A beszéd számítógépes feldolgozása Magyarországon
A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatikatörténeti Fóruma (NJSZT iTF) és az Óbudai Egyetem (ÓE) a magyarországi informatika fejlődésében meghatározó szerepet játszó Nagy Számítástechnikai Műhelyek sorozatában bemutatta a beszéd számítógépes feldolgozásának hazai történetét. A szervezők egy kiállításon megmutatták és megszólaltatták hajdan fejlesztett készülékeiket és alkalmazásaikat, valamint Kempelen Farkas beszélő gépének egy működő másolatát.
A program:
Tick József: Megnyitó
Takács György: Kempelentől Gordos Gézáig, Posta Kísérleti Intézet, A Digitális beszédfeldolgozás c. könyv megszületése
Olaszy Gábor, Kiss Gábor: A HUNGAROVOX szöveg-beszéd átalakító PDP-11/34 számítógépen (MTA Nyelvtudományi Intézet 1980)
Arató András, Vaspöri Teréz: A Brailab beszélő számítógép család fejlesztése vakok segítésére (MTA KFKI 1982-1990)
Király József: A PC-talker beszédszintetizátor és digitális hangrögzítő-visszajátszó rendszer (1989)
Vicsi Klára: A gépi beszédfelismerés kezdeti kutatásai (MTA Békéssy György laboratórium 1985)
Takács György, Olaszy Gábor: A MEA 8000 formánsszintetizátor chip alkalmazása (BME, Scriptovox, Multivox, és a PCrobot PCF8200-zal 1985)
Olaszi Péter: A hullámforma összefűzés bevezetése a beszédszintézisben, Profivox TTS (BME TTT 1995-től)
Mihajlik Péter: A folyamatos beszéd gépi felismerésének kísérleti fejlesztései (BME TTT 1990-től)
Németh Géza, Eisler Péter, Szabó András, Fegyó Tibor: HUNGAROVOX és RUSSZON szintetizátor (BEAG 1985); számváltozás bemondó automata (Hungarocom 1991-től); gépi beszédfelismerés (BME TMIT, AITIA, SPEECHTEX)
Létrehozva:2018.11.04. 20:58
Utolsó módosítás: 2021.03.20. 18:25