MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet

A SZTAKI  a műszaki fejlesztés és kutatás, valamint a számítástechnika-alkalmazás hazai bázisintézete kívánt lenni.

GD’71 – grafikus display

WAMPBOX, TPS, HBOX és MBOX csomagkapcsolók

Syster, Varyter, Primo számítógép

MULTIGATE router termékcsalád

Az MTA Automatizálási Kutató Intézete (MTA AKI) 1964-ben alakult meg, és már létrejöttekor meghatározó múlttal rendelkezett, úgy mint: az akadémiai Méréstechnikai Laboratóriumban működő, Kovács Károly Pál akadémikus vezette műegyetemi Villamosgépek Üzemtana Tanszék automatizálási kutatócsoportja; a Benedikt Ottó akadémikus műegyetemi tanszékén alakult automatizálási csoport és a Csáki Frigyes alapította műegyetemi Automatizálási Tanszék. Benediktnek és Csákinak Vámos mellett jelentős személyes szerep is jutott az Intézet megalapításában. Az egyes csoportokban dolgozó fiatal tehetségek úttörői voltak az automatizálás-elmélet magyarországi meghonosításának és a hazai automatizálási elemkutatásnak. Itt dolgozott 1965-től majd a SZTAKI-ban Hatvany József, a számítógéppel segített tervezés és gyártás legjelentősebb hazai úttörője. Az intézet gazdasági irányítása az akkoriban létrejött Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) hatáskörébe került, ennek eredményei voltak a magyar átlagban kiemelkedően jó bérek, széles utazási lehetőségek, mintaszerű folyóirat-ellátás és szabad tájékozódás, a korszerű műszerezés és a rugalmas alkatrészbeszerzés. A gyorsan fejlődő intézet elsősorban az ipari automatizálás, a számítógéppel segített tervezés és a folyamatirányítás témakörével foglalkozott.

Az 1973-as év jelentős mérföldkő volt a MTA AKI történetében: ekkor egyesült a MTA Számítástechnikai Központjával (MTA SZK), és ekkor kapta a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) nevet.

(A SZTAKI másik elődintézménye, az MTA Számítástechnikai Központja 1960-ban alakult, és az akadémiai Kibernetikai Kutatócsoportból fejlődött ki. Itt építették az első magyar számítógépet (M3) és az egyesüléskor az ország legnagyobb számítógépét (CDC-3300) üzemeltették.)

1986-ban megalakult az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF későbbi NIIFI) a SZTAKI kezdeményezésére.

Több önálló cég is alakult a SZTAKI berkein belül, pl. az ITConsult-Pro Rt, amely a Multigate termékcsalád további fejlesztését látta el.

2019.augusztus 1.-től az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH) tartozó intézet.

A SZTAKI első igazgatója a születésnél bábáskodó és ennek kétéves folyamatát koncentráltan irányító Vámos Tibor (1926) Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, akadémikus lett.

Az MTA SZTAKI rövid időn belül a műszaki fejlesztés és kutatás, valamint a számítástechnika-alkalmazás egyik hazai alapintézményévé vált. A kezdeti időkben a SZTAKI-ban végzett kutatások főleg két profil köré csoportosultak: az egyik profilt az ipari automatizálás, a számítógéppel segített tervezés és gyártás jelentette, a másik nagyszabású feladat a folyamatirányítás volt.

Az új utakat is kereső munkatársak a KFKI-val, a hazai lézerfejlesztővel együttműködve különböző alkalmazási témákban dolgozott együtt, amelyek mind a lézerfény akusztikus-optikai eltérítésén alapultak. Elkezdődött a mesterséges intelligencia kutatás is (alakfelismerés, ipari intelligens robotok).

A számítógéppel segített tervezés és gyártás kutatási témájának korai eredménye a GD’71 grafikus display, a számítógépes tervezés ember-gép kapcsolatának legfontosabb eszköze volt. A folyamatirányítási program eredményeinek gyakorlati és sikeres megvalósítására a Péti Nitrogénművekben került sor. Ezen kívül elkészült még hazai licenc-kisgépek (VIDEOTON 1010-család) folyamatirányítási szoftvere, és a PROCESS rendszer, amely szovjet és NDK üzemekben került alkalmazásra.

További jelentős személyek arcképe

Jelentősebb kutatások, elméleti munkásságok a számítástechnika területéről:

• alakfelismerés, alakfelismerő robotirányítás
• számítógépes irányítási rendszerek
• bizonytalan paraméterű rendszerek modellezése, analízise és irányítása H-végtelen optimális irányítással, szűréssel, irányítási célú approximatív identifikációval
• képelemzés
• relációs adatbázis-modell kutatások
• operációkutatási vizsgálatok
• mesterséges intelligencia kutatások
• geometriai modellezés

Hálózati alkalmazások/fejlesztések:

• 1986-1990 között a X.25 hálózati eszközök és egy országos szintű hálózat kialakítása
• az X.25 hálózatra épülő alkalmazások kidolgozása: ELLA, PETRA, TRILLA
• 1991 októberében az első nemzetközi IP kapcsolat kialakítása a linzi Egyetemmel
• a HBONE, a hazai kutatói Internet gerinchálózat indulásában (1993) végzett irányítói, üzemeltetői tevékenység

Hálózati/számítástechnikai szolgáltatások:

• adatbázisok fenntartása (pl.: SZTAKI szótár)
• levelezőrendszerek és levelezési átjárók üzemeltetése (ELLA)
• root DNS szerver üzemeltetése