Practicomp PC operációs rendszere

A Practicomp 4000 a VILATI által kifejlesztett kisszámítógép volt, 1973 és 1979 között adatfeldolgozási célra használták. Fő felhasználója a Magyar Honvédség volt. A gép tervezői, Kaiser Mihály és Lászlófy Balázs 1979-ben igen jó érzékkel áttervezték a gépet mikroprocesszoros központi egységre, s az akkori kornak megfelelő perifériákkal szerelték fel. Az új gép elnevezése Practicomp PC (hivatalosan Practicomp PC-4481) lett, operációs rendszerének a kidolgozására a fejlesztő VILATI a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Matematikai és Számítástudományi Intézetét kérte fel. A projekt nehézségét fokozta, hogy a megbízás időpontjában, sőt a fejlesztés teljes időtartama alatt a gép még nem létezett. Az operációs rendszer a Számok Etele úti székházában működő PDP 11/70 típusú számítógépen került fejlesztésre, s ott futott először. A PDP 11 egy ügyesen megcsinált keresztrendszer segítségével „szimulálni“ tudta a célgépet.  Az operációs rendszer a PDP 11-en már futásképes és letesztelt volt, mire elkészült a mikroprocesszoros Practicomp-PC. A Practicomp-PC-re feltöltött operációs rendszer azonnal működött, kisebb javítások után üzemképesnek bizonyult. Az operációs rendszert és a programozási környezetet a megbízó letesztelte, átvette, kifizette. A karbantartási és követési szerződés megkötésére nem került sor, mert a Magyar Honvédség a Practicomp PC felhasználásától visszalépett.

A fejlesztés célja  a Practicomp PC operációs rendszerének létrehozása volt. Mivel a fejlesztés teljes időtartama alatt a futtató hardver még nem készült el, rendkívül komoly feladat volt a futtatási környzetet szimuláló keretrendszer elóállítása a fejlesztéshez rendelkezésre bocsátott PDP 11 gépen.

A keresztrendszer

• PCL programozási nyelvből (ez az assemblernél jóval magasabb szintű, de assembler logikájú, strukturált programozási nyelv volt, amelynek a fordítója Practicomp-PC assembler tárgykódot állított elő),
• emulátorból (amely a Practicomp-PC-t teljes utasításkészletével, a perifériákat driver szinten kezelve képes volt a PDP-n Practicomp programokat végrehajtani),
• a PDP 11 re átvitt Practicomp assemblerből,
• egy mágnesszalag-lyukszalag vice-verza konverziót végző segédrendszerből (a PDP-n nem volt lyukszalag, a Practicomp PC-n nem volt mágnesszalag) állt.

Az emulátor sikerére jellemző volt, hogy a Practicomp-PC assembler fordítóprogramját a PDP-re átvíve az assembler azonnal futásképes volt.

Az elkészült operációs rendszer az alábbi részekből állt:

• kezelői monitor,
• fájl kezelő rendszer,
• perifériakezelő rutinok,
• illesztő rutinok,
• PCMAS makro assembler, strukturált programozást lehetővé tevő makrókkal,
• HEDT programtesztelési segédeszköz,
• RTS standard rutinkönyvtár,
• EDITOR szövegszerkesztő,
• COPY file kezelő segédprogram,
• GEN rendszergenerátor.

Az operációs rendszer a PDP 11-en már futásképes és letesztelt volt, mire elkészült a mikroprocesszoros Practicomp-PC a teljes perifériakészlettel (billentyűzet, lyukszalagos input/output, floppy diszk, sornyomtató). A mágnesszalag-lyukszalag konverzió után a Practicomp-PC-re feltöltött operációs rendszer azonnal működött, kisebb javítások után üzemképesnek bizonyult.

Az operációs rendszert és a programozási környezetet a megbízó letesztelte, átvette, kifizette. A karbantartási és követési szerződés megkötésére nem került sor, mert a Magyar Honvédség a Practicomp-PC felhasználásától visszalépett.

A projekt jelentőségének megítélésénél figyelembe kell venni, hogy több évvel megelőzte a mikroszámítógépek (PC-k) megjelenését. Az operációs rendszer, de még inkább a programozási környezet komoly versenytárs lehetett volna a későbbi PC világban. A PDP-11-en működő programfejlesztési lehetőség igen hasznos lehetett volna Practicomp-PC alkalmazások fejlesztésekor, a  strukturált (makro)-assembler forradalmasíthatta volna a gépközelségű programozást más gépeken is.

Hiba volt viszont a tervezők részéről:

• A régi Practicomp 4000 utasításrendszerének az átvétele. Nem lett volna szabad célként kitűzni a régi programok futtathatóságát. Jobb lett volna áttérni egy byte szervezésű processzorra.
• A régi Practicomp 4000 assembler felhasználásának a kikötése. Ez az assembler nem engedte meg a programozónak, hogy elfelejtse a gép „röghöz kötöttségét”. Az új rendszerben működő PCMAS egy előfordítóval kicselezte ezt a kikötést.

Mindez nem von le sokat a VILATI-s tervezők zseniális előrelátásából. Kár, hogy a megálmodott PC-ből nem lett semmi.