Hivatkozási név: KSH

Központi Statisztikai Hivatal

Típus:
Hivatal
Alapítás időpontja:
1867
Címe:
Budapest, Keleti Károly u. 5-7
Alapítók:
  • Magyar Királyi Kormány
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    Feladatait a statisztikai törvény határozza meg: országos adat-felvételezés, adatfeldolgozás, tájékoztatás. 1952-től, ill. 1969-től a Hivatal kapta meg a számítástechnikai alkalmazások koordinálásának feladatát is

    Felső vezetői
    • Keleti Károly, Alapító vezető 1867-1892
    • Péter György, elnök 1948-1969
    • Huszár István, elnök 1969-1973
    • Bálint József, elnök 1973- 1979
    • Nyitrai Ferencné Gondos Vera, elnök 1979-1989
    • Hoós János, elnök 1989-1990
    • Vukovich György, elnök 1990-1995
    • Katona Tamás, elnök 1995-1998
    • Mellár Tamás, elnök 1998-2003
    • Pukli Péter, elnök 2009-2009
    • Belyó Pál, elnök 2009-2010
    • Vukovich Gabriella, elnök 2010-
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek
    n.a.
    Átalakulások

    1867. május 25-én létrehozták a KSH elődjeként a Földmívelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium statisztikai ügyosztályát (III. osztály, 5. szakosztály) hozták létre.

    1869. Elfogadják az első magyar népszámlálási törvényt, amely a népszámlálás lebonyolítását a KSH elődintézmény KSH Számítástechnikai laboratóriumfeladatává teszi.

    1871. április 18-án jóváhagyták az Országos Magyar Királyi Statisztikai Hivatal ügyrendjét.

    1887-ben ebből az intézményből Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal lett. Élén igazgató állt, az intézmény vezetőjét 1929-től illeti meg az elnöki cím. Feladatait a statisztikai törvény határozza meg: országos adatfelvételezés, adatfeldolgozás, tájékoztatás.    

    1993. Megszűnik a KSH elnökének országos szakmai felügyelete a számítástechnikai alkalmazások felett.

     

    Érdekességek

    1930, Az első olyan magyarországi népszámlálás, amelyen gépek segítségét veszik igénybe. A KSH a Hollerith-féle lyukkártyás gép James Powers által továbbfejlesztett változatából rendelt. Az egyéni számlálólapokon lévő információkat huszonnégy darab billentyűs lyukasztógép vittei át a gépkártyákra, két darab egy számlálószerkezetes és három darab négy számlálószerkezetes rendezőgép pedig a számlálási és szortírozási munkákat végezte. Az új módszerrel lehetővé vált a korábbiaknál sokkal finomabb osztályozás, tetszőleges számú kombináció képzése és az eredmények gyorsabb publikálása.

    1949. A KSH 6 főosztályból, ezeken belül osztályokból állt. A következő években ezek száma folytonosan változott.

    A kilencedik népszámlálás eszmei időpontja 1948. december 31. A népszámlálás és azzal együtt az épület-, és lakásösszeírás adatainak feldolgozása akkor már elképzelhetetlen volt „hagyományos” módon, sok-sok munkatárs több évi kézi munkájával. Erre tekintettel a KSH a Kormány felhatalmazásával megvásárolhatott egy nagy kapacitású IBM lyukkártyagép-parkot és ennek üzemeltetésére megalapította a Hollerith-gépekkel felszerelt Népszámlálási Gépi Adatfeldolgozási Osztályt (GAO), amely vezetője 1952-ig Pesti Lajos. A gépesítés céljából felépült a KSH Buday László utca 1–3 szám alatti épülete. A hivatal alkalmazottainak létszáma 733 főre növekedett.

    A Gépi Adatfeldolgozási Osztály a feladatát, nevezetesen, hogy az összeírás során nyert adatállományt – a Hivatal Népszámlálási Főosztályával szoros együttműködésben – „gépre szervezze”, s a kívánalmaknak megfelelően az előírt határidőre feldolgozza, sikeresen teljesítette.

    Az Osztály a népszámlálási munkák befejeztével egy újabb jelentős állami feladatot kapott. Az Országos Tervhivatal ugyanis úgy látta jónak, hogy az első ötéves terv /1950-1954/ összeállításához a gazdálkodó szervezetektől bekért adatok feldolgozását a megfelelő gépi kapacitással és kellő szakmai tapasztalattal rendelkező KSH részleg végezze el.

    Az 1949. évi népszámlálási munkák teljes befejeződése után megkezdődött a KSH szakmai, ágazati /ipari, építőipari, mezőgazdasági, népmozgalmi, egészségügyi stb./ főosztályain a rendszeres adatgyűjtések „gépre szervezése”.

    A Hivatal a Gépi Adatfeldolgozási Osztály keretében létrehozott egy kisebb csoportot, amely a továbbiakban nem csak szervezte a meglevő gépállomány igényeknek jobban megfelelő elosztását, hanem a Pénzügyminisztériumtól kapott központi devizakeretből IBM, illetve Bull lyukkártyagépek bérlését is lehetővé tette számos intézmény és vállalat számára. A gépekkel való gazdálkodáson túl a felhasználók számára tanfolyamokat szervezett, illetve tanácsadással szolgált.

    1951. Létre jött a SGAGI (Statisztikai Gépi Adatfeldolgozó Gazdasági Iroda).

     

     

    Miután a nagy mennyiségű adat feldolgozása jelentős technikai segítséget igényelt, a KSH lett Magyarország legnagyobb lyukkártyagép felhasználója, ezért 1952-ben megkapta feladatul a magyar lyukkártya géppark munkájának koordinálását, majd 1969-ben a magyar számítástechnikai alkalmazások fejlesztésének koordinálását is. E célból széles intézményrendszert alakított ki: OÜF, SGAV (később SZÜV), Infelor, SZÁMOK, OSZV (utóbbi három együttesen később Számalk), SKV, ÁSZSZ, SOFTINVEST (részben), illetve a KSH-n belül hozott létre a számítástechnikával foglakozó részlegeket (KSH OSZI, KSH SZAI, KSH Szám: Labor, KSH SZTI) és kialakította a saját számítóközpontját (KSH SZK).


    Létrehozva: 2016.06.19. 17:33
    Utolsó módosítás: 2024.02.12. 16:00