1973-ban az első két magyar kutató Rabár Ferenc (INFELOR igazgató és későbbi pénzügyminiszter), valamint Kiss István (későbbi tagszervezeti főtitkár) volt az intézetben.
Magyar vonatkozásban két témát indokolt kiemelni az eddigi tevékenységekből:
Az intézetben magyar közreműködéssel (az MTA KFKI-ban gyártott és az MTA SZTAKI, valamint az SZKI munkatársai által továbbfejlesztett TPA típusú számítógépből) kialakított kapcsológép (gateway) teremtette meg az első állandó kelet-nyugati hálózati kapcsolatot. Magyarországon először a SZTAKI-ban jött létre állandó, bérelt vonali kapcsolat a nyugati adatbázisokkal. Ennek az ún. IIASA gatewaynek a működése képezte később a kémkedés – mondvacsinált – gyanújának alapját, amellyel az Egyesült Államok Kongresszusának illetékes bizottsága is foglalkozott.
Az intézetben folytatott sekély vizű tavakban lejátszódó eutrofizációs folyamatok modellezésének esettanulmánya a Balaton volt. A munka eredményei jelentősen hozzájárultak a Balaton algásodási folyamatának megszüntetéséhez.