Bence Dénes

Először az orvosi egyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait, ám 1956-ban emigrált; 3 évig Edinburghban folytatta az orvosi egyetemet, végül villamosmérnöki tanulmányokba kezdett. 8 év után tért haza.

Az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) várbéli telephelyén az URAL-2 típusú számítógép egyik üzemeltetője lett, majd – immár a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) munkatársaként – a CDC3300 típusú tudományos-célú nagyszámítógép Frankfurtban kiképzett személyzete tagjaként dolgozott. Így gazdája volt az MTA első terminálhálózatának is, amely négy UT200-as CDC terminálból állt. (A hazai telefonhálózat ekkor még visszafogottan induló adatátviteli célú felhasználása igazi kihívást jelentett: biztos tudást, kitartást és elkötelezettséget igényelt részéről az országosan létrejövő kapcsolatok megbízható működtetése érdekében.)
Az 1970-es évek végétől részt vett a multiprocesszoros MS-700-as hálózati kapcsoló-berendezések fejlesztésében. Az X.25 alapú kutatói hálózat és az ELLA levelező rendszer széleskörű elterjesztését és üzemeltetését végezte.
Később az IIF (információs infrastruktúra fejlesztési) hálózat kialakításának fontos szereplője lett.
Az 1990-es években nevéhez fűződött a végpontok folyamatos átállítása TCP/IP-re a SZTAKI-s fejlesztésű NETBIOS GATEWAY-k és IP ROUTER-ek telepítésével (több száz végponti felhasználóval tartotta a kapcsolatot, és orvosolta az igen változatos problémákat). A számítógép-hálózatok terén kifejtett munkássága lényegesen lerövidítette a hazai Internet bevezetésének idejét.