Tóth Mihály | 1933 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME MMT docenseként több tantárgy kidolgozója volt. A KKMF SZGTI igazgatója, majd a KKMF főigazgatója volt. Társszerzővel írt „A logikai tervezés módszerei” c. könyve évekig a témakör felsőfokú alap-tankönyve volt. |
|
Székely Iván | 1950 |
tanár MTA kandidátusa | Társadalmi informatikus, az adatvédelem és az információszabadság területeinek nemzetközileg ismert szakértője és kutatója. A CEU kutatóprofesszora, a BME docense; nemzetközi kutatási projektek résztvevője. |
|
Lukács József (1961) | 1961 | fizikus | A hazai személyi számítógépek egyik úttörője. A HomeLab számítógépcsalád fűződik nevéhez. 77 Elektronika cége vércukorszintmérőjéről lett híres, míg Dension cége az autóelektronikában az MP3-zenelejátszás európai pionírja. |
|
Földvári Iván | 1946 | mérnök | Rendszerprogramozó, export menedzser. Alap- és alkalmazási szoftverek sok fajtáját szervezte, programozta; a kivitelezést szervezte nemzetközi piacokon, külföldi felhasználók számára. ISO-konzultáns és pénzügyi kontroller. |
|
Hajnal Miklós Pál | 1943 |
mérnök egyetemi doktor | A BME, majd a VE oktatója, közben a SZTAKI tudományos munkatársa volt. Tématerületei: digitális képfeldolgozás és irányítórendszerek, alakfelismerés, textúraelemzés, robottechnika, műszaki diagnosztika, minőségmenedzsment. |
|
Csepeli György | 1946 |
bölcsész MTA doktora | Szociálpszichológus. Az ELTE TáTK és a Szociológiai Doktori Iskola Interdiszciplináris Társadalomkutatások Program vezetője. Kutatási területe többiek között a digitális átalakulás társadalmi és társadalomlélektani vetülete. |
|
Lukács Lajos | 1959 | mérnök | Vállalkozásaival a magyarországi üzleti adatbányászat úttörője, az üzleti intelligencia meghatározó alakja. Innovátor, aki folyamatosan azt keresi, hogyan tudja a technológiai fejlődés minél jobban támogatni az életünket. |
|
Szirmay-Kalos László | 1963 |
mérnök MTA levelező tagja | A BME Irányítástechnika és Informatika Tanszék egyetemi tanára, tanszékvezető helyettese. Kutatási területe a számítógépes grafika, algoritmikus fotográfia és orvosi képalkotás. |
|
Csaba László | 1935 |
fizikus MTA kandidátusa | Az NIIF Program Műszaki Tanácsának vezetőjeként elosztott számítógép hálózati szolgáltatásokat hoztak létre, megteremtve az Internet hazai bevezetésének alapjait. |
|
Ludman Lajos | 1960 | mérnök | Az angol ICL hazai vezetője, majd Deloitte partner, utána 5 évig a KFKI Számítástechnikai Rt. vezérigazgatója. 2006-tól a CARDNET Zrt. elnöke és társtulajdonosa. 2020-ban barátaival elindított egy tranzakciós szolgáltatást az USA-ban. |
|
Winkler Péter | 1942 | mérnök | A FÖMI Távérzékelési Központ vezetője (1990-2003), majd tudományos főigazgató-helyettese. Főbb projektjei: légiháromszögelés számítógépesítése; Magyarország digitális ortofotó programjának megvalósítása. |
|
Drajkó László | 1967 | mérnök | A nemzetközi IT piac veteránja. Első számú vezető volt a Novell, a Compaq és a Microsoft hazai cégeinél. Volt a Matáv-Axelero vezetője, a Graphisoft kereskedelmi igazgatója. Utóbb start-up vállalkozásokat segít szakértőként, befektetőként. |
|
Vajk István | 1951 |
mérnök MTA doktora | A BME VIK egyetemi tanára, 1994-től 2016-ig a BME Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszékének vezetője. Tématerületei: alkalmazott informatika, irányításelmélet és irányítástechnika. |
|
Remzső Tibor | 1954 |
mérnök MTA kandidátusa | Kutatómérnök, fejlesztésvezető, projektmenedzser. A SZTAKI tudományos munkatársa, osztályvezetője; a Kürt majd ThalesNano cégeknél felső vezető volt. Utóbb a BME-n és a PE-n oktatott, ipari-egyetemi projekteket vezetett. |
|
Nyitrai Zoltán | 1937 |
mérnök MTA kandidátusa | A KFKI MSZKI-ban kifejlesztésre és gyártásba került különböző ferritgyűrűs tárolók tervezése, a vizsgálatukhoz és a gyártásukhoz szükséges segédeszközök, technológia és méréstechnika kidolgozása fűződik első sorban a nevéhez. |
|
Pataricza András | 1954 |
mérnök MTA doktora | A BME professzora; az MIT-n a Hibatűrő Rendszerek Kutatócsoport alapítója. Több egyetemen vendégprofesszor, rangos tudományos és ipari díjak nyertese, számos nemzetközi kutatási projekt közreműködője. |
|
Surján György | 1958 |
orvos PhD | Az 1990-es évektől foglalkozik az orvos-egészségügy informatikai kérdéseivel. 2002-től az ESKI informatikai vezetője, majd megbízott főigazgatója. Több hazai egyetemen oktat. Tudományos egyesületek vezetőségi tagja. |
|
Czakó Ferenc | 1963 | fizikus | Egy garázscégből (Optotrans) felfejlődve, felvásárlásokkal és tőkebevonásokkal létrehozta a tőzsdén jegyzett Synergon vállalatóriást, melynek 2006-ig vezérigazgatója, illetve elnöke volt. Azóta tanácsadóként dolgozik. |
|
Siki Zoltán | 1958 |
mérnök egyetemi doktor | A BME oktatója, a hazai nyílt forráskódú térinformatika egyik meghatározó alakja, elindítója és szervezője a magyar nyílt forráskódú térinformatikai konferenciáknak. A nemzetközi nyílt forráskódú térinformatikai közösség aktív tagja. |
|
Szabó István | 1946 | mérnök | Sikeres vállalkozó. A fővároson kívüli cégek közül az egyik legnagyobbnak (Szintézis, Győr) alapítója és máig legfelső vezetője. Társadalmi tevékenysége rendkívül szerteágazó (NJSZT, megyei KIK, IVSZ, VOSZ stb.). |
|
Szabó Szilárd | 1947 |
mérnök egyetemi doktor | Tudományos szakújságújságíró, a Térinformatika lap főszerkesztője. Számos cikk, tanulmány, és könyv szerzője és közreműködője. A HUNGIS Alapítvány kuratóriumának, térinformatikai konferenciák szervezőbizottságának tagja. |
|
Németh Géza | 1959 |
mérnök PhD | Tématerülete a beszédinformációs rendszerek, a multimodális és a mobil ember-gép interfészek (az alapkutatástól, a fejlesztésen át az alkalmazásig). A BME iskolateremtő oktatója; világszinten újszerű megoldások témavezetője. |
|
Szajbély György | 1954 | matematikus | A garázscégből sikeres szoftverfejlesztő nagyvállalkozássá nőtt Griffsoft alapítója, többségi tulajdonosa és elnöke. A Volán 10. sz. Vállalatánál kezdett; volt a Montana vezérigazgatója és a MAVIR felügyelő bizottságának elnöke. |
|
Sarkadi-Nagy István | 1948 | mérnök | A KFKI MSZKI-ban hálózatfejlesztő, majd vezető volt. Ez után a KFKI vállalkozás-csoport egyik vezetője, majd belső IT igazgatója. 2005-től az itSMF Magyarország elnöke, konferenciák szervezője és ITIL oktató. |
|
Kása Zoltán | 1948 |
matematikus PhD | Elméleti informatikus, főleg kombinatorikával foglalkozik. A kolozsvári BBTE és a Sapientia EMTE tanára; a BBTE volt rektorhelyettese. Több magyar, román és angol nyelvű tankönyv szerzője vagy társszerzője. Az EMT volt alelnöke. |
|
Kiss Donát | 1956 | mérnök | Szoftverfejlesztő, majd a hazai játékszoftver fejlesztés egyik első műhelyének (Novotrade) vezetője. A számítástechnika népszerűsítésében az MTV munkatársa, majd képfeldolgozás-alapú fejlesztésekre alapít vállalkozásokat. |
|
Gasparetz András | 1961 | mérnök | Kis- és középvállalkozások alapítója és vezetője (VAR, MagiCom). Kiemelten foglalkoztatja az információbiztonság és a társadalmi felelősségvállalás: ezekben jelentős a közéleti (Hétpecsét Egyesület elnöke) és oktatási (PE) tevékenysége. |
|
Vinnai János | 1950 | mérnök | Ddigitális áramkörökkel kezdte, majd a számítógép-gyártásban és -üzemeltetésben lett országosan ismert, sikeres vállalkozó. A Szinva Net Informatikai Zrt. vezetője. Az IVSZ alelnöke volt két ciklusban. Miskolci közéleti ember. |
|
Keresztesi János | 1957 | mérnök | 1982-től dolgozik az informatikai iparágban, ebből 15 évet különböző multinacionális cégeknél, köztük a DEC, Oracle és a Sun Microsystems-nél. 2004-2008 között a FreeSoft-ot vezette. 2008 és 2010 között az IVSZ elnöke volt. |
|
Laufer Tamás | 1966 | közgazdász | 13 évet volt multinacionális vállalatoknál vezető (Bull, Andersen Consulting, Oracle), majd nagy hazai vállalatokat vezetett. 2010-től az IVSZ elnöke, 2019-től a MISZ alelnöke. Az Alba Innovár oktatási és élményközpont vezetője. |
|
Csizmadia Gábor | 1955 |
mérnök PhD | 1989 óta a Selectrade Computer tulajdonosa és csúcsvezetője. A személyi számítógépek és rendszerek egyik meghatározó magyarországi elterjesztője, az FMV Ipari Park fő tulajdonosa, üzemeltetője és fejlesztője. |
|
Tóth Attila Zoltán | 1952 | mérnök | Multinacionális vállalatok informatikai rendszereinek bevezetését, integrációját irányította Európa országaiban. Technológiai és módszertani ismeretek meghonosításában jelentős eredményeket és elismertséget ért el. |
|
Hencsey Gusztáv | 1945 |
mérnök MTA kandidátusa | A SZTAKI munkatársa, évtizedeken átívelően tudományos titkára, a nemzetközi tudományos kapcsolatok felelőse. Budapesten megrendezett nagyjelentőségű szakmai világkonferenciák (IFAC, ICSU stb.) szervezője. |
|
Freed Péter | 1950 | közgazdász | Ismert vállalkozó; a mikró- és kisszámítógép iparág és piac egyik korai szereplője az USA-ban és Magyarországon. 1990-ben indította a kiterjedt cégcsoporttá alakult vállalkozását, a Duna Elektronikát, amelynek azóta vezetője. |
|
Szántó György | 1948 | mérnök | 1973 óta a SZTAKI munkatársa. Kezdetben tervező mérnök, majd osztályvezető, rendszertervező, projektvezető. Főbb témái: számítógépes rendszerek tervezése, intézményi informatika, e-Health, e-Learning. |
|
Podoletz György | 1950 |
mérnök egyetemi doktor | 1975-től a BME HEI egyetemi oktatója, majd 1986-tól a Megamicro műszaki igazgatója. 1992-től – egészen 2010-ben bekövetkezett nyugdíjba vonulásáig – a Systrend Zrt. elnök-vezérigazgatója. |
|
Minárovits János | 1952 | mérnök | Az Albacomp társalapítója és egyik tulajdonosa. Az 1990-es évek elejétől közel két évtizeden át a hazai informatikai üzleti élet meghatározó vállalatának vezérigazgatója; 2012 óta az Albacomp stratégiai vezetője. |
|
Hinsenkamp Alfréd | 1939 | mérnök | A KFKI-nál hardver-fejlesztő, majd osztályvezető. 1969-től az SZKI Hardware Laboratórium fejlesztési osztályának vezetője. Számítógéppel segített hardver tervezéssel és dokumentálással, majd projekt menedzsmenttel foglalkozott. |
|
Schipp Ferenc | 1939 |
matematikus MTA doktora | Döntő szerepe volt az ELTE-n 1972-ben beindított programozó matematikus képzés előkészítésében, majd az informatikus képzés tantervének kidolgozásában. 1983-2004 között a Numerikus Analízis Tanszék vezetője volt. |
|
Koródi Bálint | 1955 | mérnök | Fejlesztő mérnökként (SZTAKI), majd társas vállalkozásaiban (NEXT, Telvice), illetve nagy hazai cégek vezetőjeként (Montana, Albacomp) dolgozott. A Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány egyik létrehozója és elnöke. |
|
Vargha Márton | 1948 | matematikus | Tizenöt éves informatikusi pályafutás után 1986-ban lett a magyarországi informatikai újságírás egyik szereplője; írásaiban követte az informatika beépülését a mindennapokba. 2010-től a Levegő Munkacsoport tagja. |
|
Dibuz Sarolta | 1963 |
mérnök MTA kandidátusa | A távközlési szoftverek vizsgálatának kiemelkedő szakértője. Az Ericsson Magyarország főosztályvezetője, az Ericsson több szoftver termékének magyarországi fejlesztését vezeti. Egyúttal a BME TMIT docense. |
|
Uhereczky László | 1942 | mérnök | 1965-től a Telefongyárban, majd a TKI-ban volt főkonstruktőr. 1989-től az Olivetti Hungary Kft.-nek, majd utódainak (Wang Global Hungary, Getronix Magyarország) volt vezérigazgatója. |
|
Bartolits István | 1954 |
mérnök egyetemi doktor | Távközlési fejlesztőmérnök 20 évig, majd HIF és NHH osztályvezető, NMHH főosztályvezető. Jövőbeli hálózatokkal, új technológiákkal, szabályozásukkal foglalkozik. 1990-től a HTE vezetőségi tagja; főtitkára is volt. |
|
Bogdánfy Géza | 1940 | mérnök | A műszaki, gazdasági és IT rendszerek területein kamatoztatta fejlesztői, kutatói és vezetői képességeit. Fontosabb munkahelyei: ERŐTERV, NIM IGÜSZI, SZKI / SCI-L, KFKI ISYS. A hazai távmunka élharcosa. |
|
Mohácsi Béla | 1958 | mérnök | A KFKI-ban kezdett dolgozni. 1991-től a CADserver Kft. ügyvezetője, majd a KFKI ISYS Kft. vezetője. 2003-tól és 2006 között az IHM államtitkára. 2010 után egy nagyvállalatnál kiemelt programokat menedzsel. |
|
Balatoni György | 1951 | mérnök | A KFKI PDP-specialistájaként kezdte. Az 1990 után Amerikából Magyarországra elsőként jött DEC cég első kereskedelmi igazgatója lett, majd néhány év Deloitte senior tanácsadás után a Ladimage Kft. tulajdonos ügyvezetője volt. |
|
Gáspárik Dezső | 1953 | mérnök | Először számítógépek üzemeltetésével és karbantartásával foglalkozott (SZÜV, OSZV, ÉLGAV). 1987-ben egyik megalapítója a Trigon Kft.-nek, amely sok területen évekig piacvezető volt. 2005-től a Trigon Consulting Kft. ügyvezetője. |
|
Seres György | 1936 |
mérnök MTA doktora | Katonatisztként 32 évig üzemeltetéssel, oktatással, kutatással és fejlesztéssel, utána informatikai szaktanácsadással, majd 2002-től a ZMNE doktori iskolájának témavezetőjeként informatikai és e-learning rendszerekkel foglalkozott. |
|
Kolesár András | 1949 | közgazdász | A Lotus/IBM Notes/Domino szoftver hazai meghonosítója. Az UniOffice Rendszerház Kft. megalapítója és az Office Ügykövetési Rendszer ötletgazdája. Vezetéselméleti és elektronikus dokumentumkezelési szakember. |
|
Karádi Pál | 1944 | mérnök | A KFKI MSZKI-ban a TPA miniszámítógépek köré épülő ügyvitelgépesítési rendszerek és számítógép-hálózatok létrehozását vezette, majd a KFKI Számítástechnikai Rt. egyik alapítójaként, komplex rendszerek fejlesztését irányította. |
|
Vadász Pál | 1956 |
matematikus PhD | 2000 óta vezeti a Montana Kft.-t. Üzletemberi tevékenysége mellett elismert kutató az intelligens keresőrendszerek területén. Aktív résztvevője az IVSZ megalapításának. |
|
Kóka János | 1972 | orvos | Informatikai vállalkozó, befektető, cégvezető, egykori gazdasági miniszter, a Cellum elnök-vezérigazgatója, hazai és külföldi cégek igazgatósági tagja, tanácsadója. Aktív szerepe volt a Sulinet beindításában és a mobilfizetési piac fejlesztésében. |
|
Korányi László | 1954 | mérnök | A Medicor fejlesztői és informatikai vezetői munkái után sikereket ért el a 4GL fejlesztőeszközök elterjesztésében. Állami pozícióiban (diplomata, NIH elnök) sokat tett a hazai startup ökoszisztéma fejlesztéséért. |
|
Sugár András | 1946 | mérnök | Nemzetközi kereskedelemben vezető, majd távközlési cégek irányítója. A Westel majd a T-Mobile vezérigazgatója (1991-2005). Mobil hálózatok, szolgáltatások és nagysebességű mobil adatátvitel fejlesztéseit, bevezetéseit irányította. |
|
Bottka Sándor | 1946 | mérnök | A hazai számítástechnikai kultúra elterjesztésért dolgozott; a nemzetközi TéT együttműködés, a KFI politika és a hazai KFI finanszírozás egyik irányítója. Több nemzeti program (pl. TNP, IKTA) felelőse volt az OMFB-ben. |
|
Risztics Péter Károly | 1944 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME-n részt vett az Információs rendszerek tananyagának kidolgozásában. 1998-ban megszervezte az Informatikai Központot, melynek irányításával számos állami és közigazgatási fejlesztési projektben működött közre. |
|
Nyírő András | 1959 |
bölcsész egyetemi doktor | Az INteRNeTTo, majd az Index.hu első főszerkesztője; online szakértő. A Jövő Háza koncepció egyik kidolgozója, a Wifi-falu projekt vezetője. 2000 körül sokan úgy tartották, hogy ő az „internet igazgatója”. |
|
Csopaki Gyula | 1946 |
mérnök MTA kandidátusa | Szakmai és szakértői területe a távközlési rendszerek, távközlési szoftverek és távközlési protokollok formális nyelvű leírása, és az ezen alapuló implementáció, verifikáció és tesztelés. |
|
Vityi Péter | 1965 | mérnök | 16 éven át töltött be vezetői és felső vezetői pozíciókat a Microsoft Magyarországnál, illetve a Microsoft CEEHQ-nál. Jelenleg a Kürt Akadémia ügyvezetője. 2013-tól az IVSZ alelnöke. |
|
Olti Ferenc | 1949 |
mérnök MTA kandidátusa | Ismert menedzser; fontos IT és más cégeknek volt felső vezetője. Jelentős egészségügyi, műszaki és IT projekteket vezetett (vérellátás, metró, bankok). Vannak érdemei a felsőoktatásban is. Zsidó közéleti aktivista. |
|
Vinkovits László | 1951 |
mérnök MTA kandidátusa | Nagyvállalati komplex informatikai rendszerek specialistája. A német-magyar szoftver kooperáció megteremtésének egyik vezetője. A magyar T-Systems alapítója, melyet elődvállalataival együtt 10 éven keresztül vezetett. |
|
Vértes János | 1949 | matematikus | Matematikus, programozó, újságíró, kiadó, cégvezető. Közel tucatnyi informatikai lap alapító főszerkesztője, informatikai vállalatok alapítója. |
|
Vaspál Vilmos | 1955 | közgazdász | Szoftverfejlesztőként kezd. 1990-ben megalapítja a nagyvállalati alkalmazások fejlesztésével sikeressé váló FreeSoft Kft.-t, amelyet (több akvizíciót követően) 2004-ben tőzsdére visz, majd végső átalakulásáig (2012) elnöke. |
|
Fogoly Lajos | 1947 | mérnök | Az SZKI-ban és a Siemensnél szoftverfejlesztőként kezdte. A DataNet, majd az általa alapított EQnet vezetőjeként úttörő szerepet játszott a hazai nyilvános internet szolgáltatások kialakításában, elterjesztésében. |
|
Verebélÿ Pál | 1947 |
mérnök MTA kandidátusa | Kutató rendszerfejlesztő; tevékenységei: számítógépes grafika, hálózatok, kriptográfia, multiprocesszoros és szuperszámítógépek. Munkahelyei: SZTAKI, Németországi cégek, majd Ericsson Magyarország és Flextronics. |
|
Radványi András | 1946 |
mérnök MTA doktora | 1966-1982 között a TKI, később nyugdíjáig a SZTAKI munkatársa. Érdeklődése, szakterületei: áramkör- és rendszerszimuláció, térbeli látás és mintázat-sztereoképek, a látás pszichológiája, hangforrások lokalizációja. |
|
Gajári Gyula | 1944 | mérnök | 1970-től adatfeldolgozó rendszerek fejlesztését irányította programtervezőként, majd kereskedelmi igazgatóként (Comporgan). Szoftver export munkákat szervezett és kivitelezett, majd egy müncheni szoftverház ügyvezetője volt. |
|
Szőnyi László | 1944 | mérnök | A KFKI MSZKI hardver fejlesztője, rendszertervezője, projekt menedzsere majd osztályvezetője. A KFKI Számítástechnikai Zrt. egyik alapítója, igazgatósági tagja, ügyvezető igazgatója. |
|
Györfi László | 1947 |
matematikus MTA rendes tagja | A BME VIK egyetemi tanára; iskolateremtő egyéniség. Nemzetközileg elismert, kiemelkedő eredményei vannak a nemparaméteres függvénybecslés, a statisztikus alakfelismerés és az információelmélet területén. |
|
Mester Sándor | 1952 | mérnök | Mérnök-újságíró, lapigazgató, üzleti mentor, kommunikációs tanácsadó. Meghatározó főszerkesztője volt a Számítástechnika-Computerworld és a PC World lapoknak. A VISZ egyik kezdeményezője és alapítója. |
|
Siklósi István | 1950 | matematikus | 1990-tól a vállalati alkalmazásokat fejlesztő 4D Soft Kft. egyik alapítója és ügyvezető igazgatója. 2012-es nyugdíjba vonulása után kifejlesztett egy új – a zoomolható térképek mintájára működő – könyvformátumot, az ún. z-könyvet. |
|
Szolgay Péter | 1949 |
mérnök MTA doktora | A TKI, majd a SZTAKI kutatója. A VE, majd a PPKE egyetemi tanára, 2012-2015 között a dékánja. Kutatási területei: tervezés-automatizálás, celluláris neurális hálózatok és számítógép architektúrák. |
|
Bártfai Barnabás | 1969 | mérnök | Szakkönyvíró. Az első magyar szerzőtől származó hétköznapi embereknek szóló számítástechnika könyv szerzője, a BBS-INFO Könyvkiadó és Informatikai Kft. vezetője. |
|
Hubert Tibor | 1944 | matematikus | 1972-ben kezdte a középiskolában tanítani az informatikát. Informatika tankönyvek, feladatgyűjtemények szerzője, bírálója volt. Sok tanár-továbbképzést tartott, átadva oktatási tapasztalatait. Nyugdíjasként fest. |
|
Márkus Béla | 1947 |
mérnök MTA kandidátusa | 1994-ben létrehozta az első hazai Térinformatika Tanszéket. 1999-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 2001 és 2008 között volt a Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Karának főigazgatója, majd dékánja. |
|
Büttner György | 1951 | fizikus | Az űrtávérzékelés hazai alkalmazásának egyik megteremtője; környezetvédelmi térképezéssel foglalkozik. Vezetésével hozták létre hazánk első EU-konform térképét. Koordinálta az EU-s CLC adatbázis készítését. |
|
Halassy Béla | 1946 |
közgazdász MTA kandidátusa | Az adatbáziskezelési kultúra hazai megalapozója. A Számok főosztályvezetője. Több adatmodell, adatbázis-tervező eszköz kidolgozója. IBM-tanfolyamain így mutatták be: „az adatbázisok atyja, akinek foglalkozása: halassybéla”. |
|
Voloncs György | 1956 | matematikus | 12 év kutatóintézeti munka után a VARINEX Zrt. egyik alapítója. Kezdetektől foglalkozik a mérnöki tervezést, gyártást segítő szoftverekkel, majd térinformatikával, közel 25 éve additív gyártással, 3D nyomtatással |
|
Szigeti Ágnes | 1946 | mérnök | Szívügye az adatbiztonságot garantáló szoftver-alkalmazások kialakítása (pl. TRACCS-11). A Groupama Biztosító informatikai igazgatója, majd vezérigazgató helyettese volt. A DECUS aktív tagja, majd elnöke is volt. |
|
Szakolczai György | 1928 |
közgazdász MTA doktora | A magyar közgazdaságtudomány egyik doyenje, e tudomány progresszív irányzatának egyik vezető egyénisége, Keynes tanításainak elkötelezett magyarországi képviselője. Nagyszámú tudományos publikáció szerzője. |
|
Kardos Kálmán | 1937 | mérnök | 1957-től az MTA KKCS-ben részt vett az M-3 számítógép mágnes dob tároló munkálataiban. Később számítógépek üzemeltetését és fejlesztését látta el (MNB, Taurus Gumiipari Vállalat, ÁSZSZ), vezetőként is. |
|
Benczúr András (1969) | 1969 |
matematikus PhD | 1997 óta a SZTAKI Informatika Kutató Laboratórium vezetője. Kutatási területei: adattudomány, adatbányászat és Big Data technológiák, amelyekben az alapkutatástól az ipari alkalmazásokig terjedően tevékenykedik. |
|
Nyékyné Gaizler Judit | 1948 |
matematikus PhD | 1972-től részt vett az ELTE programozó matematikus képzése kialakításában. 2001-2012 között a PPKE ITK tanulmányi dékánhelyettese, majd dékánja. Kutatási területe: programozási módszertan és -nyelvek. |
|
Asztalosné Gótzy Ilona | 1938 | mérnök | Közel 50 éven át szolgálta a hazai számítástechnikát. Részt vett az első hazai számítógép, az M-3 üzemeltetésében, majd programozásában. Később távadatfeldolgozási, majd kisgépes alkalmazásokkal foglalkozott. |
|
Kocsis Kristóf | 1949 | mérnök | A Computer Panoráma 1989-es megalapításával, lapcsaláddá bővítésével, majd a Chip új szerkesztőségének felállításával fontos szerepet játszott a számítástechnikai szaklappiac meghatározó kiadványainak alakításában. |
|
Faklen Pál | 1940 | közgazdász | Lapszerkesztő, lapkiadó, az Új Alaplap Kiadói Kft. alapítója és ügyvezetője, a hazai számítástechnikai ismeretterjesztés egyik előrevivője. Több szakmai szervezet alapító tagja, a Magyar Reklámszövetség volt elnöke. |
|
Tatai Péter | 1941 | mérnök | 20 évig a TKI-ban digitális távközlő és számítógépes rendszereket fejlesztett. Ezután a BME-n oktatott, és több sikeres mérőrendszer kidolgozását is vezette. 2005-től az általa alapított AITIA International Zrt.-ben dolgozik. |
|
Mátyásfalvi János | 1946 | matematikus | Kezdetben ügyviteli adatfeldolgozással foglalkozott. 1979-től export munkák megszerzését és kivitelezését irányította. 1984-tól ügyvezetőként hazai nagyvállalati projektek kereskedelmi előkészítését végezte.. |
|
Németh József | 1940 | mérnök | A TKI-ban tudományos vezetőként, majd társas vállalkozásaiban úttörő alap- és rendszerszoftvereket tervezett; azok fejlesztését, alkalmazását irányította. Kiemelkedő szakértelmét több cég hasznosította. |
|
Kaposi Ambrus | 1985 |
matematikus PhD | Az ELTE IK adjunktusa. Kutatási területei a funkcionális programozás, a típuselmélet (type theory) és a számítógépes bizonyító rendszerek. Publikált még orvosi statisztika és immunológia szakterületeken is. |
|
Vitályos Gábor | 1952 | mérnök | A digitális honalapító generáció tagja. Kezdetben magas minőségigényű, egyedi fejlesztések menedzsere. Utóbb használhatóság-elméleti kutatással foglalkozik; fókuszban a virtuális tér, mint hatékony irodai és munkakörnyezet áll. |
|
Kotsis Domokos | 1945 |
matematikus PhD | Az Ural-2 számítógépen kezdte a programozást, majd nagytömegű adat kezelésének (később adatbáziskezelés) problémáival való foglalkozást művelte és oktatta évtizedekig a KKMF-en, BMF-en, ÓE-n, a BME-n és másutt. |
|
Krauth Péter | 1954 | matematikus | A KFKI-ban részt vett a relációs adatbázis-koncepció, az adatbázis-alapú információs rendszerek és a szemantikus integráció munkáiban. Oktatóként a szolgáltatás-menedzsment kultúra elterjedését és fejlődését szolgálja. |
|
Várterész Magda | 1954 |
matematikus PhD | A DE IK Számítógéptudományi Tanszék egyetemi docense. Tudományterülete, oktatási területe: numerikus módszerek, majd később matematikai logika, mesterséges intelligencia. Oktatásszervezéssel is foglalkozik. |
|
Farkas Károly | 1947 |
mérnök MTA kandidátusa | A Logo magyarországi atyja. Egész pályafutását az informatika oktatásának és tananyag-fejlesztésnek szentelte. Játékos Informatika oktatási módszerét széles körben alkalmazzák. NJSZT szakosztályvezető volt. |
|
Benkő László | 1971 | mérnök | 5. osztályos korától a programozási nyelvek bűvöletében él; oktató programjaival gimnáziumi versenyek győztese volt. Számítástechnikai könyvek írója, szerkesztője. 2001-től saját cégénél épületek gépészeti rendszereit tervezi. |
|
Balázs-Piri László | 1947 |
mérnök egyetemi doktor | 1972-1989 között az SZKI munkatársa, közben az OMFB szakértője. 1989-ben egyik alapítója, majd ügyvezető igazgatója az SZKI Recognita Rt.-nek. 1996-2008 között a Recognita Zrt. adminisztratív igazgatója volt. |
|
Molnár András | 1967 |
mérnök PhD | Az ÓE általános rektorhelyettese. Az ÓE NIK meghatározó TDK-konzulense. Kutatási területe az intelligens beágyazott rendszerek, azon belül drónok fejlesztése, dróntechnológiák és drónalkalmazások fejlesztése. |
|
Rényi István | 1943 |
mérnök MTA kandidátusa | A TPA kisszámítógépek fejlesztője, űrkutatási célú fedélzeti és földi képfeldolgozó rendszerek vezető konstruktőre. Jelentősek eredményei az orvos-biológiai képfeldolgozás területén. Az elektronikus aláírás egyik hazai megalapozója. |
|
Tószegi Zsuzsanna | n.a. |
bölcsész PhD | A kulturális örökség digitalizálásának úttörője, a Neumann János Digitális Könyvtár volt igazgatója. Egyetemi docens, tudományos újságíró; a digitalizálás társadalmi kontextusát és a magyar technikatörténetet kutatja. |
|
Remetey-Fülöpp Gábor | 1944 |
mérnök egyetemi doktor | Vízügyi informatikai (VIZITERV), műholdas távérzékelési (FÖMI) feladatok után 2007-ig az FM térinformatikai, földmegfigyelési referense. 1994-2015 között a HUNAGI főtitkára, azóta független szakértő. |
|
Erényi István | 1945 |
mérnök MTA kandidátusa | 1997-ig tudományos kutató, később minisztériumi főosztályvezető, majd főtanácsos infokommunikációs és digitális technológia területeken. Magyarország képviselője az európai szuperszámítógép programokban. |
|
Padányi Zoltán | 1950 | mérnök | A KFKI-ban komplex ipari folyamatok irányításával, míg a Dynasoft ügyvezető igazgatójaként, majd a PricewaterhouseCoopers partnereként SAP rendszerek nagyvállatoknál történő bevezetésével foglalkozott. |
|
Szlávik Ferenc | 1933 | mérnök | A KFKI műszaki igazgatója volt. Speciális szakterületei: intelligens műszerek rendszertechnikája; zajjal fedett jelek méréstechnikája; korrelációs metodikák és eszközök; elektrokardiológiai jelfeldolgozás. |
|
Pucser György | 1953 | mérnök | Fejlesztő mérnökként kezdett el dolgozni az SZKI-ban 1977-ben, az MPMX51 multiplexor projektben. 1983-ban az SZKI SCI-L leányvállalatnál speciális hardver-közeli szoftvereket készített, majd mérnök-üzletkötő volt. |
|
Szalai Sándor | 1939 |
mérnök MTA doktora | Állami díjas, a Wigner FK professor emeritusa. Kutatási területe az űrkutatási célú vezérlő és adatgyűjtő rendszerek. Kiemelkedő szerepe volt bolygóközi szondák magyar műszerei fejlesztésében. |
|
Sikolya Zsolt | 1944 | mérnök | Kezdetben CAD-dal, majd valós idejű vezérlésekkel, térinformatikával, 1996-tól pedig e-közigazgatással és kormányzati adatpolitikával foglalkozik. Az NHIT szakértője, több szakmai szervezet tagja. |
|
Gacsal József | 1965 | mérnök | Több mint 25 évet töltött különböző nemzetközi IT-cégek nagyvállalati marketing és kereskedelmi pozícióiban. Emellett mindig időt szakított társadalmi feladatok ellátására a szakma fontos hazai szervezeteiben. |
|
Szirányi Tamás | 1957 |
mérnök MTA levelező tagja | Az MTA SZTAKI Gépi Érzékelés Kutatólaboratórium vezetője. a BME KJK egyetemi tanára. A Magyar Mérnökakadémia tagja, az IAPR választott tagja. Fő szakterülete a gépi érzékelés és környezetmodellezés. |
|
Szigeti András | 1953 | mérnök | Az Apple magyarországi képviseletének társalapítója és első vezetője, majd a Graphisoft kereskedelmi igazgatójaként az ArchiCAD nemzetközi terjesztő hálózatának irányítója. |
|
Szalay Imre | 1955 | matematikus | Alakítója annak a váltásnak, amikor a számítástechnika műszaki, programozói megközelítésből az üzleti megoldások szolgáltatójává vált. 2019-tól az NJSZT ügyvezető igazgatójaként ezt a váltást szolgálja. |
|
Kornai Gábor | 1952 |
közgazdász egyetemi doktor | A vezetési tanácsadás (management consulting) vezető hazai képviselője, oktatója, cégekben vezető tisztségviselő. Az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó cég alapító elnöke. |
|
Bogdány János | 1937 |
mérnök MTA kandidátusa | A KFKI MSZKI-ban sokcsatornás analizátorok és a TPA sorozat témavezetője; meghatározó fejlesztő, majd osztályvezető volt. Később asszociatív processzorok fejlesztésén és az ESA Rosetta űrprogramban dolgozott. |
|
Drasny József | 1935 | mérnök | Az MTA KKCS-ben 1959-től részt vett az M-3 számítógép építésében és továbbfejlesztésében. 1969-1990 között az SZKI tervezés-automatizálási főosztályának vezetője volt. A CAD tárgyú ESZR szakértői tanács magyar tagja volt. |
|
Szlankó János | 1949 | mérnök | A KFKI MSZKI rendszerfejlesztője, 5 éven át igazgatója. A KFKI Számítástechnikai Zrt. egyik alapítója, végig elnöke. A NIS egyik létrehozója. Egészség-megőrzés tárgyú internetes tartalom-szolgáltató cégét vezeti. |
|
Szabó Máté | 1984 |
matematikus PhD | A logika és a számítógép-tudomány történetével és filozófiai kérdéseivel foglalkozó kutató, a Sorbonne Egyetem posztdoktora. Kutatja a hazai számítástechnika történetét is, ezen belül Kalmár László munkásságát. |
|
Szabó Péter Gábor | 1974 |
matematikus PhD | Az SZTE TTIK Informatikai Intézetének oktatója, matematikatörténész. Magyar matematikusok és informatikusok hagyatékát kutatja itthon és külföldön. Az ITMA kuratóriumának tagja. |
|
Psenák Ildikó (Ildikó Psenáková) | 1957 |
mérnök PhD | A Nagyszombati Egyetem Pedagógiai Karán informatika tanár. A DIDMATTECH nemzetközi konferencia egyik fő szervezője. A Médiapedagógia c. könyv társszerzője. Nemzetközi projektek résztvevője, tankönyvek alkotója |
|
Lukács József (1933) | 1933 | mérnök | 1956-tól 1998-ig az MTA KFKI-ban dolgozott tudományos munkatársként, majd igazgatóhelyettesként. Egyike az első TPA gépek megtervezőjének. Nevezetes a TPA gépek történetét feldolgozó „TPA történet” c. könyve. |
|
Bakonyi Viktória | 1961 | matematikus | 1985 óta az ELTE-n dolgozik; a Média és Oktatásinformatikai Tanszék mesteroktatója. Kutatási területe: valós idejű alkalmazások, okos eszközök az oktatásban. Elkötelezett a tehetséggondozás területén. |
|
Illés Zoltán | 1961 |
matematikus PhD | Az ELTE habilitált docense. Közben (1987-1990) a dubnai EAI-ben valós-idejű alkalmazások fejlesztésével foglalkozott. 2008 óta rendszeresen részt vesz a nyitrai egyetemen az informatika tanárok képzésében. |
|
Simonyi Károly (Charles Simonyi) | 1948 |
matematikus MTA külső tagja | Világhíres magyar-amerikai szoftverfejlesztő, a Microsoft Word és Excel atyja, a szándékorientált programozás (intentional programming) kifejlesztője. A tudomány és a kultúra bőkezű támogatója. A világ ötödik űrturistája. |
|
Benkő Tiborné | 1943 | mérnök | 1961-1997 között a KFKI MSZKI-ban dolgozott. 1998-2015 között a BME VIK Elektronikus Eszközök tanszékén, majd a GPK Informatikai Laboratóriumában, később a MOGI tanszéken oktatott. 55 könyvével támogatta az oktatást. |
|
Széles Gábor | 1945 | mérnök | A Műszertechnika elnöke, majd 1990-tól elnök-vezérigazgatója. A Videoton és az Ikarus elnök-tulajdonosa. 1998-tól az MGYOSZ társelnöke, majd tiszteletbeli elnöke. Az ECHO Hungária gazdasági TV-társaság megalapítója. |
|
Kóczy T. László | 1952 |
mérnök MTA doktora | Egyetemi tanár; a hazai fuzzy-kutatás egyik elindítója. Kutatási területe: fuzzy rendszerek, evolúciós algoritmusok. Jelentősek nemzetközi publikációi, sokat hivatkozott szerző. Külföldi egyetemek vendégprofesszora. |
|
Csetverikov Dmitrij | 1952 |
fizikus MTA doktora | Az ELTE IK professzora. A SZTAKI tudományos tanácsadója. Oktatási és kutatási területei a számítógépes látás, a digitális képfeldolgozás és -elemzés, valamint az alakfelismerés. A KÉPAF konferenciák fűződnek nevéhez. |
|
Kovács Csaba István | 1952 | mérnök | A DUF informatikai igazgatójaként meghatározó szerepet töltött be az intézményi informatikai stratégia kialakításában. Korábban vezető rendszerszervezőként és programozóként számos szerződéses munkát végzett. |
|
Szakadát István | 1958 |
bölcsész MTA kandidátusa | 1987-től a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének egyetemi docense. A magyar digitális kultúra projektjeiben kezdeteitől fogva részt vett; csatlakozott az új médiával kapcsolatos ipari kezdeményezésekhez is. |
|
Bencsik Andrea | 1956 | mérnök | A győri SZE és a szlovákiai J. Selye University professzora. Fő oktatási és kutatási területe a tudásmenedzsment. Számos nemzetközi és hazai tudományos cikk és könyv szerzője; vállalati szakértő és tréner. |
|
Lovász László | 1948 |
matematikus MTA rendes tagja | A kombinatorika, a gráfelmélet és az elméleti számítás-tudomány világhírű kutatója; eredményei kiemelkedőek a kombinatorikus optimalizáció és a nagy hálózatok területén. Az IMU volt elnöke. 2014-2020 között az MTA elnöke. |
|
Németi Tibor | 1944 | mérnök | A magyarországi szoftver export egyik úttörője – eleinte állami cég (SZKI) keretében, majd önállóan. Kiemelkedő szakmai eredményeket ért el a time-sharing szoftver optimalizálásában és a strukturált programozás terén. |
|
Bagonyi László | 1942 | mérnök | Az EMG 830 egyik fejlesztője. Később az ÉGSZI főigazgató-helyetteseként az építőipar számítógépes hálózatának egyik létrehozója. Volt Softinvest vezérigazgató, majd a Gyógyír rendszert fejlesztő Novodata vezérigazgató-helyettese. |
|
Horvai Mátyás | 1952 | mérnök | Sok éven át a KFKI MSZKI munkatársa volt. A KFKI Csoport 1989-es létrejöttét követően a Csoport átszervezéseinek aktív közreműködőjeként az LNX cég elnöke lett. 2009-től vezetőként, üzleti tanácsadóként támogatta mobil applikációk fejlesztését. |
|
Kázsmér János | 1933 | mérnök | 1963-tól a Videoton vezető munkatársa: 1968-tól a Videoton Számítástechnikai Gyár, 1971-től a VIFI igazgatója, később a Videoton Rt. elnök vezérigazgatója volt. 1990-től banki tanácsadó. |
|
Kornai András | 1957 |
matematikus MTA doktora | A számítógépes és matematikai nyelvészet világszerte elismert szakértője; tevékenysége kiterjed ezek szinte minden aspektusára, beleértve a beszéd- és írásfelismerést, a gépi tanulást és az információkinyerést |
|
Fodor István | 1943 | mérnök | Széchenyi-díjas villamosmérnök. Az 1980-as években meghatározó szereplője, irányítója volt a magyar híradástechnikai ipar exportjának Közel-Keletre. 1990-től elindította, szervezte az Ericsson magyarországi vállalatát; ennek vezérigazgatója, majd elnöke volt. |
|
Fekete István (1951) | 1951 |
matematikus PhD | Az ELTE nyugalmazott docense. 2003-2007 között az ELTE IK oktatási dékánhelyettese volt. Fő oktatási területe az algoritmusok és adatstruktúrák témaköre. Kutatási területe a távérzékelt felvételek elemzése. |
|
Rajki Péter | 1944 | mérnök | Távadat-feldolgozási alkalmazások kutatása területén élenjáró eredményeket ért el. Videoton R10 szoftverek fejlesztése, ESZR gépekhez szoftver-csomagok adaptálása és országos elterjesztése fűződik nevéhez. |
|
Salamon Márton | 1949 | mérnök | Szakmai karrierjét szoftver fejlesztőként kezdte, később főként menedzserként, vezetőként, dolgozott. Első és egyetlen munkahelye az MTA KFKI és annak egyik jogutódja, az ICON Kft. volt. |
|
Biró István | 1944 | mérnök | A Medicor fejlesztője, majd kiküldött Ausztráliában; utóbb főkonstruktőr, műszaki vezérigazgató-helyettes, végül a Medicor USA fejlesztője. A Computerworld Informatika egyik vezetője. Az IDG Hungary Kft. alapító ügyvezetője. |
|
Barabási Albert-László | 1967 |
fizikus MTA külső tagja | Erdélyi származású világhírű tudós; a komplex hálózatok elméletének területén elért eredményei meghatározóak. Több egyetem (vendég) professzora. 2007 óta a CCNR (Northeastern University) vezetője. |
|
Dombi Gábor | 1965 | bölcsész | Kultúra- és társadalomtörténész, az e-Befogadás szervezet és a társadalmi informatika diszciplína hazai kezdeményezője. A Népszabadság Online alapító főszerkesztője (1996-97), újságíró; könyvkiadó, kutató, civil szervezeti vezető. |
|
Mudra László | 1933 |
mérnök MTA kandidátusa | 1959-1991 között a DV-ben dolgozott, 1974-től a Szervezési és Számítástechnikai Főosztály vezetőjeként. 1980-tól az ACÉLINFORM Bt. projektvezetője volt. 2000-től a DUF főiskolai tanáraként vezetést és szervezést oktatott. |
|
Buza Antal | 1954 |
matematikus PhD | A DV Számítástechnikai Főosztályán 10 évig dolgozott, 5 évig főosztályvezető-helyettesként. 1989-től nyugdíjazásáig a DUF, majd a DUE tanszékvezetőjeként jelentős szerepe volt az informatika szakok bevezetésében. |
|
Baracskai Zoltán | 1953 |
közgazdász egyetemi doktor | A SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola témavezetője. A Doctus szakértő keretrendszer egyik fejlesztője és tulajdonosa, melyet több hazai és külföldi nagyvállalatnál alkalmaztak üzleti döntések támogatására. |
|
Peredy József | 1930 |
mérnök PhD | Építészmérnöki munkát segítő fejlesztésekkel foglalkozott a hazai kezdetektől. Ezek tapasztalatai alapján javaslatokat tett a lebegővesszős számábrázolás mellőzésére a matematikai analízis feladatainak megoldásánál. |
|
Zák György | 1947 | mérnök | A Számok–Számalk oktatója, majd nemzetközi továbbképző tanfolyamok szervezője, később marketing vezető. A TB budapesti igazgatóságán informatikai vezető, majd az IBCnet Magyarország Kft. kereskedelmi igazgatója. |
|
Renner Gábor | 1944 |
mérnök MTA kandidátusa | A számítógépes geometria, a geometriai tervezés és a mérnöki rekonstrukció szakembere. A SZTAKI-ban ipari tervezőrendszerek kidolgozásának résztvevője, irányítója volt. A terület anyagát elsőként oktatta (ELTE-n és BME-n). |
|
Angster Erzsébet | 1953 |
matematikus PhD | A Számalk-ban oktatott, majd a GDF-en volt tanszékvezető főiskolai docens, számos tantárgy kidolgozója, vezetője. Az objektumorientált tervezés és programozás egyik hazai úttörője. 10 tankönyve jelent meg. |
|
Charaf Hassan | 1967 |
mérnök MTA doktora | Egyetemi tanár a BME-n. A mobilalkalmazás-fejlesztések nemzetközi hírű kutatója, az informatikai fejlesztések hasznosulásának elősegítője. Az ipar és a felsőoktatás együttműködésének és a fejlesztés-orientált, hallgató-központú oktatás elkötelezettje. |
|
Jancsó Ferencné Lackner Györgyi | 1936 | matematikus | A számítógép alkalmazásának egyik hazai úttörője. Statisztikai, operációkutatási, majd úttervezési és más építőmérnöki CAD, később ITS rendszerek útügyi alkalmazásában ért el jelentős eredményeket. |
|
Sándor György | 1946 | mérnök | A KFKI-ban 17 éven át real-time rendszerekkel foglalkozott. A PC-s korszakban kisvállalkozásokban dolgozott. Itt kezdte meg számítógép-gyűjtő tevékenységét. Végül két multi cégnél az informatikai rendszerek felelőse volt. |
|
Tóth Ferenc | 1982 | közgazdász | Szoftverfejlesztő; szakterülete a webalkalmazások, illetve a banki szoftverek fejlesztése. Az NJSZT GIKOF elnökségi tagja és az NJSZT területi szervezetekért felelős alelnöke volt. |
|
Selinger Sándor | 1945 |
fizikus PhD | A Software-ITC tudományos főmunkatársa. Az EMT alapító elnöke. A GDF-EKK létrehozója, működtetője, a GDF-MAI igazgatója volt. Jelentős érdemei vannak a romániai magyarok körében a számítástechnikai kultúra elterjesztésében. |
|
Velencei Jolán | 1955 |
matematikus PhD | Az ÓE Keleti Károly Gazdasági Kar habilitált egyetemi docensként 2021-ben nyugdíjazták. A Doctus tudásbázisú (szakértő-) keretrendszer egyik fejlesztője, melyet hazai és külföldi nagyvállalatoknál alkalmaztak üzleti döntések támogatására. |
|
Boda Miklós | 1940 |
fizikus PhD | 1971-től nemzetközi cégek K+F vezetésében vett részt (ABB, Data SAAB, Philips és Ericsson). 1996-ban az Ericsson Traffiklab, majd az R&D egység alapítója. Az NKTH elnöke; hazai egyetemek rektori tanácsadója volt. |
|
Hegyháti Máté | 1986 |
mérnök PhD | A SZE tudományos főmunkatársa. Alapító elnöke a DOSZ Matematikai és Informatikai Tudományok Osztályának. Fő kutatási területe az ütemezés; emellett tehetséggondozó programok mentora. |
|
Rosta Katalin | 1956 | mérnök | 1985 óta gazdasági informatikával foglalkozott. 1992-től fejlesztett RMSTAR vállalatirányítási rendszerét néhány cégnél tíz évnél tovább is használták. A Szerencsejáték Zrt. osztályvezetőjeként az újdonságok kezdeményezője. |
|
Kiss István | 1938 |
mérnök egyetemi doktor | A BME-n és a KFKI-ban a rendszerelmélet alkalmazásán dolgozott. Az OMFB-ben részt vett a nemzetközi számítógépes hálózatok hazai megszervezésében. A rendszerszemléletű Technika tantárgy kidolgozója. |
|