Központi Statisztikai Hivatal

1930, Az első olyan magyarországi népszámlálás, amelyen gépek segítségét veszik igénybe. A KSH a Hollerith-féle lyukkártyás gép James Powers által továbbfejlesztett változatából rendelt. Az egyéni számlálólapokon lévő információkat huszonnégy darab billentyűs lyukasztógép vitte át a gépkártyákra, két darab egy számlálószerkezetes és három darab négy számlálószerkezetes rendezőgép pedig a számlálási és szortírozási munkákat végezte. Az új módszerrel lehetővé vált a korábbiaknál sokkal finomabb osztályozás, tetszőleges számú kombináció képzése és az eredmények gyorsabb publikálása.

1949. A KSH 6 főosztályból, ezeken belül osztályokból állt. A következő években ezek száma folytonosan változott.

A kilencedik népszámlálás eszmei időpontja 1948. december 31. A népszámlálás és azzal együtt az épület-, és lakásösszeírás adatainak feldolgozása akkor már elképzelhetetlen volt „hagyományos” módon, sok-sok munkatárs több évi kézi munkájával. Erre tekintettel a KSH a Kormány felhatalmazásával megvásárolhatott egy nagy kapacitású IBM lyukkártyagép-parkot és ennek üzemeltetésére megalapította a Hollerith-gépekkel felszerelt Népszámlálási Gépi Adatfeldolgozási Osztályt (GAO), amely vezetője 1952-ig Pesti Lajos. A gépesítés céljából felépült a KSH Buday László utca 1–3 szám alatti épülete. A hivatal alkalmazottainak létszáma 733 főre növekedett.

A Gépi Adatfeldolgozási Osztály a feladatát, nevezetesen, hogy az összeírás során nyert adatállományt – a Hivatal Népszámlálási Főosztályával szoros együttműködésben – „gépre szervezze”, s a kívánalmaknak megfelelően az előírt határidőre feldolgozza, sikeresen teljesítette.

Az Osztály a népszámlálási munkák befejeztével egy újabb jelentős állami feladatot kapott. Az Országos Tervhivatal ugyanis úgy látta jónak, hogy az első ötéves terv /1950-1954/ összeállításához a gazdálkodó szervezetektől bekért adatok feldolgozását a megfelelő gépi kapacitással és kellő szakmai tapasztalattal rendelkező KSH részleg végezze el.

Az 1949. évi népszámlálási munkák teljes befejezese után megkezdődött a KSH szakmai, ágazati /ipari, építőipari, mezőgazdasági, népmozgalmi, egészségügyi stb./ főosztályain a rendszeres adatgyűjtések „gépre szervezése”.

A Hivatal a Gépi Adatfeldolgozási Osztály keretében létrehozott egy kisebb csoportot, amely a továbbiakban nem csak szervezte a meglevő gépállomány igényeknek jobban megfelelő elosztását, hanem a Pénzügyminisztériumtól kapott központi devizakeretből IBM, illetve Bull lyukkártyagépek bérlését is lehetővé tette számos intézmény és vállalat számára. A gépekkel való gazdálkodáson túl a felhasználók számára tanfolyamokat szervezett, illetve tanácsadással szolgált.

1951. Létre jött a SGAGI (Statisztikai Gépi Adatfeldolgozó Gazdasági Iroda).

Miután a nagy mennyiségű adat feldolgozása jelentős technikai segítséget igényelt, a KSH lett Magyarország legnagyobb lyukkártyagép felhasználója, ezért 1952-ben megkapta feladatnak a magyar lyukkártya géppark munkájának koordinálását, majd 1969-ben a magyar számítástechnikai alkalmazások fejlesztésének koordinálását is. E célból széles intézményrendszert alakított ki: OÜF, SGAV (később SZÜV), Infelor, SZÁMOK, OSZV (utóbbi három együttesen később Számalk), SKV, ÁSZSZ, SOFTINVEST (részben), illetve a KSH-n belül hozott létre a számítástechnikával foglakozó részlegeket (KSH OSZI, KSH SZAI, KSH Szám: Labor, KSH SZTI) és kialakította a saját számítóközpontját (KSH SZK).