Magyar Optikai Művek

Precíziós finommechanikai műszerek gyártása a lehető legmagasabb műszaki igényességgel, valamint az ehhez nélkülözhetetlen munkaerő képzése. Az oktatás az alapító szerint éppoly nagy hangsúlyt kell kapjon mint maga a termelés, ez a nézet végig meghatározó szerepet játszott a vállalat életében. A MOM legjellemzőbb termékei a Geodéziai eszközök voltak, ezen a területen érték el a legtöbb sikert is.

A geodéziai műszerfejlesztés nemzetközi elismerést hozott. 1958-ban három műszer a Te-D1 típusú teodolit, a Ni-B1 típusú szintező és az Ma-1 mérő asztalfelszerelés is elnyerte a Brüsszeli Világkiállítás nagydíját. A műszerek tervezői közül Bors Károly 1958-ban, Bezzegh László és Schinagl Ferenc 1960-ban Kossuth-díjat kaptak. 1963-ra készült el a giróteodolit, melynek segítségével a Föld forgástengelyének irányát lehet terepen meghatározni. A műszer kifejlesztéséért Pusztai Ferenc 1963-ban szintén Kossuth-díjat kapott.

Kiemelkedő termékei: kisfilmes fényképezőgép, Te-823 másodperc-teodolit (Bors Károly), Ni-A31 automatikus szintező (Tóth Pál), Gi-B2 giroteodolit, 1958-ban a brüsszeli világkiállításon Grand Prix-t nyert (Pusztai Ferenc, kördiagramos tahiméter (Bezzegh László), mikrohullámú távmérő, SPEKTROMOM laboratóriumi spektrofotóméter-család az ultraibolya látható infravörös hullámhossz-tartományban (Balog András), Derivatograph termogravimetriás anyagvizsgáló berendezés (Paulik Ferenc-Paulik Jenő), 60000 fordulat/min-es laboratóriumi ultracentrifuga (Rohonci Ferenc), MOMCOLOR színmérőcsalád (Lukács Gyula), száloptika gyártása és száloptikai rendszerek (Lisziewicz Antal, Hegyessy Géza, Besskó Dezső, Állami Díjban részesültek), He-Ne iránykitűző lézer, szalag- és szélperforált kártyalyukasztó, kártyaolvasó, mágnestárcsás tároló.

Mindezek mellett foglalkoztak még hadi(optikai), egészségügyi laborműszerek, sőt jármű alkatrészek (olajfék, mozdony-armatúra) gyártásával is.

1876 – Kolozsvári Egyetem Mechanikusi Állomás (műszergyártás, műszerészképzés)

1884 – Mechanikai Tanműhely (Államilag segélyezett), Bp. Mozsár u. 8. 1891-től Bp. Alkotás u. 9.

1900 – Süss Nándor-féle Precíziós Mechanikai Intézet, Bp. Alkotás u. 9. 1905-től Bp. Csörsz u. 39.

1918 – Süss Nándor Precíziós Mechanikai Intézet Részvénytársaság

1922 – Süss Nándor Precíziós Mechanikai és Optikai Intézet Rt.

1939 – Magyar Optikai Művek Rt.

1952 – Magyar Optikai Művek

1998 – A Magyar Optikai Művek jogutód nélkül megszűnik

Eötvös Loránd által kifejlesztett műszerek, többek között az Eötvös-inga is Süss Nándor finommechanikai műhelyében készültek.

A MOM egy 1937-ben kötött üzlet értelmében 250.000 darab légvédelmi óragyújtót szállított az angoloknak. Ezzel az eredetileg német találmánnyal pusztították az angliai csatában a Harmadik Birodalom repülőit.