GD80 grafikus számítógéprendszer

Az MTA SZTAKI-ban kifejlesztett rendszer, nevét “gyermekétől”, a GD80 grafikus megjelenítőtől kapta, amelyet – a korábbi  GD71 ötletét felhasználva –, a mérnöki tervező munkát segítő (CAD), általános célú grafikus számítógéprendszer kimeneti kijelzőjéül hoztak létre.

 

 

Kategória:
Középgép
Technológia:
Nagy alkatrész-sűrűségű IC tokos
Származás:
hazai
Létrehozás:

A fejlesztés célja a tervezési, gyártás-előkészítési és folyamat-irányítási feladatok hatékony grafikus és interaktív támogatása volt.

Fejlesztő:
MTA SZTAKI
Tervező:
Verebélÿ Pál - vezető hardvertervező, valamint
Szántó György - Janssen Miklós, Domború Zoltán, Matkó Zoltán hardver tervezők
Szoftver tervező: Gallai István
Gyártó:
MTA SZTAKI - prototípus
HTSz - sorozat gyártó

Használat

Működési idő:
1980- 1995
Működő darabszám:
~ 50
Tipikus alkalmazások:
  • nyomtatott áramköri kártyák tervezése
  • alkatrészek tervezése
  • gyártási műszaki rajzok készítése
  • szerszámgépvezérlő adatok elkészítése
  • folyamatirányítás
  • forgalomirányítás
  • szimulációs feladatok stb.
Üzemi helyek:

Hazai helyek?

  • MTA SZTAKI
  • BME
  • Csepel Művek Szerszámgépgyár
  • Telefongyár
  • Légiforgalmi Igazgatóság (LRI)

Külföldi helyek::

  • Románia:  Dacia gyár, Pitesti
  • NDK:
    • TU, Drezda
    • Umformtechnik, Erfurt
    • Carl Zeiss, Jena
    • Karl Marx Stadt

 

Megtekinthető:

SZTAKI múzeuma

Felépítés

Központi-egység rendszer

A GD80 grafikus rendszer lényegében önálló, bitszelet technikával készült, mikroprogramozott vezérlő processzorok rendszere, amelyek mindegyike saját belső tárakkal is rendelkezett (lásd a képet fent):

A rendszer gerince két, – az U1 univerzális és az U2 speciális célú – sínrendszer képezte,  mindkettő 18 címbit és16 adatbit szélességű volt

  • Képfeldolgozó processzor (DPU) és
  • Megjelenítő-vezérlő processzor (DCU), mindkettő felépítése azonos volt:
    • szóhossz 16 bit
    • vezérlőtár: 512×48 bit PROM; bővíthető legfeljebb 4096×48 bitere (PROM és/vagy RAM); ciklusidő 200 ns
    • közvetlenül a DPU-hoz csatlakozó tárbővítő merevlemez (IZOT1370 / CM 5400), :
      • 10 MB tárkapacitás
      • 12 / 24 szektor
      • DMA vezérlés az U1 sínhez
  • Grafikus transzformációs processzor (TPU)
    • szóhossz 48 bit
    • vezérlőtár: 512×48 bit PROM; bővíthető legfeljebb 4096×48 bitere (PROM és/vagy RAM)
    • ciklusidő 200 ns
    • átmeneti gyorstár (cache) 256×48 bit
  • Grafikus periféria-vezérlő(GPC)
    • szóhossz 8 bit
    • saját tár 16 KB ROM + 16 KB RAM
    • DMA adatátvitel
    • valóidejű óra
    • IT és GPIB sín vezérlés
    • közvetlen csatlakozás az U1 sínhez
  • Interfész külső (host) számítógép csatlakozásához (HIF)
    • sínszélesség 8 bit
    • saját tár 16 KB ROM + 16 KB RAM
    • DMA adatátvitel
    • Valóidejű óra
    • saját fejlesztésű COBUS sín vezérlés
    • közvetlen csatlakozás az U1 sínhez
  • Központi főtár (CM)
    • kettős hozzáférés (U1 és U2 sínen)
    • 16 KB – 256 KB RAM
    • adatátviteli idő 300 ns
    • ciklusidő 400 ns

Periféria

  • Tárbővítő kártya (cartridge)
    • 16 KB RAM+ 40 KB ROM
  • Kettős hajlékonylemez (EC 5007)
    • 2× 256 kB tárkapacitás
    • IBM 3740-kompatibilis szektor szerkezet
    • DMA vezérlés a GPC-hez
  • Mátrixnyomtató (DZN180)
    • 7×9 pontos karakterek
  • Mágnesszalag (EC 5017)
    • 9 adatsáv
    • DMA vezérlés a GPC-hez az IT sínen
  • Tablet (A3)
    • 2×12 bites koordináták
  • Alfanumerikus billentyűzet
    • 128 ASCII karakter, 4 kurzorvezérlő és 16 funkció–billentyű, 4 kapcsoló
    • 16 karakteres LED kijelző
  • 32 gombos funkció-billentyűzet
  • Görgetőgolyó
    • 2×12 bites koordináták
  • Botkormány
    • 2×12 bites koordináták
  • Fénytoll
  • Vezérlő  potméterek
    • 16×8 bites adatok
  • Rajzológép (A3)
    • beépített interpolátor a vektoros rajzokhoz

Működés

A központi processzoron (DPU) általában a KFKI TPA-70/25 utasításkészlete fut.ott, és kettős funkciója volt: egyrészt hagyományos számítógépként működött,  másrészt kiszámította a megjelenítendő kép koordinátáit; az ehhez szükséges transzformációs műveleteket  a vele közvetlen kapcsolatban levő, nagy sebességű transzformációs processzor (TPU) végezte. A képkoordináták a főtárban (CM) tárolódtak, de szükség esetén rendelkezésre állt a DPU-hoz közvetlenül kapcsolódó tárbővítő merevlemezen is.

A képet a megjelenítő-vezérlő processzor (DCU) jelenítette meg a képernyőm, a generátor programok segítségével, az erősítőkön keresztül. Ehhez a képkoordinátákat a főtárból (CM) nyerte, az U2 sínen keresztül; de ez a processzor fogadta az interaktív beavatkozásokat is, részben a közvetlenül hozzá csatlakozó fénytollról, részben a grafikus periféria kezelő (GPC) processzorról, amelyik az adatokat a grafikus külső eszközökről (tablet, billentyűzetek, botkormány, görgetőgolyó) a  GPIB sínen keresztül olvasta le.

A GPC kezelte a hagyományos háttértárakat is (tárbővítő kártya, hajlékonylemez, nyomtató, mágnesszalag); az adatforgalmat az U1 sínen keresztül bonyolította le, az oda csatlakozó processzorok (DPU, DCU) vezérlése szerint.

Az esetleges  külső (host) számítógéppel a DPU tartott kapcsolatot, a HIF interfészhez csatlakozó COBUS sínrendszeren keresztül.

Programkészlet

Általános programok

Operációs rendszer: DOST (a TPA 70/25 oprendszere)

Egyedi programok

A TPA 70/25-re a KFKI-ban kifejlesztett alkalmazási programok

Történeti érdekességek

A rendszert több szabadalom védte, a maga korában világszínvonalú új működési megoldást tartalmazott,

A gyártást a 80-as évek végére vette át a Híradástechnika Szövetkezet; az ott készült gépeket külső cég, a Comproject Kft. élesztette; a  rendszertervezés és az alkalmazási programok fejlesztése, a marketing és projektvezetés továbbra is a SZTAKI-ban zajlott.

Moduláris felépítése révén különböző, az adott feladathoz optimálisan illeszkedő konfigurációkat lehetett kiépíteni. A legnagyobb rendszer az 1984-ben átadott DARTS Légiforgalom-irányítási szimulátor volt. Az összesen 9, különböző GD80 konfigurációból álló rendszer elemei a COBUS lokális hálózatba kötve működtek (az ábrán a GD80-BT a Basic Terminált. a GD80-DP a Data Processing konfigurációt, a GD80-KC pedig a hét AlfaTerminál Koncentrátor konfigurációt jelenti):

A szimulátorban a repülők reptetési algoritmusait is mikrokódban programozták Ez a rendszer tíz évig szolgálta a magyar irányítók képzését; további öt évig az osztrák légiforgalom-irányító növendékek is ezen a rendszeren tanultak és gyakoroltak.

A szimulált gyakorlatokat a központi GD80 gépen egy interaktív felületen lehetett megtervezni, előkészíteni és végrehajtani. Az oktatás körébe egyaránt beletartozott a közel-körzeti (le- és felszálló gépek), valamint az átrepülő forgalom irányítása is. Az irányítók a nagy kerek képernyő élethűen láthatták a háttérben működő számítógépen reptetett repülők radarképét. A repülőgépek mozgatásánál a szimulátor-számítógép, a járat ütemezett adatai mellett, a gyakorlatban érintett összes géptípus repülési paramétereit és az időjárási adatokat is figyelembe tudta venni.

A hallgatók rádiórendszeren keresztül beszéltek a pilóták szerepét játszó oktatókkal, ők pedig alfanumerikus terminálokon keresztül tudtak beavatkozni a repülőgépek mozgásába.

 

 

 

 

 

 

 

 

Források

GD80_tömör.pdf

GD80_teljes.pdf (angol)

Kovács József (a fejlesztő csapat munkatársa az MTA SZTAKI-ban) szóbeli közlései


Létrehozva: 2023.02.15. 17:45
Utolsó módosítás: 2024.07.07. 02:06