Intézmény kereső

Kapcsolódások

Gyorskereső Vállalatok Kutatóintézetek Hivatalok Társadalmi szervezetek Oktatási intézmények Jogelődök
Üzenetküldés
Hivatkozási név: BME

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Típus:
Oktatási intézmény
Székhely:
1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3.
Alapítás éve:
1782
A jelenlegi név használatának kezdete:
2000
Alapítók:
  • Ferenc József - (1871-től József Műegyetem)
  • Magyar Állam - (1949-től Budapesti Műszaki Egyetem)
Korábbi jogelőd és/vagy csatolt intézmények

 

1782. augusztus 30: a Műegyetem első, közvetlen elődintézménye a budai tudományegyetem bölcsészeti karon alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum

1844. június 12 az Ipartanoda intézmény, amely

1846. november 1-jén vette fel a József Ipartanoda nevet.

1856.szeptember 30.: a felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum alapítása.

1871 július 10.: Ferenc József jóváhagyta a József Műegyetem új szervezeti szabályzatát.

1934, június 2.: létrejött a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

1949. december 1.: az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete újraszabályozta az intézmény szervezetét, megalakítva a Budapesti Műszaki Egyetemet.

2000. január 1.: az egyetem új neve Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

ÉKME Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1955-1967

Informatikai szolgáltatás történeti rész

Oktatási Minisztérium Egyetemi Számítóközpontja (ESZK), 1968-tól. (Korábban ld. a BCE adatlapon!)
Ez a Budapesti Műszaki Egyetem E épület 11. emeletén működő  Számítóközpont nem a BME-hez tartozott, bár “ügyfelei” zöme a BME-ről jött. Az ESZK feladata elvben valamennyi budapesti egyetem számítógépes igényeinek kiszolgálása volt. Felhasználói, az oktatási intézmények szakemberei oldották itt meg oktatási és kutatási feladataikat – Razdan-3 számítógépen. Ekkoriban sem a BME-nek, sem a többi nagy budapesti egyetemnek sem volt saját számítógépe.

Építőmérnöki Kar (ÉMK) Számítástechnikai Csoportja 1970

Gépészmérnöki Kar (GPM) Számítástechnikai Csoportja  1971

Közlekedésmérnöki Kar (KMK) Számítástechnikai Csoportja  1971

Villamosmérnöki Kar (VIK) Számítástechnikai Csoportja  1971

Híradástechnikai Elektronika Intézet (HEI) Számítóközpontja 1972

Számítástechnikai Alkalmazási Központ (SZAK) 1975-1987

Egyetemi Információs Központ (EIK) 1988-2000

Informatikai Igazgatóság 2000 –

Vezető tisztségviselők
  • Havas Iván, ÉMK Számítástechnikai Csoport első vezetője, 1970
  • Cser László, GPM Számítástechnikai Csoport első vezetője, 1971
  • Ágoston Attila, KMK Számítástechnikai Csoport első vezetője, 1971
  • Jakobi Gyula, VIK Számítástechnikai Csopor első vezetője, 1971
  • Varga András, Híradástechnikai Elektronika Intézet Számítóközpontjának első vezetője, 1972
  • Kotsis Domokos, ESZK osztályvezető,
  • Kocsis János, Számítástechnikai Alkalmazási Központ első igazgatója, 1975-1987
  • Tóth Mihály, Számítástechnikai Alkalmazási Központ megbízott vezetője (1979-1981); (az R-32 számítógép telepítésének és üzemeltetésének irányítása),
  • Bakó András, Számítástechnikai Alkalmazási Központ igazgatóhelyettes , 1982-1989
  • Szűts István, Egyetemi Információs Központ első igazgatója, 1988-1995
  • Risztics Péter Károly, BME Informatikai Központ (utóbb: Közigazgatási Informatikai Központ) megszervezője, igazgatója, 1998-2009
HW-SW eszköztörténeti rész

MESZ-1 a BME-n készült első magyar programozható számológép

Az Oktatási Minisztérium Egyetemi Számítóközpontja: Razdan-3

A Razdan gép általános ismertetése

A Razdan-3 fő műszaki adatait itt találjuk

Beszélgetés és videó a Razdan-3 számítógépről. Riport Terényi Leventével és Vid Ödön –nel

Riport a BME-n működő Egyetemi Számítóközpontról, számítástechnikai tevékenységéről, különös tekintettel a Razdan-3 számítógépre (1960-as évek vége 1970-es évek). A riportot készítette: Németh Krisztián és Vid Gábor

Beszélgetés és videó a Razdan 3 számítógépről

BME ODRA központja

Gépészmérnöki Kar Számítóközpontjáról BME GMK

BME SZAK és az R-32 BME SZAK

Logan programrendszer

BME HEI számítógépe (Facom)

Projekttörténeti rész
n.a.
Oktatás- és kutatástörténeti rész

Halász E.: A számítástechnika oktatása a Villamosmérnöki Karon (ld.:01_BME_Villmérn)

Halász E. : Kutatói készségfejlesztő kurzusok a BME-n

Havas I.: 50 éves számítástechnika-oktatás, ami száztizenkét éve kezdődött(ld.: 02_BME_Épmérn2)

Kelemen G.: Számítástechnika a BME Gépészkarán (ld.:03_BME_Gépmérn)

Kollárné H. Klára: A számítógépek honfoglalása a BME Vegyészmérnöki Karán (ld.:04_BME_Vegyészmérn)

Peredy József: Számítástechnika az Építészkaron (ld.:05_BME_Épmérn1)

Varga B.: Lepedőnyi mátrixokon sétálunk [Közlekedésmérnöki Kar] (ld.:06_BME_Közlmérn)

Sántáné-Tóth Edit: A számítástechnika felsőfokú oktatásának kezdetei Magyarországon (137-199; 241-244. oldal)

Doktori képzés
Doktori iskola neve Tudományág
Gazdálkodás- és szervezéstudományi Gazdálkodás- és szervezéstudományok
Informatikai Tudományok Informatikai tudományok
Matematika- és Számítástudományok Matematika- és számítástudományok
Villamosmérnöki Tudományok Villamosmérnöki
Kulcsszemélyek
  • Benedikt Ottó, MTA tag, rektor (irányítástechnika és automatizálás kutatás/oktatás első szervezője)
  • Csáki Frigyes, MTA tag, rektor, tanszékalapító (informatikus-, ill. informatika alapú automatika képzés kialakítója)
  • Kozma László (1902), MTA tag, tanszékalapító, dékán (a számítógép kutatás/oktatás kezdeményezője a BME-en; az első magyar számológép tervezője)
  • Barta István, MTA tag, tanszékalapító, dékán (tudományszervező; a telekommunikáció-oktatás kezdeményezője)
  • Frigyes Andor, tanszékalapító, dékán, rektorhelyettes (a folyamatszabályozás oktatás elindítója; számítástechnika/informatika oktatás felügyelete)
  • Schnell László, tanszékszervező, dékán (BME Számítástechnikai Bizottság elnöke; önálló Műszaki Informatika Szak megszervezése)
  • Tuschák Róbert, MTA tag, tanszékvezető, dékán, rektorhelyettes, az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Bizottság tagja
  • Csibi Sándor, MTA tag, intézetszervező és -igazgató (a korszerű híradástechnika és információelmélet oktatás szervezője)
  • Gordos Géza, tanszékvezető, rektorhelyettes (oktatásszervező; az alkalmazott számítástechnika több területén a kutatás/oktatás elindítója, szervezője)
  • Füzy Olivér, egyetemi tanár (BME Számítástechnikai Bizottság elnöke)
  • Szabó Imre, rektorhelyettes (számítóközpontok és informatikai fejlesztés felügyelete)
  • Detrekői Ákos, MTA tag, rektor (a térinformatika oktatás és alkalmazás szervezője)
  • Péceli Gábor, MTA tag, tanszékvezető, dékán, rektor, NJSZT elnök
  • Charaf Hassan, tanszékvezető, dékán, rektor
  • Zombory László, 1989-től docens, majd egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán (1988-1994)
  • Pap László, MTA tag, tanszékvezető, dékán (1994-2001), rektorhelyettes (2001-2004)
  • Arató Péter, MTA tag, tanszékvezető (Irányítás és informatika tanszék), az Informatika Központ vezetője (1998-2001), dékán (2001-2005)
  • Vajta László, VIK dékán (2008-2016), (a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozója)
Érdekességek

Kiegészítések a jogelődök szöveghez:

Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat.

az Ipartanoda Habsburg József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet.

az Institutum és az Ipartanoda összevonásából jött létre Joseph Industrieschule néven.

1856. szeptember 30:felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum alapítása.

József Műegyetem: ez volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte

a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, amely a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában.

Forrásmunkák
Létrehozva: 2016.07.08. 10:56
Utolsó módosítás: 2025.05.01. 17:37