Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

1782. augusztus 30: a Műegyetem első, közvetlen elődintézménye a budai tudományegyetem bölcsészeti karon alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum

1844. június 12 az Ipartanoda intézmény, amely

1846. november 1-jén vette fel a József Ipartanoda nevet.

1856.szeptember 30.: a felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum alapítása.

1871 július 10.: Ferenc József jóváhagyta a József Műegyetem új szervezeti szabályzatát.

1934, június 2.: létrejött a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

1949. december 1.: az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete újraszabályozta az intézmény szervezetét, megalakítva a Budapesti Műszaki Egyetemet.

2000. január 1.: az egyetem új neve Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

ÉKME Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1955-1967

Oktatási Minisztérium Egyetemi Számítóközpontja 1968

Ez a Budapesti Műszaki Egyetem E épület 11. emeletén működő  Számítóközpont nem a BME-hez tartozott, bár “ügyfeleink” zöme a BME-ről jött. Az ESZK feladata elvben valamennyi budapesti egyetem számítógépes igényeinek kiszolgálása volt. Felhasználói, az oktatási intézmények szakemberei oldották itt meg oktatási és kutatási feladataikat. Ekkoriban sem a BME-nek, sem a többi nagy budapesti egyetemnek sem volt saját számítógépe

Építőmérnöki Kar (ÉMK) Számítástechnikai Csoportja 1970

Gépészmérnöki Kar (GPM) Számítástechnikai Csoportja  1971

Közlekedésmérnöki Kar (KMK) Számítástechnikai Csoportja  1971

Villamosmérnöki Kar (VIK) Számítástechnikai Csoportja  1971

Híradástechnikai Elektronika Intézet (HEI) Számítóközpontja 1972

Számítástechnikai Alkalmazási Központ (SZAK) 1975-1987

Egyetemi Információs Központ (EIK) 1988-2000

Informatikai Igazgatóság 2000 –

Az Oktatási Minisztérium Egyetemi Számítóközpontja RAZDAN-3

A Razdan-3 univerzális digitális számítógép

A Razdan gép általános ismertetése

A Razdan-3 fő műszaki adatait itt találjuk

Beszélgetés és videó a Razdan-3 számítógépről. Riport Terényi Leventével és Vid Ödön –nel

Riport a BME-n működő Egyetemi Számítóközpontról, számítástechnikai tevékenységéről, különös tekintettel a Razdan-3 számítógépre (1960-as évek vége 1970-es évek). A riportot készítette: Németh Krisztián és Vid Gábor

Beszélgetés és videó a Razdan 3 számítógépről

BME ODRA központjai BME ODRA

Gépészmérnöki Kar Számítóközpontjáról BME GMK

BME SZAK és az R-32 BME SZAK

Logan programrendszer

BME HEI számítógépe (Facom)

Halász E.: A számítástechnika oktatása a Villamosmérnöki Karon (ld.:01_BME_Villmérn)

Halász E. : Kutatói készségfejlesztő kurzusok a BME-n

Havas I.: 50 éves számítástechnika-oktatás, ami száztizenkét éve kezdődött(ld.: 02_BME_Épmérn2)

Kelemen G.: Számítástechnika a BME Gépészkarán (ld.:03_BME_Gépmérn)

Kollárné H. Klára: A számítógépek honfoglalása a BME Vegyészmérnöki Karán (ld.:04_BME_Vegyészmérn)

Peredy József Számítástechnika az Építészkaron (ld.:05_BME_Épmérn1)

Varga B.: Lepedőnyi mátrixokon sétálunk [Közlekedésmérnöki Kar] (ld.:06_BME_Közlmérn)

Sántáné-Tóth Edit A számítástechnika felsőfokú oktatásának kezdetei Magyarországon (137-199; 241-244. oldal)

Kiegészítések a jogelődök szöveghez:

Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat.

az Ipartanoda Habsburg József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet.

az Institutum és az Ipartanoda összevonásából jött létre Joseph Industrieschule néven.

1856. szeptember 30:felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum alapítása.

József Műegyetem: ez volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte

a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, amely a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában.