VIDEOTON Holding Zrt (jelenleg)

Jelenleg: Szerelvény és alkatrész szerződéses gyártás, autóipar, háztartási, kozmetikai eszközök, és általános ipari tevékenység számára:

Egy multitechnológiájú beszállító a komplett termékek, modulok és alkatrészek gyártása területén

Egy saját ipari parkokkal is rendelkező komplex szolgáltató a telephelyek üzemeltetése terén

Elektronikai és mechanikai tervezés

1990 előtt (alapvetően híradástechnika és számítástechnika a fő profil), így

Rádió-vevőkészülékek 1955-1990

Hangszórók, hangdobozok 1955-1990 Televízió készülékek 1959-199

Katonai elektronika 1955-1990

Optikai eszközök 1986-ban ma is működik!

Számítástechnika 1969-1990

A kezdetben 1952-ig: Katonai pirotechnikai eszközök (lőszerek)

Jelentősebb híradástechnikai, rádió, TV gyártmányok:

Legelső rádió R545 jelű („Jubilate”), később többféle pl.  Pacsirta rádiók

Legsikeresebb TV gyártmányok: TC 1620 Mini-Vidi, Color Star, Munkácsy, Thomson

Emlékezetes sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus

Legnagyobb darabszámú autórádió-gyártás a Zsiguli gépkocsiba

Többféle hangszórók, hangfalak

Jelentősebb katonai gyártmányok

rádió adó-vevő készülékek (R108-tól R125-ig)

Varsói Szerződés keretében: PHOJBOSZ, ARBALET és SZAHARA projektek

Jelentősebb optikai adathordozók

kompakt diszk leolvasó

magneto-optikai adathordozó

OPU optikai pick-up

Jelentősebb számítástechnikai gyártmányok

1010B, R-10, R-12,R-10M (VT60), R-11, R11R, R-15, CM-52, R11Y

display-ek: VT340, VDT 52100, VDX, VDN (ld. Videoton számítástechnikai termékek 1970-1990 (Gerlai Mátyás előadás)

sornyomtatók: VT24000, 25000, 27000, 23000

mátrixnyomtató: 21xxx család

Személyi számítógép: VT110, VT160

Miniszámítógépek: VT20 család

Mérnöki munkaállomások: VT32, VT320

Elődje: 1938-tól Vadásztöltény, Gyutacs és Fémárugyár, (1700 dolgozó)

1946-tól: Vadásztöltény gyár,

1948-ban államosították,

1952-től híradástechnika, 1955-től rádiók sorozatgyártása, 1959-től TV gyártás, ekkor a neve Videoton Rádió- és Televíziógyár

1968-ban a vállalathoz csatolták az Elektronikai Finommechanikai Kutató Intézetet (EFKI), majd 1971-ben átalakult/megalakult  a VIDEOTON Fejlesztési Intézet (VIFI) néven.

1971-től számítógépek és elektronikus eszközök gyártása is beindul, később a neve Videoton Elektronikai Vállalat, gyáregységei voltak Ajkán, Enyingen, Sárbogárdon, Tabon és Veszprémben.

1991-ben privatizálták, innentől általános ipari termékek, háztartási termékek gyártása a jellemző és neve Videoton Holding Rt.

1944 végén a német hadsereg az értékesebb gépeket elszállította, ezért a termelés a háború után csak nehezen indult be. A cég 1946-tól Vadásztöltény Gyár néven a patkótól a segédmotorig mindenféle közszükségleti cikket gyártott.

Az 1948-as államosítás után részben Churchill fultoni beszéde után kitört hidegháború miatt, egy időre visszahozták a hadi, pirotechnikai feladatokat, de azokat rövidesen szétszervezték az ország különböző pontjaira, úgy, hogy ez a profil a székesfehérvári gyárban gyakorlatilag nullára redukálódott.

1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról, s 1955-ben indult a rádiók sorozatgyártása.

Az R545 jelű, „Jubilate” névre hallgató első rádiókészülékből 100 ezer darab készült, de 1958-ban már 220 ezer rádiót gyártottak.

1959-ben hagyta el a gyárat az első fekete-fehér televíziókészülék, s a hatvanas évek végén évente már több mint 200 ezer tévé készült, ezzel a hazai boltokban valóságos verseny alakult ki az ORION és a vállalat között.

A KGST-n belüli szakosodás alapján a vállalat komplett részegységeket is gyártott exportra, amelyet a „testvércégek” főleg képcső-szállítással ellentételeztek. A hadi elektronika termékek gyártása is 1959-ben indult, szovjet licenc alapján készültek rádió adó-vevő készülékek, valamint mobil híradó rendszereket is gyártottak.

Népszerű termékük volt a hordozható TV készülék, a legismertebb a TC 1620 Mini-Vidi volt. A fekete-fehér készülékek 1978-tól integrált áramkörös kivitelben készültek, az első színes tévé a szovjet kooperációban készült Color Star volt, amelyet a saját fejlesztésű Munkácsy követett. T-5391 készülékből 121 000 eladott darab.

Az autórádió-gyártásnak a Zsiguli gyárral kötött szerződés adott nagy lendületet, a hetvenes években egymilliónál is többet exportáltak. Székesfehérváron készültek az első hazai hi-fi kategóriájú sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus.

Egységes Számítógép Rendszerben (ESZR) való részvétel, az IBM akkor legkorszerűbb, 360-as sorozatát másolta le. Az R-10 nem volt az IBM 360-al kompatibilis, mégis az ESZR tagja lett.

A vállalt nemzetközi kötelezettségek szükségessé tették széleskörű kormányintézkedések megtételét, ezek:

–  A nemzetközi kötelezettségek teljesítésének koordinációjára létrehozták a Számítástechnikai Koordinációs Intézetet (SZKI).

–  Kijelölték többszöri iterációval a hazai gyártóbázist, a VIDEOTON-t. A vállalat technológiai színvonala, szervezettsége, anyagi ereje garantálta a program sikeres végrehajtását.

–   A VIDEOTON fejlesztési kapacitásainak bővítése érdekében 1968-ban a vállalathoz csatolták az Elektronikai Finommechanikai Kutató Intézetet (EFKI), majd 1971-ben átalakult/megalakult a  VIDEOTON Fejlesztési Intézet (VIFI) néven.

–    Az MSZR hazai programjának koordinálásával a VIDEOTON-t bízták meg, megerősítve a VIDEOTON súlyát a KGST együttműködésben. A Főkonstruktőri Tanácsba Kázsmér Jánost delegálták.

A KGST számítógépcsaládjának legkisebb darabja, az R-10-es a szakosodás szerint a Videotonnál készült 1971-től. Jelentős volt az exportja, s ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának. 1981-ben az R-10-esek kifutása után került piacra az R-10-M, majd a közepes teljesítményűnek számító R-11, R-15 és a CM-52-es. 1979-től készítette a különböző nagy gyártók termékeivel kompatibilis videoterminálokat.

A Videotont az első tíz legnagyobb magyar vállalat között jegyezték. Kiemelt beruházások eredményeként Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legmodernebb gyártókapacitásával rendelkező híradástechnikai cége volt.

Az optikai rendszerek fejlesztése a 80-as években indult be.

Kulcsemberek a kezdetektől 1990-ig a Videotonnál

dr. Ábrahám László műszaki igazgató, vezérigazgató

Tóth András technológiai fejlesztési főmérnök

Dörnyei József főmérnök

Matók Károly termelési igazgató       

Kulcsemberek a Videoton Fejlesztési Intézetnél (VIFI) 1990. előtt

Turányi Gyula főmérnök

Csurgyók Nándor főmérnök

Ujvári Zoltán főmérnök

Baráth István optikai projektvezető

Kulcsemberek a Videoton Számítástechnikai Gyárában 1990. előtt  

Mohos József gyáregység igazgató

Kudich Antal gyáregység igazgató

Kiss Ferenc gyáregység igazgató

Máté Antal gyáregység igazgató

Hajma László gyáregység igazgató      

A vállalat a rendszerváltás, 1990. után – különösen a kelet-európai megrendelések elmaradása – miatt nehéz helyzetbe került, 1991-ben megindult a felszámolás, s végül három magánszemély, az Euroinvest cég, valamint az MHB alkotta konzorcium vásárolta meg. Később az MHB eladta részét a tulajdonostársaknak. Az új cég VIDEOTON Holding Rt. néven beszállítóként kezdte meg tevékenységét: elektronikai, informatikai, autóipari háztartási gépipari, telekommunikációs berendezéseket, részegységeket gyártott. 1994-től új gyártócsarnokok épültek, a cég egy sor multinacionális céggel – például IBM, Philips – lépett együttműködésre, újabb vidéki telephelyeket vásárolt, s a korábbi bérmunka tevékenységből kilépve szerződéses termék gyártóvá vált. A megnőtt gyártókapacitások következtében a cégcsoport létszáma 2000 végére 17,5 ezerre nőtt. A legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalat komplex gyártási portfólióval

Jelenlegi felső vezetők még:

• Horváth Zoltán, Igazgató, Nemzetközi Projektek
• Simonné dr. Vágó Erzsébet, Jogi igazgató
• Káldi Gábor, Kontrolling igazgató
• Lászlófalviné Gönczy Zsuzsa, Ügyvezető igazgató VIDEOTON Autóelektronika Kft
• Gerber András, Ügyvezető igazgató, VIDEOTON Elektro-PLAST Kft.
• Klambauer Csaba, Ügyvezető igazgató, VIDEOTON EAS Kft

A teljes Videoton létszáma: