Hivatkozási név: BME

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Típus:

Oktatási intézmény

Székhely:

1111 Budapest, Műegyetem rakpart 3.

Alapítás éve:

1782

A jelenlegi név használatának kezdete:

2000

Alapítók:

Ferenc József - (1871-től József Műegyetem)
Magyar Állam - (1949-től Budapesti Műszaki Egyetem)

Korábbi jogelőd és/vagy csatolt intézmények

1782. augusztus 30: a Műegyetem első, közvetlen elődintézménye a budai tudományegyetem bölcsészeti karon alapított Institutum Geometrico-Hydrotechnicum

1844. június 12 az Ipartanoda intézmény, amely

1846. november 1-jén vette fel a József Ipartanoda nevet.

1856.szeptember 30.: a felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum alapítása.

1871 július 10.: Ferenc József jóváhagyta a József Műegyetem új szervezeti szabályzatát.

1934, június 2.: létrejött a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

1949. december 1.: az Elnöki Tanács 1949. évi 15. számú törvényerejű rendelete újraszabályozta az intézmény szervezetét, megalakítva a Budapesti Műszaki Egyetemet.

2000. január 1.: az egyetem új neve Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

ÉKME Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem 1955-1967

Informatikai szolgáltatás történeti rész

Oktatási Minisztérium Egyetemi Számítóközpontja (ESZK), 1968-tól. (Korábban ld. a BCE adatlapon!)
Ez a Budapesti Műszaki Egyetem E épület 11. emeletén működő Számítóközpont nem a BME-hez tartozott, bár “ügyfelei” zöme a BME-ről jött. Az ESZK feladata elvben valamennyi budapesti egyetem számítógépes igényeinek kiszolgálása volt. Felhasználói, az oktatási intézmények szakemberei oldották itt meg oktatási és kutatási feladataikat – Razdan-3 számítógépen. Ekkoriban sem a BME-nek, sem a többi nagy budapesti egyetemnek sem volt saját számítógépe.

Építőmérnöki Kar (ÉMK) Számítástechnikai Csoportja 1970

Gépészmérnöki Kar (GPM) Számítástechnikai Csoportja 1971

Közlekedésmérnöki Kar (KMK) Számítástechnikai Csoportja 1971

Villamosmérnöki Kar (VIK) Számítástechnikai Csoportja 1971

Híradástechnikai Elektronika Intézet (HEI) Számítóközpontja 1972

Számítástechnikai Alkalmazási Központ (SZAK) 1975-1987

Egyetemi Információs Központ (EIK) 1988-2000

Informatikai Igazgatóság 2000 –

Vezető tisztségviselők

Havas Iván, ÉMK Számítástechnikai Csoport első vezetője, 1970
Cser László, GPM Számítástechnikai Csoport első vezetője, 1971
Ágoston Attila, KMK Számítástechnikai Csoport első vezetője, 1971
Jakobi Gyula, VIK Számítástechnikai Csopor első vezetője, 1971
Varga András, Híradástechnikai Elektronika Intézet Számítóközpontjának első vezetője, 1972
Kotsis Domokos, osztályvezető (ESZK),
Kocsis János, Számítástechnikai Alkalmazási Központ első igazgatója, 1975-1987
Bakó András, Számítástechnikai Alkalmazási Központ igazgatóhelyettes , 1982-1989
Szűts István, Egyetemi Információs Központ első igazgatója, 1988-1995
Risztics Péter Károly, BME Informatikai Központ (utóbb: Közigazgatási Informatikai Központ) megszervezője, igazgatója, 1998-2009
Siki Zoltán, 1986-tól a BME Általános Geodézia tanszék, később Általános és Felsőgeodézia Tanszék munkatársa. Számos informatikai, geoinformatikai, térinformatikai tárgy kidolgozója és oktatója,

HW-SW eszköztörténeti rész

MESZ-1 a BME-n készült első magyar programozható számológép

Az Oktatási Minisztérium Egyetemi Számítóközpontja: Razdan-3

A Razdan gép általános ismertetése

A Razdan-3 fő műszaki adatait itt találjuk

Beszélgetés és videó a Razdan-3 számítógépről. Riport Terényi Leventével és Vid Ödön –nel

Riport a BME-n működő Egyetemi Számítóközpontról, számítástechnikai tevékenységéről, különös tekintettel a Razdan-3 számítógépre (1960-as évek vége 1970-es évek). A riportot készítette: Németh Krisztián és Vid Gábor

Beszélgetés és videó a Razdan 3 számítógépről

BME ODRA központja

Gépészmérnöki Kar Számítóközpontjáról BME GMK

BME SZAK és az R-32 BME SZAK

Logan programrendszer

BME HEI számítógépe (Facom)

Projekttörténeti rész

n.a.

Oktatás- és kutatástörténeti rész

Halász E.: A számítástechnika oktatása a Villamosmérnöki Karon (ld.:01_BME_Villmérn)

Halász E. : Kutatói készségfejlesztő kurzusok a BME-n

Havas I.: 50 éves számítástechnika-oktatás, ami száztizenkét éve kezdődött(ld.: 02_BME_Épmérn2)

Kelemen G.: Számítástechnika a BME Gépészkarán (ld.:03_BME_Gépmérn)

Kollárné H. Klára: A számítógépek honfoglalása a BME Vegyészmérnöki Karán (ld.:04_BME_Vegyészmérn)

Peredy József: Számítástechnika az Építészkaron (ld.:05_BME_Épmérn1)

Varga B.: Lepedőnyi mátrixokon sétálunk [Közlekedésmérnöki Kar] (ld.:06_BME_Közlmérn)

Sántáné-Tóth Edit: A számítástechnika felsőfokú oktatásának kezdetei Magyarországon (137-199; 241-244. oldal)

Doktori képzés
Doktori iskola neve	Tudományág
Gazdálkodás- és szervezéstudományi	Gazdálkodás- és szervezéstudományok
Informatikai Tudományok	Informatikai tudományok
Matematika- és Számítástudományok	Matematika- és számítástudományok
Villamosmérnöki Tudományok	Villamosmérnöki

Kulcsszemélyek

Benedikt Ottó, MTA tag, rektor (irányítástechnika és automatizálás kutatás/oktatás első szervezője)
Csáki Frigyes, MTA tag, rektor, tanszékalapító (informatikus-, ill. informatika alapú automatika képzés kialakítója)
Kozma László (1902), MTA tag, tanszékalapító, dékán (a számítógép kutatás/oktatás kezdeményezője a BME-en; az első magyar számológép tervezője)
Barta István, MTA tag, tanszékalapító, dékán (tudományszervező; a telekommunikáció-oktatás kezdeményezője)
Frigyes Andor, tanszékalapító, dékán, rektorhelyettes (a folyamatszabályozás oktatás elindítója; számítástechnika/informatika oktatás felügyelete)
Schnell László, tanszékszervező, dékán (BME Számítástechnikai Bizottság elnöke; önálló Műszaki Informatika Szak megszervezése)
Tuschák Róbert, MTA tag, tanszékvezető, dékán, rektorhelyettes, az MTA Automatizálási és Számítástechnikai Bizottság tagja
Csibi Sándor, MTA tag, intézetszervező és -igazgató (a korszerű híradástechnika és információelmélet oktatás szervezője)
Gordos Géza, tanszékvezető, rektorhelyettes (oktatásszervező; az alkalmazott számítástechnika több területén a kutatás/oktatás elindítója, szervezője)
Füzy Olivér, egyetemi tanár (BME Számítástechnikai Bizottság elnöke)
Szabó Imre, rektorhelyettes (számítóközpontok és informatikai fejlesztés felügyelete)
Tóth Mihály, docens (R-32 számítógép telepítésének és üzemeltetésének irányítása)
Detrekői Ákos, MTA tag, rektor (a térinformatika oktatás és alkalmazás szervezője)
Péceli Gábor, MTA tag, tanszékvezető, dékán, rektor, NJSZT elnök
Charaf Hassan, tanszékvezető, dékán, rektor
Peredy József, Szilárdságtani és Tartószerkezeti, majd Építészkari Ábrázoló Geometria Tanszék vezetője (számítógépes statikai számítás és szerkezettervezés elindítója)
Zombory László, 1989-től docens, majd egyetemi tanár, tanszékvezető, dékán (1988-1994)
Pap László, MTA tag, tanszékvezető, dékán (1994-2001), rektorhelyettes (2001-2004)
Arató Péter, MTA tag, tanszékvezető (Irányítás és informatika tanszék), az Informatika Központ vezetője (1998-2001), dékán (2001-2005)
Vajta László, VIK dékán (2008-2016), (a Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ létrehozója)

Érdekességek

Kiegészítések a jogelődök szöveghez:

Institutum Geometrico-Hydrotechnicum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat.

az Ipartanoda Habsburg József nádor tiszteletére a József Ipartanoda nevet.

az Institutum és az Ipartanoda összevonásából jött létre Joseph Industrieschule néven.

1856. szeptember 30:felsőfokú tanintézetté emelt Joseph Polytechnicum alapítása.

József Műegyetem: ez volt a világon az első műszaki felsőoktatási intézmény, amely a nevében az egyetem szót viselte

a Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye, amely a József Műegyetemet, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskolát, az Állatorvosi Főiskolát és a Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi Kart egyesítette magában.

Forrásmunkák

Létrehozva: 2016.07.08. 10:56
Utolsó módosítás: 2025.04.08. 16:03

Intézmény kereső

Kapcsolódások

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem