R15 számítógép
Mivel az ESZR-I sorozatának gépeivel nem sikerült behozni a lemaradást, beindították az ESZR-II sorozatot, amihez Magyarország az SZKI-ban kifejlesztett R15 számítógéppel csatlakozott.
Sajnos, a számítógépről nem maradt fenn értékelhető dokumentáció, emiatt a terméklap kitöltése hézagos. Az alábbiakban megadott adatok legnagyobbrészt a fejlesztésben résztvevők szóbeli közléséből származnak.
A fejlesztés célja volt megfelelni az ESZR-II sorozat alapvető célkitűzéseinek: legalább utasítás szintű kompatibilitás az IBM 370 gépcsaláddal, emellett jelentősen nagyobb főtár- és háttértár-kapacitás, valamint számítási pontosság elérése
a HRL fejlesztőmérökei
Használat
Vállalati adatfeldolgozás
Nagy állami vállalatok:
- ÁFORT
- EVIG
- Budapesti Tejipari Vállalat
- HŐGÉP
- …
Felépítés
Központi egység
Byte szervezésű gép (8 bpB)
- vezérmű: Schottky TTL (STTL) elemekből felépített vezérlő áramkörök
- főtár: 64 KB ferritgyűrűs RAM
- számolómű: TTL elemekből felépített decimális aritmetika
- csatorna: IBM kompatibilis multiplex csatorna
Periféria
- háttértárak: legfeljebb 4 db EC 5052 (bolgár) merevlemez
- 7,25 MB cserélhető lemezcsomag
- külső eszközök:
- operátori pult (VT340 monitor + konzol írógép)
- konzol mátrixnyomtató (LX 120)
- lyukszalag olvasó (MOM)
- lyukszalag lyukasztó (MOM)
- sornyomtató (VIDEOTON)
Működés
A gép 16 és 32 bites, egy és kétcímű utasításokkal dolgozott, 8 bites műveleti kóddal. A fejlesztők megvalósították a 370/115 modell teljes, utasításkészletét, amihez – mivel a 4 maszk bit révén egyes utasításoknak több változatuk is létezett – , 256-nál jóval több utasítás tartozott.
Főbb utasításcsoportok:
- adatátvitel a főtáron belül, illetve a főtár és a regiszterek között
- adatátvitel a főtár és a külső eszközök között (be/kimeneti műveletek)
- decimális aritmetikai műveletek (EBCDIC kódolású decimális számokkal)
- logikai műveletek (összehasonlítások, léptetések)
- vezérlő utasítások
A végrehajtási időkről nincs értékelhető adat.
Programkészlet
- operációs rendszer: “magyarított” IBM DOS
- fordítóprogramok: n.a.
Történeti érdekességek
Az R15 valódi ESZR gép volt: a kitűzött cél szerint lényegében sikerült a prototípussal (IBM 370/115) azonos architektúrájú és utasításkészletű gépet létrehozni. Megbízható működését viszont nem lehetett elérni: az átlagos hibamentes időtartam (MTBF) 20 – 30 óra lehetett.
Az okokra nagy Endre fejlesztőmérnök így emlékezik:
“A technológiai problémák leküzdhetetlen akadályokat jelentettek.
Legelőször is az összes logikai áramkört át kellett tervezni ECL-ről, a logikailag teljesen különböző TTL elemkészletre. Ez a végül is sikeres, sziszifuszi munka kb. egy teljes évet vett igénybe.
A rendelkezésre álló Schottky TTL elemkészletnek azonban kellemetlen tulajdonsága volt, hogy a chipek kimenetén agresszív “tüskék” keletkeztek, és ha ezek meghaladták a megengedett zajszintet, akkor hibás átkapcsolásokat okoztak, a működés ellenőrizhetetlenné vált.
Tetézte a nehézségeket, hogy csak kétrétegű NYÁK technológia állt rendelkezésre, ahol – külön tápfeszültség-sík hiányában – nem lehet megvalósítani a chipek stabil áramellátását.
A szerviz az igen fejlett diagnosztikai rendszeren alapult, amely hiba esetén leállította a gépet. Ha ilyenkor a hibajelzések alapján vissza lehetett állítani a sérült adatokat, a szerviz-processzor automatikusan folytatta a félbeszakadt programot, ellenkező esetben azonban minden részeredmény elveszett, és nulláról kellett újrakezdeni a program futtatását. Talán nem hat szerénytelenségnek, ha elmondom, hogy a teljes diagnosztikai szoftvert én írtam meg, ez volt az utolsó munkám az R15-ön és kb. egy évig tartott.
Mire ezek a problémák a döntéshozók előtt is nyilvánvalóvá váltak, már nem lehetett semmit sem tenni anélkül, hogy az egész program borult volna. Ezért végül – nagy nehézségek árán – befejeztük a fejlesztést, és a gépet átnyomták az approbáción. De az R15 megbízhatósága nem érte el azt a szintet, amelyet egy normál használatba kerülő géptől minimálisan el lehetett volna fogadni.”
A történet vége, hogy az SZKI legyártatott a SZKÜBT-tel 11 példányt és ezeket nagy állami vállalatok kapták – feltehetően az OMFB közreműködésével.
Források
Nagy Endre fejlesztőmérnök szóbeli közlése
Az IBM 370 rendszer általános ismertetése (angol)
Az IBM 370 rendszer működési leírása (angol)
Létrehozva: 2018.10.22. 13:57
Utolsó módosítás: 2022.04.14. 19:04