Csaba László

Diplomája megszerzése után a Beloiannisz Híradástechnikai Gyárba (BHG) került gyártmánytervezőként, a Mikrohullámú Fejlesztési Osztályra.
Uzsoky Miklós vezetésével kidolgozták a PM28 megnevezésű, 24 csatornás, beszédátvitelre képes mikrohullámú berendezés-családot; a fejlesztésben a beszéd kódoló-dekódolót kifejlesztése volt a feladata.

1965-ben az MTA Automatizálási Kutató Intézet (AKI) Uzsoky Miklós vezette Digitális osztályára került. Digitális berendezések számítógéppel segített tervezése és gyártása volt a fő profiljuk, de távközlési (adatátviteli) berendezések fejlesztésével is foglalkozott.

1979-ben az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben (SZTAKI) a számítógép-hálózati kutatások vezetője lett. Meghatározó szerepe volt abban, hogy Magyarország az európai kutatói közösség tagjává válhatott. 1989-re létrehoztak egy, a nemzetközi szabványoknak megfelelő X.25-ös adathálózatot, amely része lett a nemzetközi hálózatoknak. Mindez nagy lökést adott a hazai fejlesztéseknek, és segítette annak a gerinchálózatnak a létrejöttét, amely lehetővé tette az Internet szolgáltatás elterjesztését Magyarországon.

1986-1996 között az Információs Infrastruktúra Fejlesztés (IIF), később a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési (NIIF) Program Műszaki Tanácsának elnöke volt, és kinevelte azt a szakember-gárdát, akik később sikeresen folytatták a hálózat fejlesztését és működtetését. Ezért a teljesítményért Bakonyi Péterrel megosztott Széchenyi-díjban részesült.

1990-től az Allianz-Hungária Biztosító számítóközpontját igazgatta.

1991-1994 között az European Academic Research Network (EARN) magyar tagozatának igazgatója volt.

Kitüntetései: Széchenyi díj (megosztott,1993); Kalmár-díj (NJSZT, 1987); Életmű-díj (NJSZT, 2015).