Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
- Ferenc József - (1871-től József Műegyetem)
- Magyar Állam - (1949-től Budapesti Műszaki Egyetem)
1782. augusztus 30: a Műegyetem első, közvetlen elődintézménye a budai tudományegyetem bölcsészeti karon alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum
1844. június 12 az Ipartanoda intézmény, amely
1846. november 1-jén vette fel a József Ipartanoda nevet.
1856.szeptember 30.: a felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum alapítása.
1871 július 10.: Ferenc József jóváhagyta a József Műegyetem új szervezeti szabályzatát.
1934, június 2.: létrejött a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
1949. december 1.: az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete újraszabályozta az intézmény szervezetét, megalakítva a Budapesti Műszaki Egyetemet.
2000. január 1.: az egyetem új neve Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
ÉKME Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1955-1967
Oktatási Minisztérium Egyetemi Számítóközpontja (ESZK), 1968-tól. (Korábban ld. a BCE adatlapon!)
Ez a Budapesti Műszaki Egyetem E épület 11. emeletén működő Számítóközpont nem a BME-hez tartozott, bár “ügyfelei” zöme a BME-ről jött. Az ESZK feladata elvben valamennyi budapesti egyetem számítógépes igényeinek kiszolgálása volt. Felhasználói, az oktatási intézmények szakemberei oldották itt meg oktatási és kutatási feladataikat – Razdan-3 számítógépen. Ekkoriban sem a BME-nek, sem a többi nagy budapesti egyetemnek sem volt saját számítógépe.
Építőmérnöki Kar (ÉMK) Számítástechnikai Csoportja 1970
Gépészmérnöki Kar (GPM) Számítástechnikai Csoportja 1971
Közlekedésmérnöki Kar (KMK) Számítástechnikai Csoportja 1971
Villamosmérnöki Kar (VIK) Számítástechnikai Csoportja 1971
Híradástechnikai Elektronika Intézet (HEI) Számítóközpontja 1972
Számítástechnikai Alkalmazási Központ (SZAK) 1975-1987
Egyetemi Információs Központ (EIK) 1988-2000
Informatikai Igazgatóság 2000 –
- Havas Iván, ÉMK Számítástechnikai Csoport első vezetője, 1970
- Cser László, GPM Számítástechnikai Csoport első vezetője, 1971
- Ágoston Attila, KMK Számítástechnikai Csoport első vezetője, 1971
- Jakobi Gyula, VIK Számítástechnikai Csopor első vezetője, 1971
- Varga András, Híradástechnikai Elektronika Intézet Számítóközpontjának első vezetője, 1972
- Kotsis Domokos, osztályvezető (ESZK),
- Kocsis János, Számítástechnikai Alkalmazási Központ első igazgatója, 1975-1987
- Szűts István, Egyetemi Információs Központ első igazgatója, 1988-2000
- Siki Zoltán, 1986-tól a BME Általános Geodézia tanszék, később Általános és Felsőgeodézia Tanszék munkatársa. Számos informatikai, geoinformatikai, térinformatikai tárgy kidolgozója és oktatója,
MESZ-1 a BME-n készült első magyar programozható számológép
Az Oktatási Minisztérium Egyetemi Számítóközpontja: Razdan-3
A Razdan gép általános ismertetése
A Razdan-3 fő műszaki adatait itt találjuk
Beszélgetés és videó a Razdan-3 számítógépről. Riport Terényi Leventével és Vid Ödön –nel
Riport a BME-n működő Egyetemi Számítóközpontról, számítástechnikai tevékenységéről, különös tekintettel a Razdan-3 számítógépre (1960-as évek vége 1970-es évek). A riportot készítette: Németh Krisztián és Vid Gábor
Beszélgetés és videó a Razdan 3 számítógépről
Gépészmérnöki Kar Számítóközpontjáról BME GMK
BME SZAK és az R-32 BME SZAK
Halász E.: A számítástechnika oktatása a Villamosmérnöki Karon (ld.:01_BME_Villmérn)
Halász E. : Kutatói készségfejlesztő kurzusok a BME-n
Havas I.: 50 éves számítástechnika-oktatás, ami száztizenkét éve kezdődött(ld.: 02_BME_Épmérn2)
Kelemen G.: Számítástechnika a BME Gépészkarán (ld.:03_BME_Gépmérn)
Kollárné H. Klára: A számítógépek honfoglalása a BME Vegyészmérnöki Karán (ld.:04_BME_Vegyészmérn)
Peredy József: Számítástechnika az Építészkaron (ld.:05_BME_Épmérn1)
Varga B.: Lepedőnyi mátrixokon sétálunk [Közlekedésmérnöki Kar] (ld.:06_BME_Közlmérn)
Sántáné-Tóth Edit: A számítástechnika felsőfokú oktatásának kezdetei Magyarországon (137-199; 241-244. oldal)
Doktori képzés | |
Doktori iskola neve | Tudományág |
Gazdálkodás- és szervezéstudományi | Gazdálkodás- és szervezéstudományok |
Informatikai Tudományok | Informatikai tudományok |
Matematika- és Számítástudományok | Matematika- és számítástudományok |
Villamosmérnöki Tudományok | Villamosmérnöki |
- Benedikt Ottó, MTA tag, rektor (irányítástechnika és automatizálás kutatás/oktatás első szervezője)
- Csáki Frigyes, MTA tag, rektor, tanszékalapító (informatikus-, ill. informatika alapú automatika képzés kialakítója)
- Kozma László (1902), MTA tag, tanszékalapító, dékán (a számítógép kutatás/oktatás kezdeményezője a BME-en; az első magyar számológép tervezője)
- Barta István, MTA tag, tanszékalapító, dékán (tudományszervező; a telekommunikáció-oktatás kezdeményezője)
- Frigyes Andor, tanszékalapító, dékán, rektorhelyettes (a folyamatszabályozás oktatás elindítója; számítástechnika/informatika oktatás felügyelete)
- Schnell László, tanszékszervező, dékán (BME Számítástechnikai Bizottság elnöke; önálló Műszaki Informatika Szak megszervezése)
- Tuschák Róbert, MTA tag, tanszékvezető, dékán, rektorhelyettes, az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Bizottság tagja
- Csibi Sándor, MTA tag, intézetszervező és -igazgató (a korszerű híradástechnika és információelmélet oktatás szervezője)
- Gordos Géza, tanszékvezető, rektorhelyettes (oktatásszervező; az alkalmazott számítástechnika több területén a kutatás/oktatás elindítója, szervezője)
- Füzy Olivér, egyetemi tanár (BME Számítástechnikai Bizottság elnöke)
- Szabó Imre, rektorhelyettes (számítóközpontok és informatikai fejlesztés felügyelete)
- Tóth Mihály, docens (R-32 számítógép telepítésének és üzemeltetésének irányítása)
- Detrekői Ákos, MTA tag, rektor (a térinformatika oktatás és alkalmazás szervezője)
- Péceli Gábor, MTA tag, tanszékvezető, dékán, rektor, NJSZT elnök
- Charaf Hassan, tanszékvezető, dékán, rektor
- Peredy József, Szilárdságtani és Tartószerkezeti, majd Építészkari Ábrázoló Geometria Tanszék vezetője (számítógépes statikai számítás és szerkezettervezés elindítója)
Kiegészítések a jogelődök szöveghez:
Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat.
az Ipartanoda Habsburg József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet.
az Institutum és az Ipartanoda összevonásából jött létre Joseph Industrieschule néven.
1856. szeptember 30:felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum alapítása.
József Műegyetem: ez volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte
a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, amely a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában.
- BME múltja története
- BME honlap
- Interjú Havas Ivánnal
- A számítástechnika kezdetei Magyarországon
- BME a Mérnökök temploma
- Magyarországon akkreditált Doktori Iskolák 2023
- A számítástechnika felsőfokú oktatásának kezdetei Magyarországon
- 150 éves a Királyi József Műegyetem (1871-2021)
- Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története (Wikipédia)
- BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar története (tablókon)
Létrehozva: 2016.07.08. 10:56
Utolsó módosítás: 2024.12.17. 16:36