Hardver képgaléria
ABC 80 iskola-számítógép
A svéd Dataindustrier AB (DIAB) vállalat Advanced Basic Computernek nevezett mikroszámítógépét Svédországban a Luxor AB cég, Magyarországon pedig — a megvásárolt licenc alapján — a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) gyártotta és forgalmazta is.
Aircomp 16 háziszámítógép
A gép két tizenéves testvér, Lukács József és Lukács Endre saját fejlesztésű, Homelab-2 háziszámítógépének gyártásba vitt változata
Alphatronic PC személyi-számítógép
A főként írógépek gyártásával hírnevet szerzett Triumph-Adler cég az 1980-as években lépett piacra közepes teljesítményű személyi számítógépével, az Alphatronic PC-vel, amely nevével ellentétben nem IBM PC kompatibilis. Főként Németországban értékesítették, üzleti vagy otthoni felhasználásra.
Amiga személyiszámítógép-család
Miután a Commodore International Ltd.(CI) felvásárolta az Amiga Corporationt, megalapította a Commodore Amiga leányvállalatot. Ezt követően Amiga xxxx néven 9 modellt dobtak piacra. A kettős vállalatnév miatt a gépek piaci elnevezésében gyakran találkozunk a Commodore Amiga névvel is. A fejlesztés…
Amstrad (P)PC személyiszámítógép-család
A sikeres 8 bites CPC-sorozat után, az Amstrad cég a '90-es években átállt a 16 bites IBM PC-kompatibilis személyiszámítógépek gyártására; először hordozható változatokkal jelent meg, majd ezek sikere után asztali változatokat is piacra dobott. Az alábbiakban a hordozható PPC 640…
Amstrad CPC 464 háziszámítógép
Az Amstrad CPC (teljes nevén Amstrad Colour Personal Computer) háziiszámítógép-család 6 modellje közül a CPC 464, CPC 664 és a CPC 6128 jelentős sikereket ért el; a későbbi "plusz" újítások (464plus, 6128plus) kevésbé voltak sikeresek; a GX4000 modellben a 464plus…
Amstrad PCW célszámítógép-család
Az Amstrad Co. (Anglia) a PCW (Personal Computer Wordprocesszor) modelljeit forgalmazta. Közös jellemzőjük, hogy a központi egységet és a tápegységet beépítették a monitor-házba, amin két hajlékonylemez-meghajtó is helyet is kapott. (Mindez beletartozott az árba a billentyűzettel, a mátrix-nyomtatóval és az…
Apple eMac G4 számítógép
Az Apple cég 2002-ben kezdte meg a viszonylag olcsó, de sikeres iMac G3 sorozat fokozatos kivezetését, az elsősorban oktatási célokra szánt, majd a lanyha kereslet miatt a kiskereskedelemben is forgalmazott, és folyamatosan továbbfejlesztett eMac G4 sorozattal, miközben életben tartotta az…
Apple Macintosh Classic számítógépcsalád
Az Apple Inc. a Classic modellt (Cl1.kép) 1990-ben dobta piacra, a korábbi típusoknál lényegesen olcsóbban, viszont csökkentett funkciókészlettel. Továbbfejlesztett változata a Classic II (Cl2) 1991-ben jelent meg, változatlan külsővel, de korszerűbb alkatrész-bázison és jóval drágábban.
Apple PowerBook 1xx számítógépcsalád
Az Apple Computer Inc. első hordozható számítógépe a (laptop-szerű) Macintosh Portable volt, ennek mintájára jelent meg 1991-ben a professzionális igényű Macintosh PowerBook 100, s ezzel egyidejűleg került piacra a PowerBook 140 és PowerBook 170, ezeket követte 1993-ban a Powerbook 180,…
Atari ST számítógép-család
1984-ben a Commodore-tól távozott Jack Tramiel új cége — miután felvásárolta az Atari számítógépes üzletágát — tüstént hozzáfogott az Amiga-chipkészletre alapozott, forradalmian új, nagy tudású, de olcsón előállítható számítógépcsalád fejlesztéséhez, hogy kész legyen, mielőtt a Commodore előrehaladott állapotban levő Amiga…
Brailab háziszámítógép
A gép a Homelab háziszámítógép-család HomeLab-3 modelljének átalakított változata
BraiLab Plus-77 célszámítógép
Magyar nyelvű szövegfelolvasó gép, a Brailab háziszámítógép továbbfejlesztésével
BRG EK 9006 konverter és adattároló
A konverter a BRG adatrögzítő eszközeivel (LK-4, SLK 4) magnókazettára írt adatokat írta át szabványos, ½”-os, 9 sávos mágnesszalagra, de alkalmas volt az adatok tárolására is
BRG LK-4 kazettás adattároló
A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) kifejlesztett, lyukszalagos és lyukkártyás adathordozók kiváltására szolgáló adatgyűjtő eszköz
BRG MC 3810 adatmagnó
A Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG) kifejlesztett mágnesszalag-kazettás adattároló a '80-as évek kis számítógépeinek háttértárául szolgált.
BRG MCD-1 kazettás hajlékonylemez
A 3,5″ méretű hajlékonylemez rendszer elődjét – 3"-os kivitelben – Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG), 1973-ban. A lemez és a hozzá tartozó BRG MCD-1 típusjelű meghajtó 1974-ben hazai szabadalmi oltalmat kapott, de ez kellő támogatás hiányában…
BRG SLK 4 adatgyűjtő berendezés
A BRG-ben kifejlesztett eszköz a lyukszalagos és a lyukkártyás technika kiváltására szolgált, ugyanis a mágneskazettára rögzített beviteli adatokat egyszerűbben lehetett beolvasni a számítógépbe.
BRG SLK 80 mikroszámítógép
A Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) az 1970-es évtized második felében kezdett foglalkozni hátértárak és adatgyűjtő munkaállomások kifejlesztésével és gyártásával; ez a gép külső eszközeik népszerűségének növelését is szolgálta.
Bull Gamma 3
A Gamma 3 egy korai elektroncsöves lyukkártyagép volt, amelyet a Compagnie des Machines Bull (Párizs) fejlesztett és gyártott. Az első példány 1952-ben készült. Később folyamatosan tovább fejlesztették első generációs tárolt programú számítógéppé (Gamma AET, 1955; Gamma ET, 1957). E változataiban…
Bull Gamma ET (Extension Tambour)
A Gamma 3 egy korai elektroncsöves lyukkártyagép volt, amelyet a Compagnie des Machines Bull (Párizs) fejlesztett és gyártott. Az első példány 1952-ben készült. Később folyamatosan tovább fejlesztették első generációs tárolt programú számítógéppé (Gamma AET, 1955; Gamma ET, 1957). E változataiban…
CDC 3000 számítógépcsalád
A Control Data Corporation (, az USA-beli "9 nagy" számítástechnikai cég egyike) az 1960-as években két jelentős számítógép-sorozatot bocsátott ki: a "felső" (U) sorozat (3600-3800) 48-bites, és az "alsó" (L) sorozat (3200-3500) 24 bites gépekből állt, de 1967-től mindkettőt felülmúlták…
Commodore 264 háziszámítógép-család
A Commodore International Corporation (CI). – az előretörő japán piacot megelőzendő –, olcsó, de hatékony számítógépek kibocsátását határozta el. Az utólag 264-es családnak nevezett csoport első tagja a Commodore 16 (C16; felső kép) lénygében a VIC-20 architektúráját követte, ám közel…
Commodore háziszámítógép-család
A Commodore International (CI) mikroprocesszor vezérlésű, játékokra és tanulási célokra kifejlesztett, egyszerű architektúrájú, sokféle külső eszköz csatlakoztatására alkalmas, olcsó háziszámítógép-családjának tagjai abban tértek el egymástól, hogy egyrészt gyorsabb mikroprocesszorokkal és korszerűbb alkatrész-választékból készültek, másrészt a kialakított csatlakozó-aljzatok egyre több és…
Commodore PET 2001 számítógép
Az 1970-es évek második felében, jóval a a háziszámítógépek robbanásszerű megjelenése előtt, került a piacra a Commodore Business Machines (CBM) cég első személyi számítógépe, a PET 2001 (Personal Electronic Transactor), a később kialakuló gépcsalád "őse" (kép).
Digirad
A Digitális Irányító és Adatfeldolgozó (Digirad) célszámítógépet a KSH Gazdasági és Rendszertechnikai Kutató Csoportja (GRKCS) fejlesztette ki, nagyvállalatok központi számítógépes termelésirányító és információs rendszerei számára. A célszámítógép hierarchikusan felépülő funkcionális egységekből állt, a központi számítógéphez pedig multiplexorból és speciális kialakítású…
EDLA célszámítógép
Ez a hazai tervezésű és fejlesztésű célszámítógép kétféle – elektroncsöves, majd félvezetős (kép) – változatban készült, azonban mindkettő megmaradt prototípus szinten. Korlátozott programozási lehetőségei és a tárolt program hiánya miatt nem tekinthető számítógépnek.
EMG 666 számológép
A számológépnek tulajdonképpen két változata volt: a 666 és a 666B, ezek azonban csak alkatrész-választékban különböztek, és bár LSI tokokat is tartalmaztak, alapvetően TTL áramkörökből épültek fel. Korlátozott programozási lehetőségeik és univerzalitásuk hiánya miatt – a számítógépekét megközelítő képességeik ellenére…
EMG 777 programozható grafikus számológép
Eredetileg az EMG 666 számológép korszerűsítésének indult fejlesztés a számos újítás révén számítógép-szintű eszközt eredményezett (kép), és csak korlátozott programozási lehetőségei miatt soroljuk a számológép kategóriába.
EMG 830 számítógép
Az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában (EMG) 1969-ben megépült középkategóriájú EMG 830 számítógép az első - és azóta is egyetlen - teljes mértékben hazai fejlesztésű, félvezető elemeket alkalmazó számítógép volt.
EMG Hunor 301 számológép
A hazai elektronikai ipar egyik "zászlóshajója", az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG), az 1970-es évek elején bocsátotta ki első sorozatgyártásba került számológépét. Ennek tapasztalatai alapján, az LSI technika kihasználásával, született meg Hunor 301 asztali számológép.
EMG Hunor számológép-család
Az Elektronikus Mérőkészülékek Gyára (EMG) Fejlesztési csoportjának vezetése jól érzékelte, hogy a nagy számolási igényű munkahelyeknek szükségük van megbízatóan működő elektronikus számológépekre Ezért indította az 1960-as évtized első felében a Hunor-programot, amelynek keretében 16 elektronikus számológép-modellt fejlesztettek ki, köztük a…
Enterprise 128 háziszámítógép
A számítógépet tulajdonképpen az Intelligent Software Ltd. (Anglia) cég fejlesztette ki, de az Enterprise Computers Ltd. (Anglia) forgalmazta. Két változatuk az EP64, illetve az EP128, csak a főtár méretében és az operációsrendszer-változatban különbözött. Az alábbiakban az EP128 modellt ismertetjük (kép).
Floppymat-SP célszámítógép
A VILATI eredeti feladatköre szerint főleg számjegyes vezérlésű (NC) szerszámgépek elektronikáját állította elő. Az 1980-as évek elején azonban Prepamat néven kifejlesztettek egy számítógépes adat-előkészítő berendezést, és ennek sikerén felbuzdulva hozták létre a Floppyxmat, majd rövidesen ennek továbbfejlesztett változatát, a Floppymat-SP…
GD71 grafikus megjelenítő
A megjelenítőt (kép) a SZTAKI-ban fejlesztették ki, elsősorban számítógéppel segített tervezési (CAD) munkák támogatására.
GD80 grafikus megjelenítő
A katódsugárcsöves (CRT) GD80- grafikus megjelenítőt az 1980-as évek elején fejlesztették ki az MTA SZTAKI-ban, a korábban létrehozott GD71 ötlete alapján. A számítógépek rohamos elterjedésével ugyanis addigra jelentősen megnőtt az igény a mérnöki tervező munka számítógépes segítése (CAD) iránt. A…
GD80 grafikus számítógéprendszer
Az MTA SZTAKI-ban kifejlesztett rendszer, nevét "gyermekétől", a GD80 grafikus megjelenítőtől kapta, amelyet – a korábbi GD71 ötletét felhasználva –, a mérnöki tervező munkát segítő (CAD), általános célú grafikus számítógéprendszer kimeneti kijelzőjéül hoztak létre.
Gepárd 8 telex-számítógép
A Triton Számítástechnikai és Távközlési Kisszövetkezet az 1980-as évtized közepén fejlesztette ki és gyártotta – a nálunk addig használatos mechanikus géptávírók helyett – a Gepárd fantázianevű telex-számítógépeket. Az ezekkel szerzett tapasztalatai révén a jogutód Triton Kft. az 90-es évek elején…
Homelab háziszámítógép-család
A Homelab háziszámítógép-család "szülei" egy lelkes fiatal magyar tizenéves amatőr testvérpár, Lukács József és Lukács Endre. Az első, nem túl sikeres sorozat hibáit kijavítva született a HomeLab-2, ami Aircomp 16 néven került kereskedelmi forgalomba. A továbbfejlesztett HomeLab-3 változatot a fejlesztők…
Honeywell 200 számítógépcsalád
A Honeywell International Inc. (USA) 1963-ban jelentette be a 200-as gépcsaládot, de a gépeket Franciaországban gyártották, és 1970-ig 10 modellt dobtak piacra, mindvégig kemény konkurenciaharcban az IBM 1400-as modellekkel. Az alábbiakban a család második tagját, a H-2200 modellt ismertetjük (kép).
Honeywell-Bull 66 számítógépcsalád
Az Államigazgatási Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) úgy kerülte meg a fejlett technológiai termékek beszerzését akadályozó embargó-korlátokat, hogy az 1970-es évtized elején először két – HB 66/60 és HB 66/20 (a képen a gépteremben) –, a későbbiekben még további két – HB 66/40…
HP 2100/1000 számítógépcsalád
A Hewlett-Packard Company (HP) miniszámítógép-sorozatának első modellje, a mikroprogramozható HP 2100 1966-ban jelent meg, majd 1970-től — az asztali számítógépek elődjeként, mint valósidejű számítógép — HP 1000 néven futott tovább. Főleg nagyobb teljesítményű nagygépek szatellitjeként használták 1990-ig. Az alábbiakban a…
HT 680X mikroszámítógép
A Híradástechnika Szövetkezet az 1970-es évek második felétől bocsátott ki számítástechnikai termékeket. A HT 680X jelzésű professzionális, moduláris felépítésű mikroszámítógép olyan egységes logikai, elektromos és mechanikai specifikációval rendelkező elemekből állt, amelyekből egy adott feladat megoldásához legjobban illeszkedő berendezést lehetett összeállítani.…
HT PTA-4000+16 zsebszámítógép
AZ 1980-as évek elején még nyögtük az embargó hátrányait, de a nyugati technológiák másolása megengedett volt. Ebben élen járt a (HT), ahol – többek között – így született meg a PTA-4000 célszámítógép. Mivel a gépbe a gyártó 16 KB RAM…
HT-1080Z iskola-számítógép
A ezzel a számítógéppel nyerte meg az első iskola-számítógép pályázatot, majd ezzel a géppel szerelték fel állami pénzen a középiskolák nagy részét.
IBM 1403 sornyomtató
A sornyomtatót 1959-ben vezették be, még az 1400-as sorozatú gépekhez. Rendkívül hosszú életű alkotás volt, még a 370-es rendszert is megélte. Érdekessége, hogy kalapácsok nem a festékszalagra ütöttek, hanem a papírt nyomták a festékszalaghoz.
IBM 3270 videoterminál család
Az első modell képernyőjének színe nyomán "zöld képernyősnek" becézett család modelljei megszakítási kérelmekkel vezérelt blokkos adatcserét bonyolítottak le a főszámítógéppel, az átviteli sebesség növelése érdekében legtöbbször koaxiális kábelen keresztül. A család legnépszerűbb megjelenítője az alább ismertetendő 3278 modell volt (kép).
IBM 3420 mágnesszalagos adattárcsalád
Az International Business Machines Co. () 1970-től bocsátotta ki mágnesszalagos adattároló berendezéseit. Az adattárcsalád két fő egysége a 3803 kódszámú vezérmű és a 3420 kódszámú szalag-meghajtó (kép). Az utóbbinak három-három 7-, illetve 9-sávos modellje létezett, 3, 5, 7, illetve 4,…
IBM 360/40 számítógép
Az 1970-es években piacra került rendszerek közül egyértelműen az IBM 360 gépcsalád gyakorolta a legnagyobb hatást a számítástechnika fejlődésére. A szigorú embargó korlátok miatt Magyarországon csak a 360/40 modell (felső kép) volt beszerezhető, így nálunk gyakorlati jelentőségük csak ezeknek a gépeknek…
IBM mágneslemezes adattárcsalád
Az International Business Machines Co. (IBM) 1962-től gyártott különböző számítógépeihez cserélhető-mágneslemezes adattárolókat, először az alábbiakban ismertetendő – formája miatt a köznyelvben “mosógépnek” becézett – 1311 kódszámú meghajtót (kép), amely az IBM 1316 típusjelű mágneslemezen kétmillió karakter tárolására volt alkalmas. A…
IBM PC számítógépcsalád
A nagygép-gyártó világcég IBM, az 1981-ben kiadott PC 1050 modelljével lépett be a személyi számítógépek piacára. A világsiker a gép moduláris felépítésének köszönhető, aminek révén könnyen lehetett bővíteni és hozzáigazítani a felhasználók igényeihez (és pénztárcájához). Továbbfejlesztett változatai (XT, AT, PS/2)…
ICT 1905 számítógép
Az International Computers and Tabulators (ICT), később International Computers Limited (ICL), az 1960-as évtized első felében jelent meg a piacon az 1900-as gépcsalád — fokozatosan egyre nagyobb teljesítményű — gépeivel. Az 1905 modell (kép) a sorozat közepes teljesítményű tagja volt.
IPT-002 (“Kompi”) mikroszámítógép
A "Kompi" becenevű mikroszámítógéppel a Triton Kft kívánt csatlakozni – elsősorban olcsóságával – a rohamosan növekvő hazai számítógépes piachoz, ezért a központi egységet egybeépítette a billentyűzettel.
Képmű (CDP)
Az SZKI-ban kifejlesztett külső (periférikus) eszköz (Colour Display Processor) analóg (kamerakép, űrfelvétel, fénykép stb.) képek – digitalizálás utáni – számítógépes feldolgozását teszi lehetővé (a képen alul; felette egy hozzákapcsolt színes monitor)
KODEX 2000 célszámítógép
A számítógép lényegében elektromos írógép-vezérlő célgép, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) fejlesztettek ki, alapvetően szövegszerkesztési feladatokra. Gyártásba a KONTAKTA Alkatrészgyárral kötött együttműködési megállapodás keretében került. Az alaprendszer házának felhasználásával, a Tüzeléstechnikai Kutatóintézet (TÜKI) módosított változatot fejlesztett ki, hőkamera vezérlésére.
Labsys 80 számítógép
A Labor Műszeripari Művek (később az SzKI leányvállalataként Sci_L) – számos különféle elektronikus eszköz gyártási tapasztalataira alapozva –, 1983-ban jelentette be ezt az első (és egyetlen), sikeres számítógépét
M-3 dobtárak
A dobtár eredetileg az első hazai elektroncsöves számítógép (M-3) főtára volt (bal kép). Az MTA KKCS-ben azonban jelentősen átdolgozták az eredeti szovjet terveket, illetve hozzáigazították a hazai alkatrész-beszerzési lehetőségekhez, valamint kifejlesztettek egy nagyobb kapacitású dobtárat is (jobb kép).
M-3 számítógép
Az első hazai elektroncsöves számítógép, az M-3, szovjet tervek alapján épült meg. A munkát 1957-ben kezdte meg az MTA KKCS, ennek során hazai alkatrészbázisra tervezték át a gépet, és több külső eszközt illesztettek hozzá, köztük az eredeti, később a saját fejlesztésű…
M08X személyi számítógép
Az Számítástechnikai Koordinációs Intézetben (SZKI) kifejlesztett számítógép az első, hazai fejlesztésű személyi számítógépek egyike
MERA 9150 célszámítógép
Az 1970-es évek végén megjelent lengyel gyártmányú MERA 9150 adat-előkészítő rendszerben (kép) a feldolgozandó adatokat mágneslemezre rögzítették. A vezérlő miniszámítógép legfeljebb 32 terminált tudott kiszolgálni.
MESZ-1 számológép
A Budepesti Műszaki Egyetemen (BME), Kozma László vezetésével, 1956-ban kezdték építeni elektromágneses jelfogókból (relékből), a MűEgyetemi SZámológép-1 elnevezésű első magyar programozható számológépet, ami azért nem lett "számítógép", mert egyrészt nem elektronikus, másrészt a programokat nem tudta tárolni.
Microvax számítógépcsalád
A Digital Equipment Corporation (DEC) a VAX (Virtual Address eXtension) módszert a mikroprocesszoros MicroVax gépcsaládban mutatta be, első ízben valósítva meg az "utasításkészlet-architektúrát" (Instruction Set Architecture). Az 1984-ben megjelent szerény igényű (low end) MicroVAX I modellt 1985-ben követte az alább…
Minszk-2 számítógép
A Minszk gépcsalád gépei (Minszk-2, , ) germánium (pnp) tranzisztorokkal épültek fel, ezért az áramköri kártyák igen sok helyet foglaltak el: egy gép 3-5 nagy (ruhás) méretű szekrényben fért el. Jellemzően egy teljes kártya kb. annyi logikai egységet tartalmazott, mint…
Minszk-22 számítógép
A gép a javított és korszerűsített változata (kép). Érdekességképpen megjegyezzük, hogy karakter szervezésű változata néven jelent meg, 1970 körül.
Minszk-23 számítógép
A Minszk-23 egyedi félvezetőkből felépített (második generációs), középkategóriás üzleti decimális számítógép volt, ám felépítése és parancsrendszere teljesen eltér a többi Minszk-xx számítógépekétől, lényegében az IBM 1400 számíógépcsalád megfelelő tagjának klónja.
Minszk-32 számítógép
A Minszk-számítógépcsalád legnagyobb és legnépszerűbb tagja az elődével () azonos technológiával készült, de architektúráját lényegesen áttervezték.
Mitra 15 számítógép
A Mitra-családot a CII (Compagnie Industrielle pour l'Informatique) cég kezdte fejleszteni 1971-ben, folyamatirányítási célokra; majd 1975-től – miután a cég beolvadt a Honeywell-Bull vállalatba – az utódcég SEMS (Société Européenne de Mini-Informatique et de Systèmes) folytatta a gyártását és a…
MOBI kézi célszámítógép-család
A MOBI-X (bal felső kép) magyar fejlesztésű, személyi számítógépekhez illeszthető, 8 bites adatgyűjtő célszámítógép, amely a maga korában megelőzte, a később világszerte elterjedt PDA (Personal Digital Assistant) eszközöket. Továbbfejlesztett változata a MOBI-85. Funkcionális utóda a PREFIX-2000 (vázlatrajz, jobb felső kép), …
Műszertechnika XT személyi számítógép
Bár a Műszertechnika Szövetkezet saját fejlesztésű számítógépet is gyártott (Transmic-8), ezt a gépet – amely az IBM PC XT másolata –, többnyire távol-keleti országokból beszerzett alkatrészekből összeszerelve és "felülmatricázva" dobta piacra.
National-Elliott 803B számítógép
Az angol gyártmányú 803-sorozatból Magyarországra két gép érkezett, ezek voltak nálunk az első félvezetős számítógépek.
ODRA 1204 számítógép
A gép a lengyel ELWRO cég saját fejlesztése. A különböző ODRA modellek 1968-1982 között a hazai felsőoktatási intézmények meghatározó géptípusai voltak.
PDP 11 számítógépcsalád
A Digital Equipment Corporation (DEC) PDP 11 családjának jellemzője a 16 bites architektúra. Két fő változatukat a belső sínrendszer — Unibus, illetve Q-bus — különbözteti meg; ezen belül a modellek is általában két változatban, viszonteladók részre, illetve otthoni használatra készültek.…
Practicomp 4000 kisszámítógép
Jócskán megelőzve a személyi számítógépeket, a az 1970-es évtized elején kezdte kifejleszteni ezt a kisgépet. Nem lévén elődje, "saját bőrükön" szerzett tapasztalatok alapján építették; legtöbb gondot a főtár kialakítása okozta. Főleg emiatt maradt el a remélt siker, és a fokozatosan…
Primo mikroszámítógép-család
A billentyűzet típusától és a monokróm/színes megjelenítőtől függően négyféle: A ("zöld" és "piros"): "érintős" billentyűzet, monokróm, B: nyomógombos billentyűzet, monokróm, C: "érintős" billentyűzet, színes, Pro/Primo nyomógombos, színes, korszerűbb alkatrészekkel szerelt modellt fejlesztetek ki. A képen az egyes modellek a fenti…
Proper 16 személyi számítógép
A Számítástechnikai Koordinációs Intézetben (SZKI) kifejlesztett Proper 16 ("Professional Personal Computer") a világ egyik első IBM PC-klónja, egyben Európa első XT-klónja volt
R20 és R22 számítógép
Az R20 (felső kép) – hivatalos nevén EC-1020 – számítógép volt az első ESZR gép Magyarországon; "ikertestvére", az azonos architektúrájú (és kinézetű), de korszerűbb alkatrészbázison felépült R22 (alsó kép) – hivatalos nevén EC-1022 – pedig az első sorozat legnépszerűbb terméke…
R21 számítógép
Az NDK-ban komolyan vették az ESZR eredeti célkitűzéseit, és az IBM 360 termékcsalád gépeivel – az operációs rendszer megszerzett dokumentációja alapján – szoftver szinten kompatibilis számítógépeket kezdtek építeni. Az R21-et "tanulógépnek" szánták (kép) az R40 megépítése előtt.
R30 számítógép
Az ESZR I sorozatnak ez a modellje jelent meg másodiknak Magyarországon. (A képen egy tipikus gépterem, jobboldalt a központi egység szekrénye.)
R32 számítógép
Az ESZR I sorozat "mostohagyermeke" Lengyelországban született, de – bár mindenben megfelelt a műszaki követelményeknek és sikerrel approbálták –, a Szovjetunióba nem kapott bebocsátást.
R35 számítógép
Magyarországon ez volt az ESZR II sorozatból az első számítógép
R40 számítógép
Az NDK-ban komolyan vették az ESZR eredeti célkitűzéseit, és az IBM 360 termékcsalád gépeivel szoftver szinten kompatibilis számítógépeket kezdtek építeni. Bár az R40 hardver alapjául is a kismértékben módosított operációs rendszer szolgált, lényegében eredeti fejlesztés volt (kép).
R45 számítógép
Az ESZR II soroztának egyik legsikeresebb példánya a kazanyi gyár mérnökeit dicséri.
Razdan-3 számítógép
A központi intézményektől távoli Örményországban kifejlesztett gépet tervezői a túlbiztosított robusztus felépítés és méretek, valamint egyedi mágnesszalag-kezelési technika révén kívánták katonai célokra is alkalmassá tenni
Rosytext célszámítógép-család
A család gépeit szövegszerkesztéshez készült "számítógépesített írógép"-nek lehet nevezni, amelyek — a kényelmes és könnyű használat érdekében — egyre több műszaki újítást és programozási lehetőséget tartalmaztak, a belső lényeg változtatása nélkül. A célrendszerek személyi-számítógépen alapulnak; a képen balról jobbra: Rosy…
Siemens 4004 számítógépcsalád
A Siemens AG — az RCA Corporationnal (USA) kötött szerződés alapján — az 1960-as években indította útjára a 4004 gépcsaládot, amelynek modelljei — nagy megbízhatóságuk okán — Európa-szerte közkedveltségnek örvendtek. Magyarországra az évtized végén került a 4004/45 számítógép, a Számítástechnikai…
Sinclair QL számítógép
A mikrovilágban a "kvantum-ugrás" olyan állapotváltozást jelent, amely sérti a klasszikus fizika energiamegmaradási törvényét. Nem tudni, hogy Clive Sinclair tudott-e erről, mindenesetre ezt a gépet olyan "mennyiségi ugrásnak" (QL: quantum leap) szánta, amely magas szinten használható, de elérhető árú és…
Sorcerer háziszámítógép
Az Exidy cég (USA) a Sorcerer megjelenése előtt az otthoni és a játéktermi videojátékok gyártásában szerzett hírnevet magának. A gép fejlettebb volt, mint az akkor sikeres TRS-80 és Commodore PET gépek, de – főleg a marketing hiánya miatt – viszonylag…
Syster és Varyter mikroszámítógép
A "testvéreket" a -ban tervezték és a Microkey Kutatási, Fejlesztési Termelési Társulás gyártotta, de mind a gyártási, mind a forgalmazási tevékenységet az Intézet COSY Műszaki Fejlesztő Leányvállalata irányította. A két modell architektúrája, szerelése és külső felépítése azonos; további közös jellegzetességük,…
Szegedi katicabogár
A katicabogár alakú műállatot a feltételes reflexek tanulmányozása céljából készítették a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
Szegedi logikai gép
A logikai gép speciális cél-számológépnek tekinthető, és előkészítésnek komplexebb gépek kifejlesztésére. A zseniális elvi újítás abban áll, hogy a logikai értékeknek nem feszültségszintek, hanem rövidzárak felelnek meg, így igazolva, hogy huzalozott géppel is lehet aritmetikai műveleteket végezni
SzM-4 számítógép
A Lengyelországban kifejlesztett számítógép a PDP 11/40 klónja, amelyet főleg Ukrajnában (СМ-4 ЭВМ néven), de Bulgáriában és nálunk is gyártottak
Tandem K2000 számítógépcsalád
A Tandem Computers Inc. cég 1976-ban bocsátotta ki első Tandem NonStop (TNS) — mai szóhasználattal hibatűrő — rendszerét, amely különböző számú (nem is midig lokális) hálózatba kapcsolt, egymástól független kisszámítógépekből állt, avégett, hogy egy hardver vagy szoftver hiba előfordulása esetén…
TAP-34 (Computerta) személyi számítógép
A Telefongyárban készült TAP-34 ("Teletype Abonents Point") a kevés, teljesen magyar tervezésű és gyártású számítógépek egyike. A fő integrált áramköröket a Tungsram, külső eszközeit az Orion és a MOM gyártotta; néhány alkatrészt más országokból importáltak. Amint neve is mutatja, főleg nagyobb…
TI-5x zsebszámológép-család
Noha a gépcsalád modelljeinek architektúrája azonos volt, a TI-59 "lesöpörte az asztalról" első két testvérét (TI-58, TI-58C), tárkapacitásának méreteivel és mágneskártya-olvasójával. A maga nemében ez volt a világon első, LED kijelzős és valóban programozható számológép; programozási lehetőségeit tekintve pedig a…
Toshiba T1200 táblagép
A Toshiba Corporation (Japán) — a T1100 és a T1100+ modell után — ezzel a továbbfejlesztett, hordozható változattal (kép) próbált betörni a 8-bites számítógépek piacára, de speciális megoldása, és (viszonylag) lassú képernyő-kezelési technikája miatt nem sok sikerrel.
TPA 1001 számítógép
A TPA (Tárolt Programú Analizátor) -sorozat eredetileg különböző valósidejű feladatok megoldásához szükséges, kis teljesítményű számítógépekből állt. Az 1960-as évtized második felétől azonban a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutatóintézetben (MSZKI) úgy döntöttek, hogy – előzetes megállapodás alapján – a Digital Equipment…
TPA 70/25 számítógép
A KFKI Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézetében (MSZKI)– a sikeres TPA-11 számítógépcsalád fejlesztési tapasztalatainak birtokában – 1970-75 között saját, önálló konstrukciójú, korszerű 16 bites miniszámítógépet fejlesztettek ki TPA 70/25 néven. (A képrészleten a fiókos felépítésű gépből a központi egység, és…
TPA XP-1 számítógép
Miután 1990-ben lényegesen enyhítették az embargót, a hazai fejlesztésű gépek piaci versenyképessége kérdésessé vált; emellett általánosan elterjedt a mikroprocesszorok használata. A Műszaki és Számítástechnikai Kutatóintézetében (MSzKI) ezért sínrendszerekkel összekötött, többprocesszoros számítógép fejlesztésébe kezdtek.
TPA-11 számítógépcsalád
1975 táján a MTA KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézete (KFKI MSZKI) – hosszas belső viták után – irányt váltott és feladta a TPA-70-nel megindult saját, önálló hardver és szoftver fejlesztési vonalat: áttértek a Digital Equipment Corporation (DEC) PDP-11 (16…
TPA-11/440 számítógép
A TPA-11 számítógépcsalád sikereit és tanulságait kihasználva, a '80-es évtized során a KFKI Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézetében (KFKI MSZKI) két vonalon kezdtek fejleszteni LSI technológián alapuló 16 és 32 bites számítógépeket, amelyeket a nagy sebességű, 32 bites szinkron sínrendszer (Xbus)…
TPA-11/56x számítógép
A TPA-11 számítógépcsalád sikereit és tanulságait kihasználva, a ’80-es évtized során a KFKI Mérés és Számítástechnikai Kutató Intézetében (KFKI MSZKI) két vonalon kezdtek fejleszteni LSI technológián alapuló 16 és 32 bites számítógépeket, amelyeket a nagy sebességű, 32 bites szinkron sínrendszer…
UMC-1
Az UMC (Uniwersalna Maszyna Cyfrowa) számítógépcsaládot a lengyelországi ELWRO (később Centrum Komputerowych Systemów Automatyki i Pomiarów Mera Elwro) gyárban, először elektroncsöves (UMC-1), majd továbbfejlesztve félvezetős (UMC-10) változatban. A továbbiakban az elsőt ismertetjük részletesebben (kép).
Unipc célszámítógép
A célszámítógép kizárólag elektronikusan (át)programozható IC tokok (EPROM) beégetésére szolgált.
Ural-2 számítógép
Az Ural számítógépcsalád első nemzetközileg elismert tagját, az Ural–2 számítógépet (kép) az 1950-es évek második felében fejlesztették ki.
VAX 9000 számítógépcsalád
A Digital Equipment Corporation (DEC) első nagygépével (mainframe) – a korábban sikeres VAX (Virtual Address eXtension) módszert továbbfejlesztve – új gépcsaládot kívánt kialakítani, de nem sikerült beváltania a reményeket, ezért néhány modell után leállították a gyártását Az alábbiakban a VAX…
VAX-11 számítógépcsalád
A VAX–11 a Digital Equipment Corporation (DEC) nagy teljesítményű, 32 bites miniszámítógép-családja, a 16 bites PDP-család utódja, illetve továbbfejlesztése, amelyben a VAX (Virtual Address eXtension) módszert kombinálták utasításkészlet-architektúrával (Instruction Set Archteture) Az alábbiakban a család első első tagját, a VAX–11/780…
VT 20 miniszámítógép-család
A három tagú gépcsaládot a VDDS (Videoton Data Display Station) videoterminál-családból fejlesztették ki, megfelelő háttértárak illesztésével és a főtár jelentős kibővítésével. Alaptípus a VT 20 miniszámítógép (bal felső kép), ennek mikroprocesszoros továbbfejlesztése a VT 20/A (jobb felső kép), csúcsmodellje a többprocesszoros…
VT 32 grafikus munkaállomások
A VIDEOTON 1986-ban kezdte meg a VT 32xx termékcsalád kifejlesztését, amelynek két modelljét, a VT 32 (bal kép) és a VT 320 (jobb kép) grafikus munkaállomást ismertetjük.
VT nyomtatócsaládok
A VIDEOTON 1973-87 között négyféle karakterhengeres (KH, felső 3 kép) karakterszalagos (KS, középső 1. és 2. kép) tűmátrixos (TM, alsó 3 kép) és lézersugaras (LS, középső 3. kép) nyomtatócsaládot fejlesztett ki és hozott forgalomba.
VT PC-család
Az IBM első személyi számítógépeinek (PC XT, PC AT) megjelenését követően a VIDEOTON – piaci pozícióinak megtartása érdekében – elhatározta a két típussal kompatibilis személyi számítógépek hazai előállítását; az XT-t VT 110 (bal felső kép), az AT-t VT 160 (alsó…
VT R10 miniszámítógép
Az R10 a francia SEMS (Société Européenne de Mini-Informatique et de Systèmes) cég Mitra 15 számítógépének licenc alapú, saját tervezésű továbbfejlesztése, korszerűbb áramköri elemek felhasználásával, és lényegesen bővebb alkalmazási programválasztékkal
VT R11 számítógépcsalád
Bár a francia Mitra 225 számítógép alapján továbbfejlesztett számítógépet nem honosították (approbálták) az ESZR-ben, de az (approbált) R10 utódjaként – kétoldalú megállapodások alapján – sikerrel forgalmazták a KGST tagállamokban, különösen a Szovjetunióban (felső kép). Az R11R ennek a számítógépnek a…
VT R5 mikroszámítógép
A gép első hazai kísérlet volt a cím nélküli (asszociatív) programozású számítógépek megvalósítására.
VT TVC tévé-számítógép
A VIDEOTON a TVC számítógépet az 1985-1988 között gyártotta, az Iskola-számítógép program keretében. A gép három változatban készült, amelyek a főtár méretében (felső kép: 32K, 64K; alsó kép: 64K+) és az alaplapjukban különböztek egymástól.
VT videoterminál-család
A VIDEOTON székesfehérvári gyárában 1971-től foglalkoztak különféle megjelenítők fejlesztésével és gyártásával, a mikroprocesszorok megjelenése azonban új lehetőségeket kínált. A majd két évtizedes fejlesztési munkák 9 modellt eredményeztek, amelyeket egyetlen családnak tekintettek (a képen a bal felső sarokból indulva, sorfolytonosan): VT…
ZX mikroszámítógép-család
A ZX modelleket a sir Clive Sinclair által alapított Sinclair Research cég gyártotta és forgalmazta. A ZX Spectrum közel 10 évig volt piacvezető Európában és az USA-ban. Az alábbiakban a ZX80, a ZX81 (fent) a ZX Spectrum (közpen) és a…