VT R5 mikroszámítógép

A gép létrehozásának alapvető célja volt bemutatni, hogy cím nélküli rendszerű számítógépek is építhetők.

Kísérletképpen ügyviteli feladatokra is alkalmazták.

Hazai kutatóintézetek

Felépítés

Központi egység

• vezérmű:  félvezetős vezérlő áramkörök
• főtár: ferritgyűrűs RAM
• számolómű: félvezetős műveletvégző áramkörök

Periféria

• háttértárak: 5,25″ hajlékonylemez (MOM)
• külső eszközök:
  • beépített monitor (Videoton gyártmány)
  • billentyűzet

Működés

A cím nélküli számítógépben a számolómű veremtárakkal dolgozott, amelyekben viszonylag  könnyű egyszerű műveleteket végezni, bár a végrehajtást a hagyományostól eltérő módon kell megfogalmazni.

Ciklust például úgy lehet végrehajtani, hogy az alapveremből egy másik verembe lép át a program, majd a ciklustörzs lefutása után visszatér a ciklust szervező alapverembe.

Programkészlet

• operációs rendszer: nem volt
• fordítóprogram: interpreter a Forth nyelvhez hasonló, saját fejlesztésű programnyelvhez

Történeti érdekességek

A gépet a Videoton  eredetileg VT 1005 néven bocsátotta ki, mert ezzel kívánta igazolni, hogy képes saját fejlesztésű számítógépeket is gyártani. (Korábban csak klónokat és licenc alapú gépeket gyártottak.)

A prototípust  az 1974. évi BNV-n, sőt franciaországi kiállításokon is bemutatták, de néhány kísérleti alkalmazást leszámítva, valódi piaci kereslet nem mutatkozott, mert programozása szokatlan és nehézkes volt.

Szőke László később készített egy interpretert az R10-es gépre, amely szoftveresen valósította meg a címnélküliséget.

Források

Szőke László szóbeli közlése.

(Szőke László a NJSzT által 1973-ban szervezett  Rendszerelméleti Konferencián ismertette a cím nélküli számítógépek felépítési és működési elveit, de a kiadvány anyaga ma már nem lelhető fel.)