Magyar Nemzeti Bibliográfia számítógépes rendszere

A Országos Széchényi Könyvtár 1973-ban kereste meg az SZKI-t azzal az ajánlattal, hogy együttműködésben hozzák létre a nagymúltú „Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek Bibliográfiája” című, a kurrens magyarországi könyvkiadást regisztráló, félhavonta megjelenő folyóiratot, annak éves kumulációit és ciklusbibliográfiáit, a Magyar Könyvészeteket előállító számítógépes rendszert oly módon, hogy az minden szempontból feleljen meg az UBC (Universal Bibliographic Control = Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel) nemzetközi program kivánalmainak, és egyben a magyar nyelv sajátosságainak, valamint bizonyos magyar könyvtári előírásoknak, tradícióknak is. A feladatot az akkor még újnak számító „egyszeri feldolgozás, többszöri felhasználás” alapelvének következetes érvényesítésével, egy bibiliográfiai adatbázis felépítésével kivánták végrehajtani. Távlati célként jelölték meg a kurrens nemzeti bibliográfiai adatok elektronikus szolgáltatását ISO 2709 rekordformában –  angolszász nemzeti könyvtárak példáját követve.

A bibliográfiai kiadványok ebben az időben teljesen manuálisan, egy IBM gömbfejes írógéppel, házon belüli sokszorosítással készültek, és hasonlóan manuálisan történt minden egyéb könyvtári feldolgozás is. Munkafolyamatok átszervezésére, új feldolgozási szabályok, sőt szabványok kidolgozására volt szükség (pl. ISBN, ISSN számok bevezetése). Az akkori hardver és szoftver kínálat mellett komoly kihívást jelentett a feladat számítástechnikai megoldása is. Említést érdemel a rendkívül nagy jelkészlet kezelése: az MNB rendszerben a ISO 5426 jelzetű, bibliográfiai használatra szánt kódtábla került alkalmazásra, amely minden latin ábécében használt ékezethez – számszerint 31 – önálló kódpozíciót rendel, az ékezetes betűket két karakterrel (ékezet+alapjel) ábrázolja, és nem volt egyszerű a rendkívüli jelkészlet bevitelére és megjelenítésére alkalmas eszközök felkutatása, beszerzése, esetenként kifejlesztése, illesztése sem. A sokrétű bibliográfiai adatok kódolásához és ábrázolásához  a UBC program keretében kidolgozott UNIMARC formátum szolgált alapul, amely a bibliográfiai adatok típusát 3 jegyű számmal, jellegét további 2-3 numerikus indikátorral azonosította, a tág határok között változó hosszúságú bibliográfiai adatokat pedig beágyazott almezőkódokkal almezőkre bontotta. Mindezek kezelésére alkalmas szabványos magasszintű programnyelv és adatbáziskezelő rendszer nem volt elérhető. Az alapvető funkciókhoz az SZKI munkatársai táblázatokkal vezérelt Assembler programokat fejlesztettek.

Az 1978-as évfolyamtól kezdve a „Magyar Nemzeti Bibliográfia. Könyvek Bibliográfiája” című folyóirat a folyamatosan bővülő bibliográfiai adatbázisból automatikus szerkesztéssel és nyomtatással készült – Magyarországon elsőként.

 

Rövid név:

MNB rendszer

Kategória:

Alkalmazói szoftver > Dokumentum-, szövegfeldolgozás

Fejlesztés/kibocsátás/követés:

1973-1974 felmérés, szervezés
1975-1977 fejlesztés
1978-1991 üzemelés, továbbfejlesztés

Létrehozó intézmények:

SZKI

Országos Széchényi Könyvár (OSZK)

Fejlesztő személyek:

Nyáryné Grófcsik Erika (projektvezető, SZKI)

Szűcs Jenőné (OSZK)

Sipos Márta (OSZK)

Kertész István (SZKI)

Vastag Mária (SZKI)

Forró Violetta (SzKI)

Hardver/Szoftver környezet

Az MNB rendszer kifejlesztése és üzemeltetése az SZKI 4004/151 nagyszámítógépén történt. A rendkívül nagy jelkészlet bevitele és megjelenítése azonban több lépésben, különböző intézmények által üzemeltetett speciális berendezések használatát igényelte.

A bibliográfiai adatokat a könyvtárosok adatlapra írták, ezt követte az adatrögzítés, ami az OSZK-ban felszerelt, a Nyomdaipari Fényszedő Üzemben is használt Monotype Multicode 913 adatrögzítő berendezésen történt. Ez egy nagy jelkészlet bevitelére alkalmas, kb. 90 (!) billentyűvel felszerelt, megjelenítő nélküli 8 csatornás lyukszalag lyukasztó gép volt. A lyukszalagokat a KERSZI RC600-as gépén mágnesszalagra másolták.

Az input adatokat tartalmazó mágnesszalag hetente egyszer az SZKI Számítógép Laboratóriumának (SZL) 4004/151 nagygépén, BS2000 batch üzemmódban, az SZKI Software Alkalmazások Laboratóriumának (SAL) munkatársai által fejlesztett programokkal került feldolgozásra. A feldolgozás az input adatok konverziójából, ellenőrzéséből, a bibliográfiai adatbázis naprakészítéséből és az ellenőrző listák előállításából állt. Ez utóbbi mágnesszalagra készült, mivel a nagy jelkészlet miatt csak az OSZK által beszerzett, speciális, 163 jel nyomtatására alkalmas IBM/ALA (American Library Association = Amerikai Könyvtáros Egyesület) nyomtatólánccal lehetett az ÉGSZI IBM 370/125-ös berendezésén, illetve később az SZKI sashalmi részlegénél üzemelő IBM gépen kinyomtatni. A nyomtatóláncon az ékezetek külön jelként szerepeltek, így az ékezetes betűk nyomtatását mindig egy alapjelsor és egy ékezetsor felépítésvel és egymásra nyomtatásával lehetett biztosítani.

Havonta kétszer az input adatok feldolgozását egy második fázis, a bibliográfiai kiadvány előállítása követte, amely teljesen automatikusan, egy algoritmus alapján kiválogatta a bibliográfiai adatbázisból a megjelentethető rekordokat, azokból az adott kiadvány (paraméterekkel definiált) szerkesztési szabályainak megfelően felépítette a kiadványt és kiírta mágnesszalagra a mindenkori nyomtató/megjelenítő berendezés kivánalmai szerint konvertáltan és formatáltan ill. formatáló parancsokkal ellátva. Kezdetben a mágnesszalagról az ÉGSZI-ben, a speciális ALA sornyomtatólánccal készült a füzet, egy-két év után azonban a Nyomdaipari Fényszedő Üzem már tudott mágnesszalagot fogadni. Számítógépes rendszerükkel feldolgozták, majd a Monophoto600-as berendezéssel megjelenítették („levilágították”) és papírra fotózták annak tartalmát, a tőpéldányt pedig az OSZK nyomdájában sokszorosították. Évente egyszer ugyanezzel az eljárással, de némileg eltérő kritériumok alapján végrehajtott automatikus válogatást és szerkesztést követően a teljes év anyagából egy könyv formájú (többkötetes) bibliográfia is készült.

1982-ben a Monotype lyukasztó berendezést az SZKI Hardware Laboratóriumában (HL) fejlesztett és az OSZK igényekhez adaptált TS-51 intelligens terminál (2, majd 4 munkaállomással) váltotta ki, amelyről a rögzített adatokat adatátviteli vonalon keresztül közvetlenül az SZKI/SZL számítóközpontjába lehetett küldeni. A TS-51 terminálhoz bővebb jelkészlet kinyomtatására alkalmassá tett DARO és FACIT nyomtatókat illesztettek, így az ellenőrző listákat a TS-51 munkaállomásokra vissza lehetett küldeni és helyben kinyomtatni.

Használat

Az MNB rendszer üzemszerű használata az 1978-as évfolyammal indult és 1991-ig tizennégy éven keresztül üzembiztosan működött az ismertetett feldolgozási ritmusban. Ezalatt számos új szolgáltatással bővült:

  • a bibligráfiai rekordokból az ALA nyomtatólánccal katalógus cédulák készültek az OSZK nyomtatott katalógusai, valamint a Könyvtárellátón keresztül az ország (több, mint háromezer) közművelődési könyvtára számára,
  • az MNB adatbázisa rendszeresen adatokat szolgáltatott az Új könyvek c. állománygyarapítási tanácsadó folyóirathoz,
  • a teljes 1976-tól 1991-ig terjedő időszakról pedig egy hatalmas ciklus-bibliográfia készült microfiche-re a Volán Elektronika berendezésén.
Történeti érdekességek

Az 1978-ban a projekt vezetője az akkori Művelődésügyi Minisztérium kitüntetésében részesült.

1992-ben az OSZK saját IBM számítógépet és standard könyvtári rendszert (DOBIS/LIBIS) kapott, amelyet az ezredfordulón a jelenleg is működő, nagy teljesítményű szervereken futó, ORACLE adatbáziskezelőre épülő és a webfelületű LibriVision keresővel kiegészített Amicus rendszer váltott fel. Az 1976-tól 1991-ig feldolgozott és archivált állományt az OSZK – az MNB rendszer hajdani fejlesztőinek segítségével – az új rendszerbe migrálta, ott annak adatai ma is hozzáférhetőek. Ugyanígy kifejlesztésre került egy új, a régi MNB rendszer tapasztalataira, módszereire épülő, új nemzeti bibliográfiai kiadvány rendszer, amely ma már csak web felületen keresztül olvasható, de kiterjed további dokumentum típusokra (folyóiratok, térképek, kották, hangfelvételek), és biztosítja az egyedi és ingyenes hozzáférést a bibliográfiai rekordok MARC (HUNMARC) formátumához is.

 

 


Létrehozva: 2019.10.07. 07:57
Utolsó módosítás: 2019.10.07. 19:29