Akik már nincsenek közöttünk
Születési év |
Halálozási év |
|
Név | Rövid bemutatás | |||
---|---|---|---|---|
Tófalvi Gyula | 1927 - 2003 |
mérnök MTA doktora | Kossuth-díjas mérnök, címzetes egyetemi tanár volt. Televízióadók, antennarendszerek sikeres fejlesztője. Volt EMV főmérnök, MHE elnökhelyettes, TKI tudományos igazgató. Az MŰI alapító igazgatójaként és ŰTT elnökként szervezte újjá a magyar űrkutatást. |
|
Appel György | 1945 - 2020 |
tanár egyetemi doktor | Pedagógus; a középiskolai matematikai oktatás számítástechnikával történő támogatásának módszertani élharcosa volt. Utóbb sikeres vállalkozásainak köszönhezően oktatási, ifjúság-támogató alapítványok szervezője és támogatója volt. |
|
Hutter Ottó (1930) | 1930 - 2008 | mérnök | Állami díjas villamosmérnök, a TKI kutató-fejlesztő munkatársa, főosztályvezetője volt. A távközlési, adat- és információátviteli berendezések és rendszerek szinte minden generációjának kutatásával, fejlesztésével foglalkozott. |
|
Almássy György | 1919 - 1984 |
mérnök MTA doktora | Kossuth- és Állami díjas kutató villamosmérnök; a TKI-ban 2 és fél évtizeden át tudományos osztály-, ill. főosztályvezető; a BME-n egyetemi tanár volt. A magyar mikrohullámú műszerprogram kidolgozója és irányítója. Volt HTE és MATE elnökségi tag. |
|
Géher Károly | 1930 - 2006 |
mérnök MTA doktora | Villamosmérnök; a BME tudomány-rendszerezőként és kitűnő előadóként ismert, tudós egyetemi tanára volt. A “Lineáris hálózatok” tárgyat új rendszerezési elvével és új pedagógiai módszereivel tette klasszikussá. Fontos funkciókat töltött be a HTE-ben. |
|
Bognár Géza | 1909 - 1987 |
mérnök MTA rendes tagja | Kétszeres Kossuth-díjas villamosmérnök. Csaknem három évtizeden keresztül volt a TKI-ban folyó tudományos-mérnöki munka meghatározó alakja. Nevéhez fűződik a mikrohullámú rádió-összeköttetések hazai fejlesztésének elméleti és gyakorlati megalapozása. |
|
Barta István | 1910 - 1978 |
mérnök MTA rendes tagja | Kossuth-díjas villamosmérnök, egyetemi tanár. A televíziós képátviteli technika tudósa volt. Oktatás- és tudományszervezői munkássága is jelentős: első vezetője volt a BME Vezetéknélküli Híradástechnikai Tanszékének; alapító tagja és elnöke a HTE-nek. |
|
Kálmán Rudolf (Rudolf E. Kalman) | 1930 - 2016 |
mérnök PhD | Amerikában élt magyar származású villamosmérnök, matematikus. A matematikai eljárások szabályozáselméleti, folyamatirányítási alkalmazásának és az operációkutatásnak világhírű tudósa; a Kálmán-szűrő elvének kidolgozója. Az MTA tiszteleti tagja. |
|
Feczkó Iván | 1940 - 2023 | mérnök | A diploma megszerzésétől nyugdíjba vonulásáig, majd külsős tanácsadóként a MATÁV előd- és utódszervezeteinél csaknem 50 évig szolgálta a magyarországi (nem beszédcélú) távközlési és informatikai szolgáltatások technológiai és üzleti fejlődését. |
|
Tölösi Péter | 1943 - 1999 | mérnök | A magyar távközlési iparág kiemelkedő szereplője volt. Meghatározó szerepe volt az iparág liberalizációjában és MATÁV felsővezetőként annak privatizációjában. Az ő nevéhez is fűződik a hazai optikai gerinchálózat kiépítésének elindítása. |
|
Ambrusné Somogyi Kornélia | 1951 - 2023 |
matematikus PhD | Közel 50 éven keresztül tanított az ÓE-n informatikát és matematikát. Több tantárgyi tematika, valamint a környezetinformatika szakirány kidolgozója és a szakirány felelőse volt. Ipari projektekben is közreműködött – matematikai modellezéssel. |
|
Garai Géza | 1944 - 1996 | mérnök | 1967-től a Videoton fejlesztőmérnöke; majd osztályvezetője, ill. főosztályvezetője lett. Nevéhez fűződik a VT 340, VT 56100 terminál és VT 20 számítógépcsalád kifejlesztése. 1991-től az Axis Kft. projektmenedzsere volt. |
|
Kertész Gábor (1952) | 1952 - 2022 | mérnök | Fejlesztőmérnöki indulást követően a hazai számítástechnikai kereskedelem jeles szereplője lett. Több nemzetközi nagykereskedelmi-disztribúciós cég (pl. Computer-2000, Tech Data, DNS, Arrow) hazai leányvállalatának alapító ügyvezető igazgatója volt. |
|
Fekete Gábor | 1963 - 2023 | mérnök | A hazai e-közigazgatási szakma jeles szakértője; fontos szerepe volt a informatika-alapú közigazgatás, ill. a digitális állam felépítésében. A rendszerváltást követően államigazgatási és kormányzati szervezeteknél töltött be vezető beosztásokat. |
|
Virághalmy Géza | 1932 - 2019 | fizikus | Az Országos Mérésügyi Hivatal, majd az MTA Csillagvizsgáló Intézet munkatársa, utóbbiban műszaki igazgató volt. Csillagászati polarimetriával és ehhez digitális mérésvezérlő és mérési adatgyűjtő rendszerek kifejlesztésével foglalkozott. |
|
Monos Emil | 1935 - 2018 |
orvos MTA doktora | Orvos, kutató fiziológus, egyetemi tanár. A vérkeringés élettanának kiemelkedő szakértője. Úttörőként szorgalmazta a számítástechnika alkalmazását az orvosbiológiában. Egyik kezdeményezője és vezetője volt az SE és a BME közös orvosbiológiai mérnök képzésének. |
|
Fedina László | 1933 - 2022 |
orvos MTA kandidátusa | Orvos, fiziológiai kutató volt. Első igazgatója volt a SOTE-n 1974-ben létrehozott Számítástechnikai Csoportnak. Gyakorlati orvosi és kutatói munkásságát követően minisztériumi felsőoktatási főosztályvezető lett. |
|
Julesz Béla (Bela Julesz) | 1928 - 2003 |
mérnök PhD | Villamosmérnök, neurológus és kísérleti pszichológus a látás-észlelés területén. Bell Labotarórium-beli (USA) munkássága az emberi látórendszer megismerése, a térbeli mélység észlelése és az alakfelismerés területén meghatározó jelentőségű. |
|
Méder István | 1951 - 2023 | mérnök | 1977-2007 között a SZTAKI hardverfejlesztő mérnöke volt. Szakterülete volt: mikroprocesszoros rendszerek, speciális hang- és képfeldolgozó berendezések, 8 bites személyi számítógépek (Primo). Később egy magáncégben folytatta ezeket a fejlesztéseket. |
|
Kelen András | 1944 - 2020(?) | mérnök | Hardver- majd szoftverfejlesztőként kezdett. Később szoftver-oktató, kiadói szerkesztő, marketingvezető. A Triad cég alapító tulajdonosa volt, és vezette haláláig. A szakmai közösségi élet számos területén aktivitásáról volt ismert. |
|
Eőry Karácson | 1943 - 2007 |
mérnök egyetemi doktor | Magyarországon elsők között ismerte fel a térinformatika jelentőségét. Számos fotogrammetriai feladat megoldását vezette (ezek egyike egy ellenőrző információs rendszer volt a Paksi Atomerőmű beruházásánál). Megalkotta a Területi Műszaki Adatbázis (TMAB) koncepciót. |
|
Papp Péter | 1973 - 2022 | matematikus | Meghatározó alakja volt a hazai információbiztonsági közösségnek. A Kancellar.hu cég megalapítója. Átvette és átformálta a Hacktivity Kft.-t, amellyel létrehozta a régió egyik legtekintélyesebb információbiztonsági konferenciáját.
|
|
Richter Nándor | 1932 - 2015 | mérnök | Matematikus-fizikus és villamosmérnökként a Medicor egészségügyi mérőkészülékei fejlesztésének egyik vezetője volt. Több nemzetközi szervezetnél volt egészségügy-műszaki szakértő. A hazai orvostechnikai és orvosbiológiai mérnökképzés egyik úttörője. |
|
Reé Eörs | 1944 - 2019 | mérnök | Az MTA KFKI Mérés és Számítástechnikai Kutatóintézet fejlesztőmérnöke volt. Fontos szerepe volt a legtöbb TPA számítógép fejlesztésében; később az általa is fejlesztett gépek rendszerbe állításán a Paksi Atomerőmű Vállalatnál. |
|
Neumann János (John von Neumann) | 1903 - 1957 | matematikus | Világhíres magyar születésű matematikus, akit a kvantummechanika és matematika területén végzett elméleti kutatásai és alapvető eredményei, ill. a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetése emelték a világ legkiemelkedőbb tudósainak sorába. |
|
Ács Miklós | 1922 - 2014 |
mérnök MTA kandidátusa | Jelentős alkotó tevékenységet folytatott az informatika gépészmérnöki alkalmazásai területén. Nevéhez fűződik a DIMACS műhelyszintű termelésirányítási rendszer kifejlesztése, valamint bevezetése a VIDEOTON-nál ill. IKARUS-nál. |
|
Nonn Ferenc | 1933 - 2014 | matematikus | Kezdetben matematikusként dolgozott. Később a PMSZK/PSZTI-ben eltöltött húsz éve alatt osztály-, ill. főosztályvezetőként pénzügyi, valamint adóügyi informatikai rendszerek szervezését és fejlesztését irányította. |
|
Póti Imréné (Nagy Magdolna Ida) | 1933 - 2023 | matematikus | A magyar informatikatörténet több meghatározó vállalatánál dolgozott alkalmazott matematikusként, alkalmazási rendszerek tervezőjeként. Jelentős szerepe volt az állami Pénzügyi Információs Rendszer, majd az 1988-as új adórendszer informatikai projektjének létrehozásában. |
|
Giese Piroska | 1942 - 2021 |
fizikus MTA kandidátusa | Hazánkban az elsők között használt e-mail levelezést, videokonferenciás rendszereket, és szorgalmazta használatukat. Több nemzetközi kutatási projekt számítógépes hátterének K+F-jében vett részt. Neves keramikus volt. |
|
Gerl Zsolt | 1942 - 2021 | mérnök | Kezdetben részt vett az EMG 830 fejlesztésében. Az SZKI-ban a saját gyártású PC-k szoftver-fejlesztését vezette. 1989-től a Computer Média cég vezetőjeként főleg szerkesztőségi és kiadványszerkesztő rendszereket fejlesztettek és értékesítettek. |
|
Kerémi András | 1953 - 2021 | mérnök | Az IT iparág nagyjai között tartják számon, sokat dolgozott az iparág elismeréséért. Az IVSZ Közbeszerzési Munkacsoportját vezette. A partnerségi munka ikonja volt; nevéhez jelentős projektek megvalósítása fűződik. |
|
Kmety Antal | 1920 - 1982(?) |
közgazdász egyetemi doktor | A magyar számítástechnikai tájékoztatás egyik úttörője. Meghatározó tagja az Információ Elektronika szaklap szerkesztőségének. A KSH SZTI igazgatója volt; dolgozott még a Számok-nál és a Számalk-nál is. A MÚOSZ műszaki klubjának elnökhelyettese volt. |
|
Juhász János | 1933 - 1986 | közgazdász | A KSH-ban közgazdasági elemzésekkel, míg az 1970-es években a kormányzati információs rendszerek koncepciójának és működési feltételeinek összehangolásával foglalkozott. Később az OSZV igazgatója, majd a Számalk vezérigazgatója volt. |
|
Jávorka Edit | 1925 - 2011 | közgazdász | Az OMFB főosztályvezetőjeként a magyar számítástechnika helyzetének feltárását célzó, jelentős elemzések készítésében vett részt. A hazai közgazdászok között elsőként elemezte a számítástechnika hatását a munkaerő struktúrára. |
|
Heppes Aladár | 1933 - 2021 |
matematikus MTA doktora | Kiemelkedő képességű kutatója volt a geometriának az ELTE-n. Az 1970-es évektől az operációkutatás magyar iskolájának lett egyik vezető alakja. Nevéhez fűződik a (továbbfejlesztve) 1980-tól működő népességnyilvántartó adatbázis létrehozása. |
|
Fónagy Iván | 1930 - 2005 |
nyelvész MTA külső tagja | A nyelvelmélet, a hangtan, a költői nyelv és a mélylélektan úttörő kutatóprofesszora volt Franciaországban, szorosan ápolva a hazai kapcsolatokat. 1960 elején a számítógépek hazai nyelvészeti alkalmazásainak első kezdeményezői közé tartozott. |
|
Bródy Ferenc | 1931 - 2012 |
matematikus MTA kandidátusa | Filozófusként kezdte, majd az 1970-es évektől nyugdíjazásáig a SZTAKI munkatársa volt. Sokoldalú programfejlesztő, elméleti és gyakorlati szakember volt – játékprogramoktól hálózati megoldásokig számos zseniális munka került ki keze alól. |
|
Békéssy Andrásné Görög Éva | 1925 - 2018 | matematikus | Az első hazai programozók egyike. Az Országos Meteorológiai Intézetben kezdett, majd több évtizeden át, egészen nyugdíjazásáig a MÁV Adatfeldolgozási Főnökség elismert programozója volt. |
|
Hinsenkamp László | 1942 - 2016 |
mérnök PhD | A TKI-ban kutató-fejlesztő, majd a brémai Hochschule Bremen (HSB) vendégtanára volt. Alapítója és ügyvezetője volt a brémai DSI GmbH cégnek. Tervezési, fejlesztési és megvalósítási projekteket vezetett az űrtávközlés különböző területein. |
|
Leitner László | 1946 - 2008 | közgazdász | A kecskeméti SZÜV igazgatójaként a számítástechnika vidéki elterjedését segítette munkásságával. Számos diákversenyt is szervezett. Sokoldalúan vett részt városa gazdasági-kulturális életében. |
|
Nemény Vilmos | 1919 - 1995 |
közgazdász MTA doktora | Pályáját a BME-n kezdte, majd az OT főosztályvezetője lett. A tervezéselmélet általános kérdéseivel, operációkutatással, elsősorban a népgazdasági tervezéssel és annak információelméleti vizsgálatával foglalkozott. |
|
Horváth Iván | 1948 - 2024 |
irodalomtörténész MTA doktora | Neves magyar irodalomtörténész, aki 1971-ben perem-lyukkártyán alapuló adatbázis építést kezdeményezett (A régi magyar vers repertóriuma). 1998-ban beindította az ELTE-n a Bölcsészeti Informatika Önálló Programot. |
|
Varga Lajos | 1940 - 2011(?) | közgazdász | A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Számítástechnikai Főosztályának vezetője, majd a Softinvest igazgató tanácsának elnöke volt. |
|
Dán Klára (Klara Dan von Neumann) | 1911 - 1963 | programozó | A világ első programozói között emlegetik; munkájával matematikai problémák megoldásához járult hozzá. A Los Alamos-i Tudományos Laboratórium MANIAC-I gépét programozta; előtte együtt dolgozott az ENIAC gép programozóival. |
|
Dusza Árpád | 1944 - 2007 | tanár | A hazai számítástechnikai-oktatás ikonikus alakja, aki az egyik legeredményesebb versenyfelkészítő informatikatanár volt az 1990-es években. 4 éven át mindig volt résztvevő tanítványa az IOI-n; 1997-ben Fokvárosban ezüstérmet nyertek. |
|
Buzgó József | 1925 - 1977 | mérnök | A KGMTI munkatársaként már 1960-ban írt alkalmazói programokat az M-3 számítógépre. Később a KGM Számítóközpontjának munkatársa volt, majd a Kertészeti Egyetem Számítástechnikai Tanszékén oktatott számítástechnikát. |
|
Balatoni János | 1929 - 1980(?) | matematikus | A számítástechnika alkalmazásának egyik hazai úttörője, a Gamma Művek munkatársa volt. 1960-ban az M-3 számítógépre optikai rendszerek tervezéséhez írt programokat, amelyek az adott terület első számítógépes programjai voltak. |
|
Tankó József | 1935 - 2020 |
matematikus MTA kandidátusa | 1965-től dolgozott a számítástechnika területén (MTA SZK, SZTAKI, ÁSZSZ). Főbb érdeklődési területei: szerszámgépek numerikus vezérlése, programok ütemezésének matematikai vizsgálata, információs rendszerek tervezése. |
|
Székely-Doby Sándor | 1928 - 2020 |
mérnök MTA kandidátusa | Részese volt az első két hazai elektromechanikus számológép (MESZ I és szegedi logikai gép) tervezésének. A győri közlekedés-automatizálási képzés meghatározó személyisége; a KTMF tanszékvezetőjeként korszerűsítette az oktatást. |
|
Bársony András | 1935 - 1984 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME Folyamatszabályozási Tanszék alapító oktatója, a Gépi számítástechnika alapjai c. tantárgy kidolgozója és első oktatója (1971/72). 1976-tól a KKMF előd intézményében főiskolai tanár, intézetigazgató volt. |
|
Bitó János | 1936 - 2022 |
matematikus MTA doktora | A HIKI-ben, majd a TUNGSRAM-nál kezdett, hamar vezetői beosztásokba került. Egyetemi oktató, egyetemi tanár (BMF, PPKE, ÓE), utóbb professor emeritus lett. A robottechnika és automatizálás területén szaktekintély volt. Számos kitüntetést kapott. |
|
Gerő Vilmos | 1917 - 2005 | mérnök | Több jelentős műszaki fejlesztési munkában való részvétel |
|
Fodor János | 1956 - 2016 |
matematikus MTA doktora | 1992-ig az ELTE Számítóközpont munkatársa volt. Később a GATE egyetemi docense, majd a SZIE tanszékvezető egyetemi tanára. 2005-től a BMF-en, illetve az ÓE-n egyetemi tanár; 2014-től az utóbbi rektora volt. |
|
Baranyi András | 1936 - 1997 |
mérnök MTA kandidátusa | A TKI-ban volt osztályvezető. Adatátviteli modemek fejlesztésével, nemlineáris áramkörök hálózatelméletével foglalkozott. Később szerepe volt az Interkozmosz program űrtávközlési kutatásaiban. |
|
Kőszegi György | 1939 - 2020 |
informatikus egyetemi doktor | Középiskolai tanárként kezdte, majd intézmények (NIM IGÜSZI, VSZFP, FIM, MALÉV) alkalmazás-fejlesztő részlegét irányította. Élete végéig oktatott; jelentős szerepe volt a számítástechnikai OKJ képzésben. |
|
Striker György | 1913 - 1992 |
mérnök egyetemi doktor | Kutató, a BME oktatója és iparági vezető a műszertechnika területén. Részt vett a poligráf és első hordozható világvevő rádiókészülék kidolgozásában. Az EMG megalapításának kezdeményezője, majd az MTA MKKL vezetője. |
|
Levendel László | 1920 - 1994 |
orvos MTA doktora | Kiemelkedő tüdőgyógyász; az alkohológia és a pszichoszomatikus gyógyítás úttörője. Széleskörű érdeklődése eredményeként Magyarországon elsőként dolgozott ki egy diagnosztikai célszámítógépet (Elektroklasszifikátor). |
|
Hajnal Andrásné Márkus Emília | 1934 - 2014 | matematikus | A számítógép programozás egyik hazai úttörője (kezdetben Révész Pálné néven). Pályáját 1957-ben az MTA KKCS-ban kezdte, ahol az M-3 első szubrutinjainak kidolgozásában |
|
Gyürki József | 1939 - 2018 | mérnök | Az MTA AKI-ban, majd a SZTAKI-ban ipari alkalmazásokat programozott (analóg és digitális számítógépeken). Majd a KFKI MSZKI-ban részt vett a paksi blokk szimulátor létrehozásában. A BME-n is oktatott. |
|
Székely Vladimír | 1941 - 2020 |
mérnök MTA rendes tagja | A BME EET tanszékvezető egyetemi tanára volt. Már 1969-től programozást oktatott a VIK-en. Kidolgozott CAD módszereket az elektronikai tervezéshez. Félvezető mérési, kiértékelési és minősítő módszerei világszerte elterjedtek. |
|
Körösztös Vince | 1941 - 2017 | mérnök | A szekszárdi Tolna Megyei Kórház egészségügyi rendszereinek egyik megalapozó vezetője volt. Később a Videoton pécsi vevőszolgálat vezetőjeként a Dél-Dunántúl számítóközpontokkal való ellátásáért volt felelős. |
|
Vida János | 1961 - 2020 |
mérnök MTA kandidátusa | A SZTAKI-ban bekapcsolódott a geometriai modellezés kutatásába. A VE-n, majd az ELTE-n geometriai modellezést oktatott. Kiemelkedőt alkotott a geometriai modellezés és annak oktatása területén. |
|
Ada-Winter Péter | 1923 - 2020 |
tanár egyetemi doktor | A középiskolai számítástechnika-oktatás egyik úttörője: elsőként oktatott számítástechnikát és programozást (Fazekas). A KöMal Számítástechnika rovatának elindítója, a Nemes Tihamér verseny zsűrijének első vezetője. |
|
Legendi Tamás | 1944 - 2020 | matematikus | A programozási nyelvek, a matematikai logika kiváló szakértője. Az automataelmélet, sejtautomaták nemzetközi szintű kutatója volt az 1980-as években (SZTAKI, JATE Automataelméleti Kutatócsoport, Számalk, CELLWARE). |
|
Páti Gyula | 1931 - 2021 |
mérnök MTA kandidátusa | 1971-1976 között az ÉM Számgép igazgatójaként, majd az ÉTI tudományos, később megbízott főigazgatójaként feladata volt számítógépes rendszerek tervezése, kidolgozása és az építőiparba történő bevezetése. |
|
Rét András | 1938 - 2010 |
mérnök egyetemi doktor | A TKI-ban és a Telefongyárban távadatfeldolgozással foglalkozott. ESZR távadatfeldolgozási perifériák és szoftverek fejlesztését vezette. Később nemzetközi hálózati termékgyártókat képviselt hazánkban. |
|
Csánky Lajos | 1933(?) - 2005(?) | mérnök | Az ATOMKI-ban kezdte pályáját, majd a VIDEOTON főosztályvezetője volt. A TII Számítástechnikai Főosztálya után az SZKI-ban volt vezető beosztásban. Utóbb a GDF-en helyezkedett el. |
|
Fekete Ádám | 1928 - 2021 | menedzser | Nemzetközi piacokon jelentős üzleti sikert elért PAC I. szoftvercsomag tervezője, a terjesztő hálózat felépítője. Az International Systems alapító társtulajdonosa, a német „Roland Berger és Partnerei” vezetési tanácsadó cég Partnere. |
|
Szabó Tamás (1944) | 1944 - 2023 | mérnök | Nemzetközi szintű szoftverfejlesztő volt. Bejárta a Digital, az IBM gépek világát, és sikerrel vett részt a személyi számítógépek szoftverfejlesztésében is. A versenydíjas d’Access Adatbank szoftver tervezője. |
|
Bánhegyi Ottó | 1936 - 2012 | mérnök | Fejlesztőként majd vezetőként NC gépekhez adattároló perifériákat fejlesztett (Telefongyár, Vilati). Szerepe volt integrált áramkörös NC-vezérléstechnikák gyártásában is. Később a Vilati egyik vegyesvállalatát (KVS) irányította. |
|
Nyitrai Ferencné Gondos Vera | 1926 - 2011 |
közgazdász MTA doktora | A KSH-ban végzett kutatómunkát, és 10 éves elnöki tisztsége alatt jött létre hazánkban a nemzetközi színvonalú számítástechnikai statisztikai rendszer. Számos nemzetközi statisztika szervezetben jelentős funkciót töltött be. |
|
Koppány Levente | 1934 - 2015 | mérnök | Az IBM Magyarországnál kezdte a szakmát. A SZÜV-ben nagy cégek projektjeivel foglalkozott, míg az SZKI-ban elsősorban ügyviteli alkalmazásokkal foglalkozott – mindkét cégnél vezetői beosztásban. Ez után tanácsadó volt több cégnél. |
|
Jakobi Gyula | 1931 - 2020 | matematikus | A BME első számítógépe, majd a VIK ODRA 1204 számítógép felelőse; létrehozta a Számítástechnikai és Ügyvitelgépesítési Osztályt. 1972-ben vezetésével valósították meg a VIK számítógépes felvételi rendszerét. |
|
Bánki Ferenc | 1934 - 2002 | mérnök | A KFKI MSZKI-ban a TPA számítógépek fejlesztése, tervezése és gyártása során a műszaki szerkesztés és technológiai tervezés meghatározó személyisége volt. Később jelentős résztvevője volt a Vénusz-Halley programnak. |
|
Pázmány Béla | 1934 - 2022 | matematikus | Kezdetben alkalmazás-fejlesztéssel foglakozott (NIM IGÜSZI). Később adatfeldolgozó programokat készített, majd vezetőként irányította fejlesztésüket (Comporgan, Számalk, Soft-Technika, EXPO’96). |
|
Cséfalvay Klára | 1941 - 2009 |
mérnök egyetemi doktor | A BME oktatójaként kezdte. Nevéhez fűződik az oktatásszervezés rendszerbe foglalásának gondolata; a BME HIR oktatásszervező rendszere után megtervezte a felsőoktatás egységes tanulmányi rendszerét (NEPTUN). |
|
Csorba Béla | 1941 - 2015 | mérnök | A szegedi JATE Kibernetikai Laboratórium technikusaként dolgozott 1965-1985 között (M-3, Minszk 22, R-20 és R-40). 1990-től a szegedi Informatikatörténeti Gyűjtemény katalóguskészítő munkatársa és tárlatvezetője volt. |
|
Kocsis János | 1938 - 2000 |
mérnök MTA kandidátusa | A szabályozáselmélet és a számítógépes folyamatirányítás kiemelkedő elméleti kutatója volt a SZTAKI-ban, majd a BME Automatizálási Tanszékén. 1977-től ő lett a BME Számítástechnikai Alkalmazási Központ első igazgatója. |
|
Iványi Gyula | 1932 - 2008 | mérnök | Kiemelkedő képességű és fantáziájú fejlesztő mérnök volt. A KFKI MSZKI-ban és az SZKI-ban dolgozott. Az ő nevéhez fűződik a TPA-1001 miniszámítógép fejlesztésének irányítása. Utóbb Kanadában élt. |
|
Vékony Tamás | 1950 - 2002 | közgazdász | Informatikai vállalkozó és újságíró. Családi gmk-ból önerővel, folyamatos fejlesztéssel juttatta az informatika élmezőnyébe a Cédrus Informatikai Rt-t. Szakmai újítások (floppy-melléklet), innovatív ötletek fűződnek a nevéhez. |
|
Benyó Zoltán | 1937 - 2020 |
mérnök MTA doktora | A BME IIT tanszék oktatója; professzor emeritus. Az orvos-biológiai, egészségügy-informatikai mérnökképzés egyik elindítója volt. Nevéhez fűződik az első integrált áramkörös oktató berendezés (LAB-LOG) kifejlesztése. |
|
Somló János | 1935 - 2023 |
mérnök MTA doktora | Az automatizálás, számítógépes folyamatirányítás és -optimalizálás, adaptív rendszerek, robotika nemzetközi hírű szakembere volt. Több mint 20 éven át vezető a SZTAKI-ban, utána egyetemi professzor (BME, ÓE). |
|
Pogány Károly | 1930 - 2018 | közgazdász | A számítóközpont szervezés és vezetés kiemelkedő alakja volt (Comporgan). Elsők között indított szoftver-fejlesztőket Nyugat-Európába. Nemzetközi vegyesvállalattal importált know-how-t a hazai szervezési kultúra emelése érdekében. |
|
Csőke Lajos | 1941 - 2019 |
matematikus PhD | Középiskolában kezdett tanítani, majd igazgató-helyettesként irányította a számítástechnikai képzést. Az EKTF Információtechnológiai Tanszék alapító vezetője volt. Alapítója volt az egri ICAI konferencia-sorozatnak. |
|
Nagy Róbert | 1955 - 2017 | mérnök | A szegedi postánál kezdett, majd a Magyar Posta vezérigazgató-helyettese lett. Az MVM és a MÁV után 2005-től a MÁV informatikai szervezetének első embere volt. 2011-től a NISZ-ben töltött be vezető pozíciókat. |
|
Láng András | 1937 - 2017 | tanár | Egri szakközépiskolájában számítástechnikai tananyagok kidolgozásában élen járt. A KSH Heves Megyei szervezetések igazgatóhelyettese is volt. A Pásztorvölgyi iskola igazgatójaként híres szakmai műhelyt hozott létre. |
|
Janovics Sándor | 1934 - 2003 | mérnök | A hazai számítástechnikai disztribúció atyjaként tartják számon. Kezdetben egyetemi oktató. Az 1980-as évektől dolgozott azon, hogy terjedjenek a számítógép-hálózatok, és az ehhez kapcsolódó kereskedelem kialakuljon hazánkban. |
|
Telkes Béla | 1935 - 1989 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME docense, a VIK MMT tanszékvezető-helyettese, az Orvos-biológiai méréstechnikai szakmérnöki szak kezdeményezője. Volt a VIK oktatási dékán-helyettese is. A Mérés és Automatika c. folyóirat főszerkesztője volt. |
|
Bodnár László | 1939 - 2017 | mérnök | A KFKI TPA számítógépek gyártása, bemérése, szervízelése szervezését és irányítását végezte. Utóbb a PC-s rendszerek és hálózatok forgalmazásával és tervezésével foglalkozó KFKI Direkt Kft. ügyvezetője volt. |
|
Biri János | 1937 - 2005 | mérnök | Az analóg jelek digitális méréstechnikájának és eszközeinek kidolgozása, az eredmények feldolgozása és a mérések automatizálása fűződik a nevéhez. A CAMAC real-time rendszer első magyarországi alkalmazója. |
|
Horváth Gábor | 1946 - 2018 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME MIT oktató-kutatója volt majd 50 éven át, 2008 és 2011 között tanszékvezető docense. Főbb területei: digitális jelfeldolgozás, neurális hálózatok és orvosi képfeldolgozás volt. |
|
Siegler Vera | 1952 - 2024 | mérnök | Az 1991-ben alapított Topolisz Kft. (és a Top-Map Kft.) ügyvezetőjeként szerepe a magyarországi közlekedési térinformatika, a navigációs rendszerek adatbázisa és a hazai útvonaltervezők megvalósítása terén volt jelentős. |
|
Abos Imre | 1945 - 2022 |
mérnök MTA kandidátusa | Az új távközlési és vezetékes szolgáltatások tervezésének szakembere; hazai bevezetésükben úttörő szerepet játszott. A TKI, a SZTAKI, a Matáv munkatársa volt, majd a BME oktatója, címzetes egyetemi tanára. |
|
Solt Géza | 1949 - 2008 | mérnök | Nagy formátumú, nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező informatikai vállalkozó volt. Az egyik kiemelkedő hazai számítástechnikai disztribúciós cégcsoport, a HRP Kft. megalapítója, fő tulajdonosa és irányítója volt. |
|
Nemes László | 1937 - 2021 |
mérnök MTA kandidátusa | Az automatizálás nemzetközileg elismert kutatója volt. A szerszámgépek számítógépes vezérlése és az integrált gyártórendszerek hazai vezetője, az általános vállalati referencia architektúra (GERAM) egyik kidolgozója. |
|
Esztergár Zsolt | 1935 - 2023 | tanár | A magyar szoftverfejlesztés hőskorának mértékadó személyisége. Munkája nagymértékben segítette hazánkban a korszerű adatfeldolgozás kialakulását, és a számítógépek alkalmazásának elterjedését. |
|
Galló Gyula | 1948 - 2005 | mérnök | A korán megalakított, egyik legsikeresebb és legnagyobb vidéki informatikai vállalkozás, a Szintézis Rt. alapító társtulajdonosa és kereskedelmi vezetője volt. Ezt megelőzően a SZÜV győri központjának munkatársa. |
|
Rényi Gábor | 1949 - 2023 |
közgazdász PhD | Sikeres vállalkozó és kereskedelmi szakember volt, jelentős portfoliót menedzselt. A Novotrade Rt. alapító vezetőjeként a játékszoftver fejlesztés és a szoftver kereskedelem hazai úttörője. Számos üzleti és szoftverfejlesztési elképzelést kezdeményezett. |
|
Csákány Antal | 1933 - 2010 | mérnök | Kiemelkedő jelentőségű kutató; a KFKI főmunkatársa 35 évig volt. Szakterületei: méréselmélet, elektronikus mérőműszerek, számítógépek fejlesztése, digitális adatátvitel, jelfeldolgozás volt. 48 évig oktatott az ELTE-n. |
|
Tóth Imre | 1929 - 2011 | matematikus | A számítástechnika egyik hazai úttörője. A KFKI vezető munkatársa volt, majd az OT SZK igazgatójaként korszerű számítóközpontot hozott létre. Az NJSZT egyik alapítója; több ciklusban volt a vezetőség tagja. |
|
Horváth János | 1947 - 2022 | közgazdász | Életművének kiemelkedő eredménye 1990 után az államigazgatási informatika koordinációjára létrehozott Informatikai Tárcaközi Bizottság, amelynek titkára, majd elnöke volt. Szervezési, irányítói képessége valamennyi szakmai területen megnyilvánult. |
|
Zámori Zoltán | 1930 - 2009 |
fizikus MTA kandidátusa | Kezdetben sugárzásméréssel és magfizikai mérésekkel foglalkozott. Utóbb és hosszan a KFKI MSZKI tudományos főmunkatársa volt; nagy- és mikró-számítógépek műszaki-tudományos célú alkalmazásaival foglalkozott. |
|
Berencei Rezső | 1935 - 2008 |
mérnök egyetemi doktor | A Térképészeti Intézetben topográfusként kezdett, majd parancsnok lett. 1983-tól a katonai térképészet meghatározó alakja; térinformatikai konferenciák és szakmai műhelyek szervezője; a HUNGIS vezetője volt. |
|
Sipka László | 1937 - 2022 | mérnök | 1969-től az SZKI-ban részt vett a hazai számítástechnikai ipar kezdeti K+F munkáiban, az Intézet koordinációs feladatainak ellátásában. Egész munkássága során a műszaki és a társadalmi fejlődés összefüggéseivel foglalkozott. |
|
Németh Imre | 1956 - 2009 | mérnök | Fejlesztő villamosmérnökből (MOM) lett sikeres informatikai vállalkozó (KVENTA Kft.), majd átvette és az ország egyik legnagyobb magyar tulajdonú számítástechnikai nagykereskedő cégévé fejlesztette a CHS Hungary-t. |
|
Gertler János | 1936 - 2023 |
mérnök MTA külső tagja | 1967-től az MTA SZTAKI munkatársa, 10 éven át igazgatóhelyettese volt. 1981 óta amerikai egyetemeken tanított. Jelentős kutatási eredményeket ért el a szabályozástechnika, a folyamat-diagnosztika módszertana és ennek autóipari alkalmazása terén. |
|
Györfi Zoltán | 1951 - 2019 |
mérnök egyetemi doktor | Kutató, egyben oktató volt. A BME-n információelméleti és műszaki matematikai tárgyakat oktatott. Később képfeldolgozással és –tárolással kapcsolatos nemzetközi cégek hazai fejlesztő vállalatait vezette. |
|
Köveskuti Lajos | 1927 - 2014 | mérnök | A néphadsereg tervezőmérnöke, majd a légierő elektrotechnikai főmérnöke volt. Később a HTSZ műszaki vezetője, 1992-ig elnöke volt; a céget az elektronikai ipar egyik legkorszerűbb üzemévé tette. Volt a HTE elnöke is. |
|
Holtzer Lóránt | 1936 - 2004 |
mérnök egyetemi doktor | Az MMG után, 1971-1989 között a KFKI MSZKI gazdasági vezetője volt. Később a Megamicro Rt. elnökeként vagyonvédelmi rendszerek és hálózatok, valamint eseményvezérelt képrögzítők fejlesztését irányította. |
|
Buzder Lantos József | 1947 - 2023 | matematikus | Széleskörű szakmai tapasztalatokkal rendelkező szakember, aki különböző – K+F, banki alkalmazási, kereskedelmi alkalmazási, közüzemi és hardverinfrastruktúra létrehozási – projektekben kamatoztatta tudását. |
|
Henk Tamás | 1948 - 2020 |
mérnök MTA kandidátusa | A TKI tudományos munkatársa, majd az Űrtávközlő berendezések és rendszerek főosztályának vezetője volt. A BME VIK TMIT Nagysebességű Hálózatok Laboratórium vezetője, majd a TMIT tanszékvezetője volt. |
|
Korodi Albert | 1898 - 1995 | mérnök | Neves villamosmérnök-kutató. A világ számos kiemelkedő tudósával dolgozott együtt külföldön. Magyarországon elsők között foglalkozott információelmélettel. A szakirodalom első főiskolai jegyzetének szerzője. |
|
Vashegyi György | 1939 - 2013 | mérnök | A számítástechnika ipari alkalmazásának egyik jeles alakja. KFKI MSZKI főosztályvezető, majd igazgató-helyettes. TPA gépek ipari szoftver fejlesztéseit vezette az olaj- és energiaiparban és a Paksi Atomerőműben. |
|
Fekete János | 1949 - 2016 | mérnök | A BME Automatizálási Tanszéken tanársegédként, majd az S.B.G.& K. Ügyvédi és Szabadalmi Irodában dolgozott IT-vezetőként. A MATISZ egyik alapítója, ahol haláláig szakértőként tevékenykedett. |
|
Gulyás Ottó | 1932 - 1988 |
matematikus MTA kandidátusa | A TKI-ban, majd az OMSZ-nál alakfelismeréssel és osztályozás-elmélettel foglalkozott; ezek meteorológiai alkalmazásának úttörője volt. Egyik újjászervezője volt a biztosítási matematika hazai oktatásának. |
|
Frigyes Andor | 1922 - 1992 |
mérnök MTA doktora | Nevéhez fűződik a BME VIK Folyamatszabályozási Tanszékének 1964-es megalapítása, melyet közel 25 éven át vezetett. Volt a BME VIK dékánhelyettese, majd dékánja, 1978–1982 között a BME rektorhelyettese. |
|
Scsaurszki Péter | 1947 - 2017 |
mérnök egyetemi doktor | A TKI-ban 17 éven át áramkörök számítógéppel segített tervezésével (CAD) foglalkozott, majd 27 éven át térinformatikai fejlesztéseket irányított. A piLINE cég egyik alapítója, tulajdonosa és ügyvezető igazgatója volt. |
|
Rammacher Tamás | 1945 - 2019 | matematikus | A FÜTI-nél, majd az OKISZ SZSZV-nél az R20 gépek hasznosítását irányította. 1984-1990 között a hazai szoftver kereskedelemmel foglalkozó Softinvest-et vezette. Később a Controll, majd a Microsystem vezérigazgatója volt. |
|
Jávor András (1937) | 1937 - 2021 |
mérnök MTA doktora | Közel 40 évig a KFKI vezető kutatója; majd egyetemi tanárként több egyetemen oktatott. Szakterületei: diszkrét szimulációk módszertana és alkalmazása; MI-rendszerek architektúrája és alkalmazástechnikája. |
|
Bálint Lajos | 1946 - 2019 |
mérnök MTA kandidátusa | Kezdetben a térelmélet és a CAD volt kutatási területe (TKI, SZTAKI). 1985-től tudomány- és információs infrastruktúra szervezéssel foglalkozott (MTA, NHIT, NIIFI, NKÖM, KIFÜ, Hungarnet). Számos egyetemen tanított. |
|
Hujber Endre | 1939 - 2017 |
közgazdász egyetemi doktor | A Számok induló csapatának tagja volt. Később dolgozott a FÜTI-ben. majd a Raiffeisen bankban. Nyugdíjasként még dolgozott a Kompkonzult Kft.-nél, melynek résztulajdonosa volt. |
|
Bohus Miklós | 1933 - 1998 | mérnök | A BME VIK HEI egyetemi docense majd igazgatóhelyettese, a Számítógéptechnika Osztály vezetője. Vezetésével indult be 1969-ben a Félvezetős digitális elektronika szakmérnöki képzés. |
|
Muth János | 1954 - 2022 |
közgazdász egyetemi doktor | Részt vett a magyarországi software-kereskedelem elindításában és felfejlesztésében, valamint a nyilvános internet megjelenésében és térhódításában. 1994-1999 között a Middle Europe Networks Rt. vezérigazgatója volt. |
|
Sziebig Andrea | 1957 - 2024 | matematikus | Programtervező matematikusi kezdés után az ICT piac meghatározó szakmai újságírója és kiadója, komplex médiaportfólió létrehozója lett. Jelentős szerepet vállalt az információs társadalom megismertetésében. |
|
Gróf András (Andy Grove) | 1936 - 2016 |
mérnök PhD | Két évtizedes vezetése alatt az Intel céget a világ vezető félvezető-, illetve chipgyártó cégévé tette. Meghatározó kulcsfigurája volt a Szilikon-völgy életének. Vezetési stílusa példaként szolgált más vállalatok számára is. |
|
Ormai László | 1932 - 2023 | közgazdász | A számítástechnika statisztikai alkalmazásának egyik hazai úttörője volt; 18 évig volt a KSH Számítástechnikai Igazgatóság igazgatója. Nagy szerepe volt a KSH számítástechnikai rendszerének létrehozásában és folyamatos fejlesztésében. |
|
Kemény János (John G. Kemeny) | 1926 - 1992 |
matematikus PhD | Az 1970-80-as évek egyik legnépszerűbb USA-beli tudósa, a Dartmouth Egyetem matematika professzora, egy évtizeden át rektora. Nevéhez fűződik a BASIC programozási nyelv és az első időosztásos számítógépes rendszer megalkotása. |
|
Beck Tamásné Rákos Ilona | 1932 - 2019 |
matematikus egyetemi doktor | A KMF docenseként, majd a Számítástechnikai Tanszék vezetőjeként sokat tett a számítástechnika oktatásáért. Jó kapcsolatot alakított ki könnyűipari üzemekkel, így tanszéke jelentős ipari munkákat tudott végezni. |
|
Szabó László | 1933 - 2005 | mérnök | Évtizedekig volt az MTA KFKI RMKI egyik műszaki vezetője, végül igazgatóhelyettese. Vezetőként vett részt a CAMAC elemcsalád kifejlesztésében, majd magyar részvételű űrprogramokhoz űreszközök kidolgozásában. |
|
Gábor Dénes (Dennis Gabor) | 1900 - 1979 | mérnök | 1971-ben fizikai Nobel-díjban részesült a holográfia módszerének felfedezéséért. Úttörő a tevékenysége a híradástechnikai információelméletben is. Közel száz találmánya volt. Nemzetközi hírű akadémiák tagja. |
|
Vadász Péter | 1945 - 2019 |
mérnök egyetemi doktor | Az egyik első hazai számítástechnikai kisvállalkozás, a Microsystem Számítástechnikai Kisszöv. társalapítója, Rt.-vé alakulását követően elnök-vezérigazgatója volt. Az MKIK és BKIK alelnök, az MGYOSZ társelnöke volt. |
|
Jakab Ágnes | 1943 - 2018 | matematikus | 1974-ig az Olajterv műszaki tervezője, majd vezető program-tervezője volt. Később műszaki tudását, széles műveltségét számítástechnikai szaklapok szerkesztésében hasznosította (Mikroszámítógép Magazin, Alaplap). |
|
Szentgáli Gyula | 1923 - 1980 | orvos | 1961-től haláláig a Szekszárdi Megyei Kórház igazgatójaként korát megelőző egészségügyi menedzser volt. Hazánkban elsőként indította el a számítástechnika egészségügyi alkalmazását a kórházak életében. |
|
Kornai János | 1928 - 2021 |
közgazdász MTA rendes tagja | Világhírű közgazdász, a matematikai modellezés hazai úttörője. A szocialista gazdasági rendszer és a posztszocialista átmenet nemzetközileg is kiemelkedő kutatója. A Harvard Egyetem és a BCE professor emeritusa. |
|
Pongrácz Tibor | 1940 - 2019 |
közgazdász egyetemi doktor | A matematika közgazdaságtani alkalmazásainak kutatója. A korai hazai számítástechnikai alkalmazások irányításában vezető pozíciókat töltött be (KSH OSZI, ÁNH, ÁVÜ, PSZTI, APEH). Később gazdaságpolitikai kérésekkel foglalkozott. |
|
Marton László | 1947 - 2004 |
matematikus PhD | A SZE-n és jogelődjeinél oktatott; intézetvezető is volt. Kutatási területe a közlekedéstervezés és forgalomelosztás számítástechnikai modelljei. Nevéhez fűződik a NETWINFO közlekedéstervezési programrendszer kidolgozása. |
|
Jancsó Ferenc Aurél | 1934 - 2020 | matematikus | A számítástechnika középfokú oktatásának egyik hazai kiválósága volt. 1977-ben egy ügyviteli szakközépiskolából kialakította az ország első számítástechnikai végzettséget adó szakközépiskoláját – Kalmár Lászlóról elnevezve. |
|
Tuschák Róbert | 1927 - 2018 |
mérnök MTA rendes tagja | Egyetemi tanár volt a BME-n. Kutatási területe a villamos gépek, a szabályozástechnika és az irányításelmélet volt; számos méretezési és szabályozási eljárás kifejlesztője. Volt tanszékvezető; a BME VIK dékánja; a BME rektorhelyettese. |
|
Csákó Mihály | 1941 - 2019 |
bölcsész MTA kandidátusa | Kutatási területe az oktatásszociológia. a politika és a szakképzés szociológiája; foglalkozott a pedagógusok informatikával szembeni attitűdjével is. Társadalmi tevékenysége gazdag; az MSZT alapító elnökségi tagja volt. |
|
Simon László | 1942 - 2014 |
orvos MTA kandidátusa | Elismert gasztroenterológus; újdonságot kereső, bátran kísérletező tudós. A Tolna Megyei Kórházban (a Számalk-kal közösen) vezetésével készült el hazánk első gasztroenterológiai szakértő rendszere, a GAIA. |
|
Perge Imre | 1932 - 2011 | matematikus | Az EKTF főiskolai tanára, az egri számítástechnika-oktatás megteremtője, a hazai számítástechnikai tanárképzés meghatározó személyisége volt. 1971-ben vezetésével jött létre a Számítástechnikai Csoport, majd Tanszék. |
|
Pomázi Lajos | 1934 - 2012 |
mérnök MTA kandidátusa | Egyetemi tanár, 1984-1990 között a BDMF vezetője. A szakminisztériumban 10 éven át oktatás- és tudományszervezési feladatokat látott el. Az ÓE ösztöndíjat alapított hátrányos helyzetű tanulók részére. |
|
Ivanyos Lajosné | 1933 - 1997 | matematikus | A KFKI-ban csoport-, majd osztályvezetőként az ICL gép fogadásával, a TPA-70 operációs rendszereinek és az MSZKI termelésirányítási rendszerének kidolgozásával, a nyilvános hálózathoz kapcsolódással foglalkozott. |
|
Heckenast Gábor | 1925 - 2018 | mérnök | A magyar rádiózás doyenje. Meghatározó része volt abban, hogy 1950 után hazánkban beindult a mágneses hangrögzítő berendezések gyártása. 1973-1992 között a Magyar Rádió műszaki igazgatója volt. |
|
Máté Levente László | 1940 - 2018 | mérnök | Kiemelkedő képességű kutató volt; a SZTAKI-ban villamos hálózatok gépesítésével kezdte. Később kulcsszerepe volt az igények elbírálását és a nyugdíj megállapítását szolgáló rendszerek létrehozásában és jogszabályi követésében. |
|
Kovács György | 1943 - 2023 |
mérnök MTA doktora | Az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója és a CIM Laboratórium vezetője volt; valamint professzora a BME-nek és a PE-nek. Kutatási területe a gyártásautomatizálás, intelligens eszközök, virtuális gyártás, technológia transzfer volt. |
|
Gergely Csaba | 1941 - 2015 | mérnök | A távadatfeldolgozás elismert hazai szakértője; a PSZTI műszaki igazgatója volt, majd a Siemens-nél dolgozott. 1991-2001 között a IFIP General Assembly tagja volt; kulcsszerepe volt az IFIP Bécs-Budapesti Világkongresszusának megrendezésében. |
|
Maros István | 1941 - 2023 |
matematikus MTA doktora | A szimplex alapú lineáris optimalizálás területét jelentős új eredményekkel gazdagító, nemzetközileg is elismert szaktekintély. 1985 óta oktatott hazai és külföldi egyetemeken. A PE professor emeritusa volt. |
|
Szenes Katalin | 1950 - 2024 |
matematikus PhD | Informatikai és fizikai biztonsági, audit-, üzletmenet-folytonossági, rendszer-bevezetési és BPR projektekben, biztonsági architektúrák tervezésében vett részt. Az ÓE-n oktatott; biztonsági, ellenőrzési és CISA tanfolyamokat tartott. |
|
Bárdos Attila | 1941 - 2015 | matematikus | Kalmár László szegedi iskolájában végzett. A Számoknál, majd a Számalknál dolgozott kutatóként, később oktatóként. Minisztériumi főtanácsos, majd az Educatio Kft. tanácsadója volt. Élete végén verseket írt. |
|
Vargha Dénes | 1928 - 2014 |
nyelvész MTA kandidátusa | A magyar számítógépes nyelvészet egyik kiemelkedő úttörője. Elsősorban az információkereső tezauruszok kutatása és a gépi fordítás érdekelte. Később az MI és a számítógépes nyelvészet kapcsolata is foglalkoztatta. |
|
Endrődy Tamás | 1941 - 2014 |
mérnök PhD | Legismertebb műve az első hazai grafikus rendszer, a GD’71 tervezése a kapcsolódó szabadalom (SZTAKI). Több egyetem tanára; oktatási területe az Autocad és az Archicad. Az iTF veezetőségi tagja volt. |
|
Imreh Csanád | 1975 - 2017 |
matematikus PhD | Nemzetközileg ismert kutató az online algoritmusok elemzése, a kombinatorikus optimalizálás és az irányítható automaták területén. Az SZTE Számítógépes Algoritmusok és MI Tanszék vezetője volt. |
|
Zsakó László | 1957 - 2024 |
matematikus PhD | Az ELTE IK tanszékvezető egyetemi docense volt. Fő munkaterülete az informatika tanárképzés és az informatikai tehetséggondozás. Informatikai konferenciákat és versenyeket szervezett. 2013-tól az NJSZT alelnöke volt. |
|
Simonyi Endre | 1937 - 2018 |
mérnök egyetemi doktor | Igazságügyi műszaki szakértőként elsősorban tárgy- és képfelismerési eljárások kidolgozásával foglalkozott; eredményeit egyetemeken is oktatta. Magyarországon megalapította a HCC klubokat. Több találmánya volt. |
|
Szentiványi Tibor | 1931 - 2009 | mérnök | A KKCS, a KGM Számítóközpont, az Infelor és a MATÁV munkatársa volt. A számítástechnika népszerűsítője volt egész életében. A hazai szoftver export egyik megalapítója volt. A Kiss Áron Játéktársaság alapító elnöke. |
|
Kanyár Béla | 1940 - 2015 |
fizikus MTA kandidátusa | Az OSSKI vezetője, sugárvédelmi kutató volt. 1986 után irányításával integrálták az ágazati radiológiai hálózatokat egységes országos sugárvédelmi rendszerré. A VVE Radiokémiai Tanszékét vezette. |
|
Rochlitz Szilveszter | 1943 - 2013 |
matematikus egyetemi doktor | 1968-tól a debreceni KLTE oktatója volt; 1972-től aktívan bekapcsolódott a programozó matematikus képzésbe. Később a KLTE Számoló Központjának volt a szoftverese 1992-ig. Tagja volt az NJSZT ODRA Munkabizottságának. |
|
Kormos János | 1952 - 2015 |
matematikus MTA kandidátusa | Vezetése alatt a KLTE Közgazdaságtudományi Kar országos hírű oktatási és tudományos műhellyé vált; meghatározó szerepe volt az informatikusi szak kialakításában. Szakmai kisugárzása országosan is jelentős volt. |
|
Madarász István | 1926 - 2003 |
orvos MTA kandidátusa | Neurofiziológusként kezdett, majd számítástechnikai módszerekkel foglalkozott. Interdiszciplináris módszereket fejlesztett ki sportolók teljesítményének vizsgálatára. Alapító elnöke volt az NJSZT Orvos-biológiai Szakosztályának. |
|
Lengyel Veronika | 1947 - 2016 | matematikus | Az első magyar nyelvű internet szakkönyv („Az internet világa”) szerkesztő-társszerzője volt. 1990-ben az első nemzeti informatikai stratégia összeállításának koordinátora volt a Miniszterelnöki Hivatal részéről. |
|
Berényi Miklós | 1940 - 2017 | mérnök | Statikai és dinamikai feladatok megoldásával vált ismertté (NIM IGÜSZI, SZKI). Részt vett a BS2000 operációs rendszer fejlesztésében. A Softcoop egyik alapítója; 1988-tól egy németországi szoftver vállalat tulajdonosa volt. |
|
Győri István | 1943 - 2022 |
matematikus MTA doktora | A SZOTE-n vezetésével alakult meg az SZK; az egyetem informatikai hálózat kiépítésének szervezője. Orvos-informatikai alkalmazások kutatója és megvalósítója. Végül a VE-n tanszékvezető és az informatika tanári szakcsoport vezetője volt. |
|
Péter Rózsa | 1905 - 1977 |
matematikus MTA levelező tagja | A magyar matematikusnők közül elsőként lett az MTA doktora; az ELTE professzora. Elsők között foglalkozott a rekurzív függvények számítógépes alkalmazásával. Játék a végtelennel c. könyvét számtalan nyelvre lefordították. |
|
Bein Kornél | 1938 - 2015 | mérnök | Híradástechnikai fejlesztőmérnökként kezdte, majd bekapcsolódott a KFKI TPA-projektjébe. 1975-1987 között az SZKI-ban, később Ausztriában, Németországban és Svájcban szoftver-fejlesztőként dolgozott. |
|
Votisky Zsuzsa | 1948 - 2018 | matematikus | A Typotex kiadót 1989-es alapításától kezdve vezette. Munkája (TeX magyarítása, e-book kiadása, digitális szövegfeldolgozás és adatbázis-építés) korszakos jelentőségű volt a hazai tudományos könyvkiadásban. |
|
Kiefer Ferenc | 1931 - 2020 |
nyelvész MTA rendes tagja | A számítógépes nyelvészet hazai elindítói közé tartozott. Az általános nyelvészet és a nyelvi szemantika neves kutatója; 1992 és 2002 között az MTA NYTI igazgatója, az Akadémiai Aranyérem birtokosa volt. |
|
Könyves Tóth Kálmán | 1929 - 2007 | matematikus | Matematikus, nyelvész, tankönyvíró, bencés papnövendék volt. Az Egyetemi Számítóközpont munkatársaként elsősorban a felvételi vizsgák statisztikai feldolgozását végezte. Átdolgozta Bolyai Farkas “Űrtan elemei kezdőknek” c. könyvét. |
|
Inzelt Péter | 1944 - 2019 |
mérnök MTA kandidátusa | Közel öt évtizeden át dolgozott az MTA SZTAKI-ban; 1993-2015 között volt igazgató. Később a KF Infrastruktúra Kft. ügyvezető igazgatója, az ELTE informatika doktori iskolájának oktatója. |
|
Csapodi Csaba | 1940 - 2024 |
mérnök egyetemi doktor | Az MTA AKI munkatársa, majd a TKI-ban osztályvezető. A PKI főmérnöke. Az IHM Európai Uniós Integrációs és Szabályozási főcsoportfőnöke. Dolgozott a Brüsszeli Magyar Állandó Képviseleten. Végül a GM főtanácsosa volt. |
|
Sipka Júlia | 1950 - 2017 |
közgazdász egyetemi doktor | A hazai szoftver kereskedelem meghatározó személyisége, vezetője volt (SZKI és IQSOFT). Mind a szakmai, mind az értékőrző és értékteremtő tevékenységekkel foglalkozó civil közélet együttműködést előmozdító tagja volt. |
|
Kozmann György | 1941 - 2022 |
mérnök MTA doktora | A KFKI kutatója, majd a PE egyetemi tanára. Szakterülete az orvosbiológiai jel- és képfeldolgozás. A WIWE intelligens szív-jelzőkészülék kifejlesztője. Az NJSZT Orvosbiológiai Szakosztály volt elnöke. Az IME alapító főszerkesztője. |
|
Frajka Béla | 1933 - 2017 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME VIK-en Kozma László mellett egyik megépítője volt a MESZ-1 nyelvstatisztikai célszámítógépnek. A BME HEI oktatója is volt. A VIK oktatási dékánhelyettese; részese volt az Informatikai szak beindításának. |
|
Lajtha György | 1930 - 2021 |
mérnök MTA doktora | A hazai távközlés nemzetközileg elismert szaktekintélye, a BME címzetes egyetemi tanára; 1974-1986 között a PKI tudományos igazgató-helyettese volt. Fiatal kollégáival együtt több hiánypótló szakkönyvet írt és szerkesztett. |
|
Boros Pál | 1950 - 2004 | mérnök | Kutató intézeti (TKI) tudományos munkatárs, majd önálló vállalkozó volt, végül KKV-knál dolgozott. Tématerületei: egészségügyi informatika, számítógépes grafika, számítógépes és piaci marketing. |
|
Szamosközi Zoltán | 1950 - 1997 |
mérnök egyetemi doktor | A HIKI tudományos munkatársa, később a MEV osztályvezetője, majd a Microsystem Kisszövetkezet kereskedelmi vezetője volt. Később Nádor Rendszerház Kft. alapítója, társtulajdonosa lett. |
|
Ballai János | 1939 - 2017 | mérnök | A MALÉV Számítástechnikai Osztály megalapítója, majd 14 évig vezetője volt. A repülési informatika elismert alakja, a MALÉV globális informatikai integrálódásának egyik élharcosa volt. Oktatott a KKMF-en. Részt vett az NJSZT iTF munkájában. |
|
Bakó András | 1941 - 2017 |
matematikus MTA doktora | Az MTA SZTAKI tudományos munkatársa volt. Később oktatott a BME-n, az ÓE-n (és elődein) és a SZE-n; egyetemi tanár, többszörös intézeti igazgató. Érdeklődési területei: informatika, operációkutatás, közlekedéstudomány. |
|
Kőhegyi János | 1952 - 2017 | matematikus | Az ELTE TTK mestertanára volt; számos szoftverfejlesztési projekt irányítója. Aktívan közreműködött az ELTE-n az informatika (számítástechnika) tanári szak elindításában. Egy teljes informatika tanári generáció tekinti őt nevelőjének. |
|
Iványi Antal | 1942 - 2017 | matematikus | Az ELTE egyetemi tanára volt. Kiemelkedő oktatási, kutatási, fordítói és könyvszerkesztői tevékenységet folytatott. A közreműködésével készült szakkönyveket és jegyzeteket évtizedeken át használták a felsőoktatásban. |
|
Csáki Frigyes | 1921 - 1977 |
mérnök MTA rendes tagja | A BME rektora, az MTA AKI egyik alapítója volt. Kutatásai és szakkönyvei megteremtették a teljesítmény-elektronika és automatika hazai alapjait. Sokat tett a villamosmérnöki képzés korszerűsítéséért. A BME Automatizálási Tanszék alapítója (1961). |
|
Gyires Béla | 1909 - 2001 |
matematikus MTA rendes tagja | A valószínűségszámítás, a statisztika és a lineáris algebra nemzetközi hírű kutatója, a KLTE TTK volt dékánja. Tanszéket, számolóközpontot alapított; iskolateremtőként beindította a KLTE programozó matematikus képzését. |
|
Krekó Béla (1945) | 1945 - 2013 | közgazdász | 1994-től a PM Informatikai és Módszertani Intézetét vezette, majd biztosítás-matematikával és biztosítá-felügyelettel foglalkozott. Részt vett a banki szabályozás bázeli elveinek kidolgozásában és honosításában. |
|
Holnapy Dezső | 1933 - 2022 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME Építőmérnöki Karon volt oktató. Kutatási területei: matematikai nyelvészet, absztrakt tervezés, intelligens rendszerek és CAD. Fontos szerepe volt a numerikus módszerek kutatásában és elterjesztésében a szakmában. |
|
Prékopa András | 1929 - 2016 |
matematikus MTA rendes tagja | Széchenyi-díjas egyetemi tanár volt. Az operációkutatás egyik magyarországi megalapozója, kivételes tudományszervezői képességekkel rendelkező személyiség; a sztochasztikus programozás nemzetközileg elismert vezető kutatója volt. |
|
Lőcs Gyula | 1936 - 2016 | matematikus | A magyar programozási iskola egyik megteremtője volt. A KFKI TPA-70 programrendszere kidolgozásának egyik vezetője volt. Az 1960-as években írt különböző programozási nyelvekről szóló könyveiből generációk tanultak. |
|
Tarnay Katalin | 1933 - 2020 |
mérnök MTA doktora | 36 évig foglalkozott a KFKI-ban nukleáris mérésekkel, majd kommunikációs protokollokkal. Tanított a BME-n és a VE-n; a BME címzetes egyetemi tanára, a PE professor emeritusa. Volt az NJSZT főtitkárhelyettese. |
|
Horváth László | 1931 - 2015 | mérnök | Az M-3 számítógép telex input-output berendezésének fő szakértője. Első és egyetlen munkahelye a Magyar Posta (majd Matáv), ahol az adatátviteli szolgáltatás hazai bevezetésnek megszervezését és irányítását látta el. |
|
Baráth Csaba | 1939 - 2015 |
mérnök egyetemi doktor | Számítástechnikai pályafutását fejlesztőmérnökként kezdte, majd magas pozíciót töltött be több bankban és befektetési cégben. Elnökségi és igazgatósági tagja volt az MVM-nek és a Paksi Atomerőmű Vállalatnak. |
|
Aszalós János | 1931 - 2016 | matematikus | Az Ural-2 számítógép programozásától indulva a szakértő rendszerek kidolgozásáig jutott el. Intenzíven foglalkozott az utóbbi témakör elméleti alapjaival is. Oktatási tevékenysége mellett ismert konferenciák előadója volt. |
|
Szanyi László | 1928(?) - n.a. | biológus | A MTA KKCS-ben az M-3 gép építésének egyik technikai vezetője, a SOTE kibernetikai kutatója. Később a TV-ben ismeretterjesztő műsorokat vezetett. |
|
Leindler László | 1935 - 2020 |
matematikus MTA doktora | Kalmár László szegedi iskolája első évfolyamán végzett. 1967-től a JATE TTK dékánhelyettese, 1972-1975 között dékánja, míg 1975-től és 1984-1987 között az egyetem rektorhelyettese volt. Professzor emeritusz. |
|
Hack Frigyes Mihály | 1933 - 2016 |
matematikus PhD | Az ELTE tanárképzésnél az informatika oktatásának egyik megalapozója, a számítógépek oktatásának egyik kezdeményezője volt. Elsők között szervezett hazánkban középiskolai számítástechnikai szakkört. |
|
Zsombok Zoltán | 1938 - 1983 | mérnök | Kreatív szellemben foglalkozott a programozás alapjaival és módszertanával. A SZÜV Elméleti és Módszertani Osztályának 10 évig volt a vezetője. Később az ÁSZSZ főosztályvezetője lett korai haláláig |
|
Zimányi Magdolna | 1934 - 2016 | matematikus | A KFKI RMKI munkatársaként a hazai számítógép-hálózatok meghatározó személyiségei közé tartozott. A NIIF Program vezetőségében az alkalmazókat képviselte. Meghatározó szerepe volt a MEK kifejlesztésében. |
|
Zentai Béla | 1914 - 1980 | mérnök | A Csepeli Autógyár, majd a Láng Gépgyár főmérnöke, majd 3 éven át a KGM fő energetikusa volt. A MTESZ első elnöke volt. 1962-től az OMFB főosztályvezetőjeként részt vett az SZKFP kidolgozásában. |
|
Veidinger László | 1935 - 2010 |
matematikus MTA kandidátusa | Az MTA KKCS-ben meghatározó szerepe volt az M-3 mátrix-invertálással megoldható programozási munkáiban. Moszkvai aspiráns évei után a Matematikai Kutató Intézetben differenciálegyenletekkel foglalkozott. |
|
Vásárhelyi Pál | 1938 - 2008 |
mérnök MTA kandidátusa | A BME Központi Könyvtár főigazgatója volt. Érdeklődési területei: dokumentációk kezelése, számítógépes nyilvántartásuk és szöveges visszakeresés. Dolgozott az UNESCO-nál, majd a SZTAKI-ban. Öt nyelven beszélt. |
|
Varga Sándor | n.a. - n.a. | mérnök | Az MTA KKCS első igazgatója volt. Előtte szovjet emigrációban a hadiiparban volt vezető. |
|
Trethon Ferenc | 1923 - 2012 | közgazdász | Revizor volt a MÁSZ-nál, főrevizor az SZM-ben. 1974-től pénzügyminiszter-helyettes, 1977-től munkaügyi miniszter volt. 1982-től a VVE Vállalatgazdasági csoportját vezette. A MTESZ társelnöke, az SZVT elnöke volt. |
|
Telbisz Ferenc | 1932 - 2010 | matematikus | A KFKI RMKI vezető munkatársaként az Internet hazai bevezetésének egyik úttörője, a számítógép hálózatoknak a nemzetközi tendenciákat követő szakértője. Nagy tudású szakemberként törekedett tudását másoknak is átadni. |
|
Tarnai Gyula | 1932 - 2008 | matematikus | Az MTA Matematikai Kutatóintézetének munkatársa. Numerikus analízissel foglalkozott. |
|
Tápay Tamás | 1929 - 1982 | jogász | A Volán Elektronik első, alapító igazgatója volt. |
|
Szücs Ervin | 1930 - 2008 |
mérnök MTA doktora | Az ELTE TTK technika szakos tanárképzésének megszervezője volt. Korábban az ÉTI számítóközpontját vezette. Az ELTE és a JPTE tanszékvezető egyetemi tanára. Részt vett a Magyar Nagylexikon készítésében. |
|
Szondi Tamás | n.a. - n.a. | vegyész | Kvantumkémikus; a számítástechnika kémiai alkalmazásának szakértője volt. Munkásságát az ELTE-n, a MAVEMI-ben, az MTA Izotóp Intézetében és a KFKI-ban fejtette ki. |
|
Szmrecsányi Klára | 1943 - 2014 | matematikus | Integrált adatbázis kezelő rendszerek tervezésével és fejlesztésével foglalkozott az Infelorban, majd az abból alakult intézményekben. Közel 45 éven keresztül nagy jelentőségű projektekben vett részt. |
|
Sziray József | 1945 - 2015 |
mérnök MTA kandidátusa | A NEVIKI után 26 éven át volt az SZKI vezető kutató-fejlesztő főmérnöke. 1966-tól haláláig a SZE-n oktatott; 14 éven át volt az Informatika Tanszék vezetője. 2008-ban az IBM Kutatóintézet (USA) Innovációs Díjban részesítette. |
|
Szilágyi János | 1948 - 1999 | mérnök | A magyar térkép-digitalizálás, a térinformatika és közmű-informatika vezető alakja; a Geometria Kisszövetkezet (később Kft.) alapító vezetője és fő tulajdonosa volt. Cége jelentős tevékenységet végzett külföldre is. |
|
Szentes János | 1940 - 1996 | matematikus | Az SZKI vezető szakembere volt, a Qualigraph programelemző kifejlesztője. Az EOQ magyar Szoftver Szakbizottságának elnöke; nevével díjat alapítottak az EU Szoftverminőségügyi Konferenciák előadói számára. |
|
Stuka Károly | 1942 - 2011 | fizikus | A KFKI-ban szoftverfejlesztő volt. 1971-től az SZKI-ban az ESZR koordinálására létrehozott SZKB magyarországi kiküldöttje, majd igazgatóhelyettese volt. Később az OMFB osztályvezetőjeként részt vett az SZKCP, majd más K+F programokban. |
|
Stahl János | 1939 - 2008 |
matematikus MTA kandidátusa | A BCE professzora volt. Kutatási területe nagyméretű matematikai programozási feladatok dekompozicióval történő megoldása. A Számkiban a hazai népesség-nyilvántartási rendszer kidolgozásának irányítója volt. |
|
Somogyi József | n.a. - n.a. | fizikus | Tehetséges operációsrendszer-fejlesztő volt a NIM IGÜSZI-ben, illetve az Infelorban. Később az MTA KFKI-ban, majd külföldön dolgozott. |
|
Simon Endre | 1947 - 1986 | matematikus | A JATE tehetséges oktatója volt. Programozáselméleti témákkal foglalkozott. Kollégáival együtt létrehozták az objektumelvű “HLP/Szeged” fordítóprogramíró rendszert, amely nemzetközi érdeklődést váltott ki. |
|
Sike Sándor | 1964 - 2015 |
matematikus PhD | Az ELTE TTK oktatója, aki az angliai Leeds-i egyetemen végezte PhD tanulmányait. 2013-tól az ELTE IK tanácsának tagja, 2015-től a Programozáselmélet és Szoftvertechnológia Tanszék vezetője volt – korai haláláig. |
|
Széphalmi Géza | 1940 - 2002 | fizikus | Az ÁSZSZ egyik vezetője, 1990-től vezérigazgatója volt. Az NJSZT Orvos-biológiai Szakosztály örökös titkáraként meghatározó alakja volt a Neumann Kollokviumoknak. A szegedi Informatikai Gyűjtemény egyik alapítója. |
|
Sándor Ferenc | 1923 - 1990 | matematikus | Mérnökként dolgozott a Standardnál, a TKI-ban és a BHG-ben, majd 1953-ban a Matematikai Kutató Intézetbe került aspiránsnak. Dolgozott az MTA KKCS-ben, a KFKI-ban és a NIM IGÜSZI-ben is. Ezután Svájcba költözött. |
|
Roska Tamás | 1940 - 2014 |
mérnök MTA rendes tagja | A TKI, majd a SZTAKI vezető kutatója. Később iskolateremtő kutatóprofesszor, a VVE tanszékvezetője majd alapító dékánja a PPKE ITK-nak. A neurális hálózatok, a celluláris szuper-számítógépek, a vizuális információ-feldolgozás kutatója. |
|
Rázga Tamás | 1938 - 2011 | mérnök | Az MTA KFKI, majd az SZKI közismert vezető szakembere volt. Távadatfeldolgozási, számítógéphálózati és telematikai szakemberként ismerték el, kutatási eredményeit jegyezték. Később a Számalk munkatársa lett. |
|
Pölöskei Pál | 1945 - 1985 |
közgazdász egyetemi doktor | Részt vett 1976-tól az új gazdasági mechanizmus előkészítésében. A KGST számítástechnikai bizottságának tagja. A Számki-ban az IDMS adatbáziskezelő-rendszer hazai elterjesztését és mezőgazdasági VIR-ek fejlesztését vezette. |
|
Póta László | 1914 - 1975 | jogász | A MÁV Vezérigazgatóságán a nyugdíjhivatalnál dolgozott. Hobbija volt a matematikai logika, ezen belül a többértékű logika. |
|
Pompéry Béla | 1918 - 2015 | jogász | A számítástechnika hazai alkalmazásának egyik úttörője volt. A Vegyipari Számítástechnikai Fejlesztési Társulásnál vezetésével dolgozták ki a hazai vegyipar egységes VIR-jét, melynek alapelveit és módszereit számos egyetemen oktatta. |
|
Pohlinger László | 1933 - 2013 | mérnök | A Telefongyárban résztvevője volt az EDLA ügyviteli gép fejlesztésének. Később a MÁV karbantartó mérnöke volt. |
|
Peller Róbert | 1940 - 2004 | közgazdász | Dolgozott a DATORG-nál, a KSH-ban és a KSH OSZI-ban. A Számalk vezérigazgató-helyettese volt. A rendszerváltozást követő vállalati privatizációk időszakában a SZÜV vezérigazgatója volt. |
|
Peák István | 1936 - 1989 |
matematikus MTA doktora | A JATE, a PSZF, az MKKE és az ELTE oktatója, egyetemi tanár volt. Kutatási területei: algebra és automataelmélet. Róla nevezték el a Nógrád megyei Peák István középiskolai matematika versenyt. |
|
Pataky (Bachner) Ernő | 1913 - 1974 | mérnök |
Lyukkártyás szakember. 1945 után ezredesként a rádiófelderítés vezetője volt. Koholt vádak alapján börtönben ült, majd szabadulása után az MTA KKCS-nél programozással foglalkozott. Később a Könyvtártudományi és Módszertani Központ osztályvezetője lett. |
|
Pádár Gyula | 1926 - 2006 | közgazdász | Az Információ Feldolgozási Laboratórium (Infelor) igazgatóhelyettese, a Közgazdasági Osztály vezetője volt. A számítógépes ügyvitelszervezés vezető szakembere volt. |
|
Őry István | n.a. - n.a. | közgazdász |
A SZÜV első igazgatója volt, körülbelül az 1980-as évek közepéig. |
|
Németh Lóránt | 1920 - 2008 |
közgazdász MTA kandidátusa | Jeles formálója volt a magyar számítástechnika hazai kibontakozásának; a projektirányítás szakembere volt. Az ÉM Számgép-nél, a KSH-nál és az Infelor-nál eltöltött vezető beosztásai után igazgatóként vezette a KSH OSZI-t. |
|
Naszlady Attila | 1931 - 2015 |
orvos MTA doktora | A magyar orvostársadalom egyik „nagy öregje” volt, aki nem csak a gyógyításnak és az orvostudománynak, hanem az egészségügynek, a kórházvezetésnek is kiemelkedő alakja. Egyik úttörője volt a hazai egészségügyi informatikának. |
|
Náray Miklós | 1940 - 1991 | matematikus | A NIM IGÜSZI-ben az EMG 803 számítógép alapszoftvereinek fejlesztését vezette. Ez után az SZKI-ban, majd Németországban dolgozott különböző szoftver-fejlesztési projektekben. |
|
Münnich Antal | 1923 - 1990 | mérnök |
Az ORION és az MTA KFKI után dolgozott az MTA KKCS-ben, az EMG-ben és az Infelorban. Az eszperantó programozási nyelvként való használatát szorgalmazta. A “számítógép” szó megalkotója; szaknyelvi szabványosító volt. |
|
Muzslay Róbert | 1941 - 2007 | közgazdász |
A SZÜV igazgatóhelyettese és címzetes egyetemi docens volt. |
|
Matók György | n.a. - n.a. | informatikus |
Az MNB főcsoport vezetőjeként elindította a cégnél az ügyvitel gépesítést. A Számok Tájékoztatási igazgatóhelyetteseként a könyvtárban elkezdték az on-line lekérdezést (Babilon, OSIS). A Számki Tájékoztatási irodavezetője is volt. |
|
Mannhardt Endre | 1929 - 2008 | mérnök | Az MTA KFKI, majd az SZKI hardver-fejlesztője; meghatározó személyiség volt. |
|
Marx Tamás | 1958 - 1995 | matematikus |
Külföldön tanult és dolgozott, többek között az IBM-nél. Hazatérése után az IQSOFT-nál számítástechnikai tanácsadó volt. |
|
Makay Árpád | 1943 - 2012 |
matematikus MTA kandidátusa | 1987-től 18 éven át vezette a JATE Egyetemi Számítóközpontot. Alapvető szerepe volt az egyetem informatikai infrastruktúrájának fejlesztésében és az egységes elektronikus tanulmányi rendszer bevezetésében. |
|
Lugosi Gábor | 1934 - 2004 |
matematikus egyetemi doktor | Kalmár László szegedi iskolájában végzett. Munkahelyei: DV, KGM Vaskohászati Igazgatóság SZK, KGM ISZSZI és Hungarocamion. Külső előadó volt a BME Vegyészmérnöki Karán, ahol ipari megbízásokkal is foglalkozott. |
|
Langer László | 1947 - 1997 | mérnök | A BME Folyamatszabályozási Tanszékének oktatója volt, majd külföldön a Bertelsmann cégnél elektronikus publikációkkal foglalkozott. Hazatérve több dokumentum feldolgozó rendszer bevezetését irányította. |
|
Lenkei Ernő | n.a. - 1980(?) | mérnök | A MÁV Szállítási Információs Rendszer (SZIR) projekt meghatározó munkatársa volt. A Honeywell gép idején programozóként csatlakozott a MÁV Számító Központhoz. |
|
Kuttner János | 1951 - 2014 | matematikus | 1976-tól a Számki programfejlesztője volt, később a pénzügyi informatika terén dolgozott. Sok évet töltött Németországban és Ausztriában, ahol elsősorban a SIEMENS informatikai alkalmazásaival foglalkozott. |
|
Krepuska János | 1925 - 2000 | vegyész | 1960-1980 között a NIM IGÜSZI osztályvezetője volt. Vegyipari alkalmazások területén dolgozott. |
|
Kővári István | 1940 - 2012 | mérnök | A KFKI-ban az elsők között foglalkozott a kisszámítógépek mágneses adathordozói illesztőinek / vezérlőinek fejlesztésével és alkalmazásával. Később a VIFI-ben mágnesszalagok és diszkek fejlesztését és gyártását végezte. |
|
Köves Péter | 1940 - 1999 | mérnök | Az EMG-ben részt vett az EMG 830 számítógép és a HUNOR asztali számológép létrehozásában. Az SZKI-ban létrehozta és szabadalmaztatta a mágneses billenésű klaviatúrát. Utóbb szoftverfejlesztő volt az IQSOFT-ban. |
|
Kozma László (1902) | 1902 - 1983 |
mérnök MTA rendes tagja | A Bell Comp. kutatójaként 35 szabadalma volt. Az Egyesült Izzó, majd a Standard munkatársa. A BME Vezetékes Híradástechnika Tanszék alapítója; volt VIK dékán is. Az első magyar számológép (MESZ-1) tervezője. IEEE Computer Pioneer Award díj kitüntetett. |
|
Kovács Magda | 1931 - 2006 |
mérnök PhD | A hazai távoktatás egyik elindítója. Fejlesztő-, illetve tervező mérnök több helyen (ORION, ÉVITERV, Csepeli Fémmű, KGM Automatikai Társaság, HIKI). Az LSI Alapítvány létrehozója, elnöke. A GDF első rektora, a ZMNE címzetes egyetemi tanára. |
|
Kovács János | 1941 - 1996 | mérnök | A SZÜV, majd a Számalk szoftvervezetője, utóbbinál főosztályvezető, majd a Számalk-SOFTEC igazgatója volt. Az IBM operációs rendszerek szakértőjeként ismerték. |
|
Keresztély Zsolt | 1942 - 1999(?) | mérnök | Az EMG tervező mérnöke, majd az Infelor, az SZKI, később a Computer Média Kft. vezető munkatársa volt. |
|
Kovács Attila | 1939 - 2010 | mérnök | Kezdetben informatikus volt a Számoknál, a KSH OSZI-ban, majd újságíró az IDG-nél, a Monitornál. A hazai informatika első fél évszázadának egyik legjelentősebb tudósítója volt; emlékére alapították „Az év informatikai újságírója” díjat. |
|
Knuth Előd | 1943 - 1992 |
matematikus MTA doktora | A SZTAKI programozáselmélettel, adatbáziskezeléssel foglalkozó vezető szakembere volt. Számos hazai és nemzetközi rendezvény, konferencia szervezőbizottságának volt tagja. Jelentősen hozzájárult az adatbázis-kutatáshoz. |
|
Kiss Imre | 1930 - 2002 | közgazdász | Az MTA KKCS munkatársa, majd az MKKE tanára volt. Ő indította el az egyetemen a számítástechnika tömeges oktatását. A Számítástechnikai Tanszék megalapítója volt. Emlékére alapították a Kiss Imre Tanulmányi Versenyt. |
|
Kecskés József | 1927 - 2013 | közgazdász | Az SKV igazgatója volt. Sikeres könyvkiadó: az Információ-Elektronika szakfolyóirat, majd a Számítástechnikai Évkönyvek, az NJSZT évkönyvei, a Számítástechnika újság és a Mikroszámítógép Magazin kiadása fűződött nevéhez. |
|
Kárpáti László | n.a. - n.a. | mérnök | A Csepeli Számítástechnikai és Szervezési Intézet igazgatója volt. |
|
Kardos Gilbert | 1930 - 2011 | matematikus | Franciaországban, emigrációban nevelkedett magyar matematikus. Numerikus matematikával foglalkozott a Matematikai Kutató Intézetben, majd az MTA KFKI-ban. |
|
Kaliszky Sándorné Horváth Klára | 1936 - 2013 | mérnök | Pályája során sikeresen ötvözte az építőipari mérnöki tervezési feladatokat és számításokat az akkor még újszerű számítástechnikai megoldásokkal az SZKI-ban, ahol vezetőként is nagy tiszteletet és elismerést vívott ki magának. |
|
Jeney Kálmán | n.a. - n.a. | mérnök |
Eredetileg vasutas volt. A MÁV Adatfeldolgozó Főnökségén olyan számítógépes vasútüzemi rendszerek előkészítésében volt érdekelt, mint az üres kocsik elosztása, vonatközlekedési tervkészítés. |
|
Jedlovszky Pál | 1938 - 2010 |
mérnök MTA kandidátusa | A számítástechnikával vegyipari alkalmazások kapcsán ismerkedett meg. Dolgozott az AKI-ban, majd nyugdíjazásáig oktatott a BME-n. A „UNIX lépésről lépésre” című könyve alapmű minden kezdő programozó számára. |
|
Jarabek Lajos | 1939 - 2005 | matematikus | Matematika-fizika tanár volt Balatonfelvidéken. Ez után az EMG szoftverese, osztályvezetője, majd a KSH OSZI szoftverfejlesztések finanszírozásáért felelős munkatársa volt. |
|
Janni Éva | 1952 - 2005 | matematikus | Az Infelor Rendszertechnikai Vállalatnál szoftverfejlesztőként kezdte, majd az SZKI Mprolog projektjében vett részt. Szoftverfejlesztői munkáját a Bank Ausztriánál folytatta. |
|
Jankó Géza | 1941 - 2014 | mérnök | A MÜM SZÁMTI–ban, majd 1977-től az MNB-ben vezető beosztást töltött be. A GIRO Rt. tanácsadója. Az ICL 1900 gépeket Angliában ismerte meg. Közoktatási vénáját középiskolai tankönyv és a Rádió előadás-sorozata fémjelzi. |
|
Jándy Géza | 1922 - 1988 |
mérnök MTA doktora | A kibernetika, az operációkutatás, a rendszerelemzés és ezek építőipari alkalmazásai terén nemzetközi szaktekintély. Az MKKE Egyetemi Számítóközpont megalapítója volt. Az NJSZT Operációkutatási Szakosztályát 10 éven át vezette. |
|
Imreh Balázs | 1945 - 2006 |
matematikus MTA kandidátusa | A JATE Számítástudományi Tanszék, majd az Informatikai Tanszékcsoport vezetője volt. Az operációkutatás és a kombinatorikus optimalizálás oktatója és nemzetközileg elismert kutatója; kiváló tudományszervező volt. |
|
Ihrig Péter | 1942 - 2013 | mérnök | A hazai számítástechnikai kiállítások és vásárok központi alakja volt. A NIM IGÜSZI-ben kezdett marketinggel foglalkozni. A Compfair kiállítások fő szervezője, a COMPEXPO ügyvezető igazgatója volt. |
|
Hutter Ottó (1960) | 1960 - 2006 |
mérnök egyetemi doktor | Az eLearning jelentős alakja és informatikai szakíró volt. A SZTAKI eLearning osztályát vezette, az eLearning Fórum kezdeményezője és társelnöke volt. Az „Év Informatika Oktatója Díj” egyik alapítója. |
|
Hutás Imre | 1926 - 2015 |
orvos MTA doktora | A tüdőgyógyászat és az egészségügyi informatika egyik jeles alakja; a Korányi főigazgatója, a Pulmonológiai Klinika tanszékvezetője volt. Miniszter-helyettesként és államtitkárként sokat tett az egészségügyi informatikáért. |
|
Hubert Béla | 1939 - 2005 | mérnök | 1957-től az MTA KFKI tudományos főmunkatársa volt; a nukleáris műszertechnikában, majd a digitális műszerek terén tervezett és alkotott. Évekig volt az SZKI vezető munkatársa, majd a Duna Elektronika műszaki igazgatója. |
|
Hosszú Miklós | 1929 - 1980 |
matematikus MTA doktora | Az NME egyetemi tanára, majd a GATE Matematikai és Számítástechnikai Intézet első igazgatója volt. A Hosszú-féle függvényegyenlet kidolgozója; operációkutatással és matematikai programozással is foglalkozott. |
|
Horváth Mihály | 1924 - 2006 |
orvos MTA doktora | 33 évig volt a balatonfüredi Szívkórház főorvosa; úttörője volt a számítástechnika alkalmazásának a kardiológiában és az izotópos diagnosztikában. 1970 és 1980 között az OMFB egyetlen orvos-tagja volt. |
|
Homonnay Hugó | 1915 - 2000 |
közgazdász egyetemi doktor | Ügyvitel- és rendszerszervezéssel foglalkozott iparvállalatoknál, majd a KSH intézményeiben. Része volt abban, hogy az 1960-as években hazánk korszerű ICT 1900-as számítógépeket szerzett be. Sok fiatalt ő indított el a rendszerszervezésben |
|
Hoffmann Tibor | 1922 - 2001 |
fizikus MTA doktora | Az Egyesült Izzóban, a Vegyipari Egyesülésben, majd a KFKI-ben elismert eredményeket ért el a fémek olvadáselméletének témájában. Az OMFB-ben jelentős szerepet játszott a számítógépek hazai elterjesztésében. |
|
Hatvany József | 1926 - 1987 |
mérnök MTA kandidátusa | A CAD és a számjegyvezérlésű szerszámgépek nemzetközi hírű kutatója (SZTAKI); a geometriai modellezés és a számítógépes grafika eszközei kidolgozásának úttörője. Iskolát teremtett fiatal tehetségek számára. |
|
Hajtó Aurél | 1929 - 2001 |
közgazdász MTA kandidátusa | A hazai műszaki és híradástechnikai szervezés- és vezetéstudomány úttörője, az MKKE egyetemi tanára volt. A BHG után más vállalatok vezetője; több mint 10 évig gazdasági igazgatója volt a SZÜV-nek, majd a Számalk Rendszerháznak. |
|
Csibi Sándor | 1927 - 2003 |
mérnök MTA rendes tagja | A híradástechnika és az információelmélet vezető szakembere volt; aki a technológiai fejlesztést következetesen összekötötte az elméleti alapokkal. 22 éven át volt a TKI vezető munkatársa; majd egyetemi tanárként alapító igazgatója a BME HEI-nek. |
|
Békéssy András | 1925 - 2006 |
matematikus MTA kandidátusa | Az elméleti fizika, matematikai statisztika, numerikus módszerek kutatása során felismerte a számítógépek jelentőségét. Hazánkban elsők között oldott meg matematikai és fizikai problémákat számítógépen. |
|
Benedikt Ottó | 1897 - 1975 |
mérnök MTA rendes tagja | A 20. századi hazai irányítástechnika és automatizálási kutatások egyik kiemelkedő alakja és szervező egyénisége volt. Feltalálta az autiodin elnevezésű villamosgépet. A BME díszdoktora, az MTA AKI alapító igazgatója volt. |
|
Háklár László | 1930 - 1994 | közgazdász | Úttörő jelentőségű szorgalmazója és neves művelője volt a hazai államigazgatási információs rendszerek összehangolt fejlesztésének. A PMSZK és a PSZTI igazgatója, majd a Siemens Rt. elnök-vezérigazgatója volt. Elkötelezett oktató. |
|
Harnos Zsolt | 1941 - 2009 |
matematikus MTA levelező tagja | A SZIE, majd a BCE Matematikai és Informatikai Tanszékének vezetője, a BCE tudományos rektorhelyettese volt. Kutatási területei voltak: agrárökológia, biometria, agrárbiológiai problémák matematikai modellezése. |
|
Gyurós Tibor | 1963 - 2001 | mérnök | Nagyreményű, dinamikus informatikai vezető volt. A TKI-ban kezdett, majd a Rollitron Informatika szoftverfejlesztője, később igazgatója lett. Utóbb a Synergon elnök-vezérigazgatója volt. Az IVSZ alapító tagja, haláláig elnöke. |
|
Gyuris László | 1941 - 1976 | matematikus | A szegedi József Attila Tudományegyetem tehetséges fiatal oktatója; programozáselméleti témákkal foglalkozott. Később a SZTAKI-ban, majd NIM IGÜSZI-ben dolgozott. |
|
Gerlitsné Friss Ilonka | 1945 - 1975 | matematikus | Az Infelor fiatalon elhunyt, tehetséges szoftver-fejlesztője volt. |
|
Gécseg Ferenc | 1939 - 2014 |
matematikus MTA rendes tagja | Az automataelmélet és az univerzális algebra neves kutatója, a szegedi automataelméleti iskola alapítója volt. A JATE-n számos informatikai szakot indított be. A JATE Számítástudományi Tanszékének vezetője volt. |
|
Füle Károly | 1940(?) - n.a. | mérnök | Az Erőterv, a NIM IGÜSZI és a Számki alkalmazási programfejlesztője volt. |
|
Frey Tamás | 1927 - 1978 |
mérnök MTA doktora | Nagydoktori disszertációja a számítástudomány alapjaihoz kötődő első hazai munka volt. 1963-tól az MTA SZK igazgatója, majd a BME VIK Matematikai Tanszékének egyetemi tanára és a SZTAKI tudományos tanácsadója volt. |
|
Fehér Mátyás | 1940(?) - 1998(?) | matematikus | MÁV ösztöndíjasként került a MÁV-hoz, ahol a Szállításirányítási Információs Rendszer (SZIR) fejlesztésének vezetője volt. |
|
Farkas Ernő | 1944 - 1994 | matematikus | Programnyelv-, élőnyelv- technológiákkal dolgozott a SZTAKI-ban, majd a MorphoLogic-ban. Nevéhez fordítóprogramok hazai implementálása fűződik. Ötlete alapján készült egy általános magyar mondatelemző. |
|
Ésik Zoltán | 1951 - 2016 |
matematikus MTA doktora | Az SZTE tanszékvezetője; külföldi egyetemek meghívott előadója, az Európai Akadémia tagja volt. Kutatási területei: automaták és formális nyelvek, kategóriaelmélet és logika, fixpontelmélet, iterációelmélet. |
|
Edelényi László | 1914 - 1979 | mérnök | A KKCS-ben az M-3 számítógép építésénél a mechanikai munkák vezetője volt. A Telefongyár 1959-ben tervezett elektroncsöves-jelfogós EDLA ügyviteli gépét Ladó Lászlóval együtt tervezték (a számítógép neve az ő nevüket idézi). |
|
Dénes József | 1932 - 2002 |
matematikus MTA kandidátusa | Az MTA KFKI munkatársa, majd az SZKI-ban a Matematikai Laboratórium vezetője volt. A képfeldolgozás szakembereként ismerték. Az ő ötlete volt az univerzális képdigitalizáló eszköz, képmű (CDP) kialakítása. |
|
Dékán Pál | 1932 - 1987 | mérnök | A Statisztikai Gépi Adatfeldolgozó Vállalat után a SZÜV műszaki munkatársa volt. Később a NOTO–OSZV vevőszolgálatát, majd a Számalk Szerviz Ügyfélszolgálati és Kooperációs Főosztályt vezette. |
|
Detrekői Ákos | 1939 - 2012 |
mérnök MTA rendes tagja | A BME rektora, majd az NHIT elnöke. A Magyar Rektori Konferencia elnöke, Rektor Emeritus. A HUNAGI alapítója és első elnöke volt. Kutatási területei a geodéziai és a fotogrammetriai mérések, valamint a térinformatika. |
|
Dávid Gábor | 1942 - 2014 | matematikus | A SZTAKI Igazgató Tanácsának titkára, majd a számítógép architektúra tervező csoportot vezetóje volt. Külföldi munkák után hazai cégek ügyvezetője volt. Úttörő szerepe volt a műhold alapú adatátviteli rendszerek honosításában. |
|
Dancs István | 1933 - 2011 |
matematikus MTA kandidátusa | Közgazdasági matematikusként munkálkodott az Országos Tervhivatalban (OT), az OT Számítóközpontban, majd a Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE). |
|
Csébfalvi Károly | 1930 - 2005 | matematikus | A Bányaterv matematikusa volt. 1962-ben megalapította NIM IGÜSZI Számolóközpontot, amely a hazai számítástechnika egy fél évszázadig ható bölcsőjévé vált. Univerzális érdeklődésű, köztiszteletben álló személy volt. |
|
Buda Szabolcs | 1933 - 2009 | mérnök | A controlling egyik hazai úttörője volt. Gyáregység vezető volt az FMV-ben. A Comporgannál szervezési munkákat végzett. A MCE alapító tagja; aktív szervezője volt a Gyulai Számítástechnikai és Szervezési Akadémiának. |
|
Braun Péter | 1936 - 2016 | mérnök | 35 évig a VEIKI munkatársaként kezdett foglalkozni informatikával. Ez után a K&H Bank ügyvezető igazgatója volt, majd az OTP vezérigazgató-helyetteseként a bank információrendszerét korszerűsítette. A VISZ elnöke volt. |
|
Brányik Tamásné (Zsuzsa) | 1930 - 1992 | közgazdász | 1971 és 1990 között az IBM Hungary magyar ügyvezetője volt. Vezetése alatt a cég sikerre vitte a magyar közigazgatás és gazdaság alkalmazói rendszereinek IBM nagygépekkel és PC-kel történő támogatását. |
|
Botka Zoltán | n.a. - n.a. | informatikus |
A KSH Országos Ügyvitel-gépesítési Felügyelet (OÜF) igazgatója volt. |
|
Borovszky László | n.a. - n.a. | mérnök | A Vilenki vezető kutatója, a FÉTIS (Félvezetős Telemechanikai és Irányító Szisztéma) kidolgozója volt. |
|
Bod Péter | 1924 - 2005 |
közgazdász MTA kandidátusa | Az operációkutatás és a biztosításmatematika ismert művelője, a MABI biztosítási, majd az OTI matematikusa volt. A Matematikai Kutató igazgatóhelyettese, a TB Nyugdíjbiztosítás Felügyelőbizottságának vezetője volt. |
|
Berecz Károly | 1931 - 1990 | mérnök | Egyetemi évei előtt a pécsi TEFU NV karbantartásánál művezető volt. 1964-től a NIM IGÜSZI, majd az ÁSZSZ számítóközpontjának gépészeti tervezését és karbantartását végezte, szakmai hírnévre téve szert. |
|
Bálint Róbert | 1921 - 2009 | közgazdász | A BHG munkatársa, az OSZV első igazgatója, majd az ITV igazgatója volt. Alapító tagja volt az első hazai számítástechnikai kisszövetkezeteknek. A ZDS-EBON vegyesvállalat, majd az Amex Kft. ügyvezetője volt. |
|
Gesztelyi Ernő | 1923 - 1991 |
matematikus MTA doktora | 1973-ban megszervezte és vezette a KLTE Számítástudományi Tanszékét. Meghatározó szerepe volt az informatika egyetemi oktatásában. A színérzékelés matematikai leírása terén nemzetközileg is elismert. |
|
Aczél István | 1916 - 1962 | jogász | A számítógépek hazai bevezetésének egyik úttörője volt. 1945 után minisztériumi főosztályvezető volt. 1957-től a KKCS osztályvezetőjeként szervezte az M-3 alkalmazásait. 1960–1962 között az MTA Számítóközpont igazgatója volt. |
|
Kuba Attila | 1953 - 2006 |
matematikus MTA kandidátusa | A JATE tanszékvezető egyetemi tanára volt. Az orvosi képfeldolgozás és diszkrét tomográfia jeles kutatója, iskolateremtő mestertanár, a tudományos közélet aktív résztvevője volt. 2007-ben a KÉPAF „Kuba Attila-díjat” alapított. |
|
Jánosi Marcell | 1931 - 2011 | informatikus | A világ első kazettás floppyjának (BRG MCD-1) feltalálója volt – ő a hazai hardveripar Rubik Ernője. Feltalálta az automatikus hidraulikus fröccsöntőgépet, és részt vett az első háromsebességes orsós magnó, a Calypso tervezésében. |
|
Gordos Géza | 1937 - 2014 |
mérnök MTA doktora | Egész életében a BME VIK-en oktatott. Az egyetemen végigjárta a ranglétrát; 26 éven át volt a TMIT (és jogelődjei) tanszékvezetője, 6 éven át a BME tudományos rektorhelyettese. Alapító igazgatója volt a BAY-IKTI-nek. |
|
Kádár Iván | 1921 - 1995 | közgazdász | Az MKKE tanszékvezető egyetemi tanára, az ÉM Számítástechnikai Vállalat igazgatója, az Infelor tudományos munkatársa, az MNB főosztályvezetője volt. Az NJSZT első főtitkára, az IFIP igazgatótanácsának magyar tagja volt. |
|
Krekó Béla (1915) | 1915 - 1994 |
közgazdász MTA kandidátusa | Az 1950-es éveben az MKKE-n meghatározó alakja a matematika oktatás reformjának, az operációkutatás oktatásának. 1961-ben elindította a terv-matematikus közgazdász szakot. Generációk tanultak könyveiből. |
|
Vasvári György | 1930 - 2015 | mérnök | A KKCS-ben az M-3 gép építésének résztvevője volt. A BM, a Kerszi, az MNB számítástechnikai központjának vezetője volt. A Giro Rt. egyik létrehozója, vezérigazgatója. Az informatikabiztonság elismert szakértője volt. |
|
Krajcsovits Márton | 1937 - 2007 | matematikus | Az Infelor egyik alapítója, a Számki főosztályvezetője, majd a Számalk AFI igazgatója volt – operációkutatási és vállalati ügyviteli témákban igazságügyi szakértő. A Nemzetközi Sakkszövetség hazai delegátusa volt. |
|
Weisz Istvánné Littner Judit | 1939 - 2014 | jogász | Az Infelor vezető jogtanácsosa; a Számalkban irodavezető volt, majd vezérigazgató, a vállalat privatizációjának szervezője. Elismert szaktekintélye az adatvédelemnek, a szerzői és a személyiségi jogoknak. |
|
Arató Mátyás | 1931 - 2015 |
matematikus MTA doktora | A matematikai statisztika, a valószínűség-elmélet és a számítástudomány nemzetközileg elismert kutatója. A MTA SZTAKI igazgatóhelyettese, a Számki és a Számalk igazgatója volt. A DE IK professzora volt. |
|
Bakos Tamás | 1937 - 1998 | matematikus | A SZÜV, az Infelor, a Számki, majd a Számalk vezető munkatársa volt. Szakterülete a fordítóprogramok elmélete és gyakorlata. Több könyv szerzője (pl. MINSZK-2; COBOL; PASCAL az új PASCAL generáció; operációs rendszerek). |
|
Sánta Lóránt | 1937 - 2016 | matematikus | Kalmár László szegedi iskolájának második évfolyamán végzett. Az M-3 gép mellett kezdett, majd a DV-ben ipari alkalmazásokat fejlesztett. Később az SZKI-ban, majd más számítóközpontokban töltött be vezető pozíciót. |
|
Bordás István | 1941 - 2007 | mérnök | A magyar egészségügyi informatika egyik megalapítója volt. A Szekszárdi Kórház informatikai rendszerének kidolgozója, majd a szekszárdi Gyógyinfok igazgatója; az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium elnöke volt. |
|
Kalmár László | 1905 - 1976 |
matematikus MTA rendes tagja | A matematikai logika nemzetközileg elismert alakja, a számítástechnikai kultúra hazai úttörője. 1957-ben hazánkban elsőként indított be számítástechnika szakot a SZTE-n. Az IEEE Computer Pioneer Award díj birtokosa. |
|
Megyesi László | 1939 - 2015 |
matematikus MTA kandidátusa | Kalmár László szegedi iskolájának növendéke; komoly elméleti matematikai feladatok programjait dolgozta ki az M-3 számítógépre. Az SZTE Algebra és Számelmélet Tanszék vezetője; címzetes egyetemi tanár. |
|
Salánkiné Gulácsi Sára | 1938 - 1990 | matematikus | Kalmár László szegedi iskolájának második évfolyamán végzett. A JATE Kibernetikai Laboratóriumában programtervezőként dolgozott. Közben oktatott a győri KTMF szegedi Vasút-közlekedési Tagozatán. |
|
Bognár Katalin | 1954 - 2014 |
matematikus PhD | Első tapasztalatait az iparban szerezte. 1990-től a KLTE adjunktusa, majd a DE IK gazdasági dékán-helyettese volt. Aktívan vett részt az egyetemi közéletben. Érdeklódési területei: leiró logikák, szemantikus web, ontológiák. |
|
Nyíry Géza | 1942 - 2010 |
mérnök MTA kandidátusa | Az Infelor igazgatóhelyettese, az OSZV és az ÁSZSZ igazgatója, majd a PSZÁF és a HIF vezető munkatársa volt. Az ISACA Magyarország megalakításának aktív részvevője, majd elnöke volt. A BGF címzetes főiskolai tanára volt. |
|
Mojzes Imre | 1948 - 2009 |
fizikus MTA doktora | A BME és a DE egyetemi tanára volt. Hazánkban elsők között foglalkozott a nanotechnológiával. Fő szakterülete a mikrohullámú méréstechnika, érzékelők, mikroelektronika. Az ezredforduló Évszámkezelési kormánybiztosa volt. |
|
Jékel Pál | 1932 - 2014 |
matematikus egyetemi doktor | 1961-tól másfél évet az MTA KKCS M-3 gépe mellett töltött, majd a KLTE-n megszervezte a számítástechnika oktatását. A KLTE Számolóközpont vezetője, a TTK Dékáni Hivatal osztályvezetője volt. Számos szakmai szervezet tagja volt. |
|
Márkus András | 1949 - 2005 |
matematikus MTA doktora | Az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója volt; hazai és külföldi egyetemek professzora, a CIRP nemzetközi műszaki akadémia levelező tagja. Az alkalmazott MI-kutatás nemzetközileg elismert, kiemelkedő személyisége. |
|
Mazzag Mihály | 1941 - 1992 | mérnök | Az EMG-ben hardver-, az SZKI-ban hardverközeli szoftver-fejlesztőként dolgozott. 1983-tól külföldi projektekben vett részt neves cégeknél. Utolsó munkahelye az Epson cég volt, Kaliforniában. |
|
Náray Zsolt | 1927 - 1995 |
mérnök MTA doktora | Kossuth- és Állami díjas kutató. A KFKI igazgatóhelyettese, 1968-tól az ESZR magyarországi főkonstruktőre volt. 1969-ben (az ESZR bázis-intézményeként) megalapította az SZKI-t. melynek főigazgatója volt nyugdíjba vonulásáig. |
|
Lipták Tamás | 1930 - 1998 | matematikus | A Matematikai Kutató Intézetben kezdte pályafutását. A Kornai-Lipták-modell gazdasági és matematikai modell egyik kidolgozója volt. Saját, önálló eredményei is voltak az operációkutatás területén. 1956 után karrierje megtört. |
|
Ladó László | 1919 - 2007 |
közgazdász MTA doktora | A BME egyetemi tanára, professor emeritusa volt. Katonatiszt, közgazdász, a magyar üzemszervezés teoretikusa. A Telefongyárban Edelényi Lászlóval együtt tervezték az EDLA ügyviteli gépet (EDelényi-LAdó). |
|
Miskolczi László | 1930 - 2009 | mérnök | A DV-ben a gyártásprogramozás és más feladatok számítógépes megvalósításában vett részt szervezőként és programozóként egyaránt. Kiváló rendszerszervező volt. Később a DUFF elődintézményében oktatott operációkutatást. |
|
Nemetz Tibor | 1941 - 2006 |
matematikus MTA doktora | A Matematikai Kutató Intézet főmunkatársa volt. Tudományos kutatásait elsősorban az információelmélet egyes témaköreiben és annak határterületein végezte. A hazai kriptográfia legismertebb kutatója. |
|
Nemes Tihamér | 1895 - 1960 |
mérnök MTA doktora | Egyike volt a magyar televíziózás megteremtőinek. A hazai számítástechnika egyik jeles úttörője; Kibernetikai gépek című könyvében külön fejezet szól a számítógépekről. Nevét viseli az Országos Informatikai Tanulmányi Verseny. |
|
Sárossy József | 1940(?) - 1986 | mérnök | Műszaki fejlesztésekkel kezdre (EMG), majd nagygépes szoftverekkel (Infelor), programozási nyelvekkel (TKI) folytatta, végül informatikai vállalkozó volt. Részt vett az ESZR program előkészítésében. Elismert szakember volt. |
|
Sebestyén János | 1911 - 2001 | mérnök |