A kezdetekor (1913-tól) az izzólámpákon túl szárazelemekkel és egyéb villamossági cikkek gyártásával foglalkozott. A gyár 1926. június 30-án kezdi meg a rádiókészülékek gyártását, a német Telefunken gyár szabadalmának felhasználásával. A rádiókészülékek gyártásával párhuzamosan elkezdték a rádióalkatrészek gyártását és forgalmazását is. 1930-tól megindul az Orion rádiókészülékek exportja is. A néprádió gondolata először 1936-ban merült fel, de csak 1939-ben indulhatott el a gyártás. A vállalat profilbővítés hajtott végre és hőpalackokat, orvosi üvegáruk gyártását kezdte meg.  1941-ben az Oriont hadiüzemmé nyilvánították. A háború befejezése után a Szovjetuniótól kapott komoly megrendelést, mérőműszerek (szignálgenerátorokat, csővoltmérőket) gyártásával és 10.000db hordozható rádiókészülék elkészítésével bízzák meg. 1948-ban államosítják a vállalatot. Az államosítás után a kormányzat 12 000 db népszuper rádiókészülékre ad megrendelést. 1951-ben önállósult a műszerüzem és a gyár már csak rádiókészülékek gyártásával foglakozott. 1958-tól nyomtatott áramköri lapon szerelt készülékeket gyártottak. 1955-ben elkészült az első TV vevőkészülék konstrukció.

Az Orion mikrohullámú átvitel-technikai, majd számítástechnikai berendezések gyártását honosította meg, beszüntetve, illetve korlátozva a rádiókészülékek és távlatilag a TV készülék gyártását. A fejlődéssel lépést tartandó, a Panasonic céggel együttműködve a videomagnó gyártással is ismerkedett az Orion.