Hivatkozási név: OMFB

Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság

Típus:
Hivatal
Alapítás időpontja:
1962
Címe:
Budapest Szervita tér 8
Alapítók:
  • Magyar Állam
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    Kutatás és fejlesztés támogatása műszaki területen, a hazai ipar, műszaki fejlesztés támogatására módszertani tanulmányok készítése, vitája, kiadása valamint a nemzetközi műszaki-tudományos kapcsolatokban Magyarország képviselete.

    A Bizottság feladata nemzetközi kitekintésű elemző tanulmányok és gazdaságfejlesztési koncepciók készítése, a műszaki fejlesztés nemzetközi képviselete, ill. egyes termékek, technológiák támogatása volt.

    Főbb területek: mezőgazdaság, gépipar, kohászat, gyógyszeripar, energetika, számítástechnika, egészségügy, könnyűipar.

    Az OMFB munkatársai készítették elő majd irányították a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Célprogramot (SzKFP) és az Elektronizációs Központi Célprogramot,

    Infokommunikációs Technológiák és Alkalmazások (IKTA) pályázati rendszert.

    Tevékenysége volt a konkrét pályázatok alapján a K+F tevékenység anyagi támogatása is.

    Felső vezetői
    • Kiss Árpád, az OMFB alapító elnöke 1962-1970
    • Sebestyén János, alapító elnökhelyettes 1962-
    • Osztrovszki György, elnökhelyettes 1964-1967
    • Ajtai Miklós, elnök 1970-1978
    • Pál Lénárd, elnök 1978-1980 majd 1984-85
    • Szekér Gyula, elnök 1980-1984
    • Tétényi Pál, elnök 1985-1989
    • Pungor Ernő, elnök, miniszter 1990-1994
    • Bihari István, elnök 1994- 1998
    • Nyiri Lajos, ügyvezető 1998
    • Török Ádám, elnök, államtitkár 1999-2000
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    • Baránszky Jób Imre, főosztályvezető
    • Bernáth István, főosztályvezető
    • Boromissza Tamás, főosztályvezető
    • Bottka Sándor, alelnök
    • Geleji Frigyes, könnyűipari főosztályvezető, majd alelnök
    • Jávorka Edit, tanácsadó
    • Pál László, 1969 főelőadó,1980-tól főosztályvezető, 1985-től főcsoportfőnök
    • Pikler Ferenc, tanácsadó
    • Sánta Rózsa, tanácsadó
    • Stuka Károly, tanácsadó
    • Szepessi Sándor, tanácsadó
    • Talyigás Judit, tanácsadó
    • Tarján Rezső, elnöki tanácsadó
    • Zentai Béla, alapító, automatizálási és számítástechnikai főosztályvezető, 1962-1980
    • Kiss István, Rendszerelemzési Iroda (REI) igazgatója 1978-tól
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    Az OMFB tevékenysége volt a K+F projektek támogatása pályázatok útján, így többek között alapvetően pénzügyi támogatása segítségével készültek:

    Proper 16 személyi számítógép fejlesztése (SZKI)

    ELLA – elektronikus levelezőrendszer (MTA SZTAKI)

    HBONE – TCP/IP alapú gerinchálózat kialakítása Magyarországon (MTA SZTAKI)

    Magyar Elektronikus Könyvtár létrehozása (OSZK-MTA SZTAKI)

    GENESYS keretrendszer fejlesztése (SZÁMALK)

    Ikarus gyár robotosításának kísérlete (Ikarus)

    Információs Infrastruktúra Fejlesztés – röviden I2F – Program (MTA és az OMFB fejlesztési tervének keretében, MTA SZTAKI)

    IKTA megszervezése ld. A gondolattól az alkalmazásig

    Átalakulások

    Az OMFB-t a kormány 1999-ben megszüntette, 2000-ben az Oktatási Minisztériumba integrálódik

    A megszüntetés: A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény[5] alapján az OMFB helyébe a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács lép.

    Érdekességek

    Az Intézet létrehozásában közreműködő szakemberek: Sebestyén János (alapításkor elnökhelyettes, később elnöki tanácsadó), Kiss Árpád (alapításkor elnök)

    Az OMFB-ben működött Sebestyén János vezetésével a Számítástechnikai Import Bizottság, amely a gépek és alkatrészek behozatalának kérelmeit  havi ülései keretében  hagyta jóvá vagy utasította el, ezzel jelentős hatást gyakorolva a hazai számítástechnikai ipar fejlődésére.

    Az OMFB számos tanulmánnyal, kutatási támogatással járult hozzá a számítástechnikai szoftver és hardver fejlesztésekhez valamint egyedi alkalmazások kialakításához, az eredmények elterjesztéséhez továbbá a számítástechnika iskolai oktatásának megalapozásához.

    Az 1964-ben az OMFB támogatásával jött létre a MTA SZTAKI.

    OMFB Rendszerelemzési Iroda (REI) 1978-ban alakult.

    Az OMFB támogatásával jött létre az NIIF.

    1961-ben az OMFB átvette az OMIKK-ot (Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ) is és a 17/1976. MT rendelet 30. §-a kimondja, hogy „a könyvtárak szakmai tájékoztatási (információs) tevékenységére vonatkozó felügyeletet a kulturális miniszter az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökével együttesen látja el”.

    Az OMFB Sikeres működésének eredménye volt többek között az automatizálás, ill. a számítástechnika előtérbe kerülése. Itt fogalmazták meg a számítástechnika támogatására a SZKFP-t (Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program), amely többek között nyugati licencek vásárlását, központosított fejlesztési alapokból egyes vállalatok számára számítógépek beszerzését tette lehetővé. Sebestyén János (mintegy 30 éven át első elnökhelyettes) vezette 1969-től a Számítástechnikai Központi Bizottságban a magyar felet, amely célja volt az ESZR együttműködés. Élharcosa volt a szófiai elv megtagadásának (a szoftver árú, magyar külkereskedelmi többlet). A hivatal sikereit az tette lehetővé, hogy nem nagy létszámú munkatársa az ipari életben már kipróbált szakember volt (függetlenül politikai előéletétől), s a Hivatal munkájába mintegy 2000-3000 szakértőt vontak be. A Tárcaközi Bizottság – a nemzetközi ESzR együttműködés hazai koordináló szervezeteként – az OMFB elnökének felügyelete alá rendelve alapította meg a Számítástechnikai Koordinációs Intézetet /SZKI/.


    Létrehozva: 2016.05.29. 14:19
    Utolsó módosítás: 2024.05.16. 15:11