Képmű (CDP)

Rövid név:

Az SZKI-ban kifejlesztett külső (periférikus) eszköz (Colour Display Processor) analóg (kamerakép, röntgen- vagy űrfelvétel stb.) képek – digitalizálás utáni – számítógépes feldolgozását teszi lehetővé

 

 

 

 

Kategória:
Külső (periférikus) eszköz
Technológia:
Vegyes áramkörös
Származás:
hazai
Létrehozás:

Mivel a számítógéppel csak digitális adatokat lehet feldolgozni, szükség volt az analóg képeket digitális képpé alakító, és ezek feldolgozását lehetővé tevő hardver eszközre

Fejlesztő:
Tervező:
Mannó Sándor hw konstruktőr
Endrődi Béla hw részegységek létrehozása
Szenes Zsuzsa szervező
Gyártó:

Használat

Működési idő:
Létrehozás: 1979
Működő darabszám:
~ 100 db
Tipikus alkalmazások:
  • űrfelvételek elemzése mezőgazdasági, ill. katonai célokra
  • terület nyilvántartás
  • orvosi alkalmazások (metszetek és röntgen felvételek elemzése)
  • hőkamera-felvételek elemzése (épületek hőveszteségének vizsgálata)
Üzemi helyek:

Jelentősebbek, a teljesség igénye nélkül:

  • HM Fejlesztési Intézet
  • Országos Onkológiai Intézet
  • Tengerészeti Minisztérium (Szovjetunió)

Felépítés

Főbb részegységek:

  • Analóg-digitális átalakító (konverter)
  • Frissítőtár: ∼110,5 KB RAM
  • Szinkron-vezérlő áramkörök
  • Digitális-analóg átalakító
  • DMA csatoló a számítógépes kapcsolathoz

Működés

A CDP TV-rendszerű képek feldolgozását tette lehetővé (lásd  az ábrát).

Az A/D átalakító az analóg bemenetre kapcsolt (kompozit) videojelből az első félképet 384 sorra, soronként  288  képpontra bontja (20 ms), az egyes képpontokhoz tartozó képjel-amplitúdót (piros kör) pedig 8 bites (256 szint) világosságkódra cseréli (“kvantálja”; kék négyzet), és ezeket sorfolytonosan tárolja a frissítőtárban. ( A tárcímek és a képpontok geometriai helyzete között, a képcím-dekódoló kölcsönösen egyértelmű megfeleltetést hoz létre.)

A D/A átalakító automatikusan előállítja a frissítőtár mindenkori tartalmának megfelelő kimenő (RGB) videojelet; de minden világosságkódot előzőleg átcserél a kimeneti átszínező táblában (KAT) beállított, neki megfelelő értékre, ezáltal tetszőlegesen beállított, 256 színű (hamis)színes kép jön létre.

A frissítőtár – nagy sebességű (DMA) vonalon keresztül – közvetlen, kétirányú kapcsolatban van a számítógép főtárával, így a feldolgozott kép onnan is feltölthető. (Ehhez a pointercím-dekódoló állítja elő a megfelelő frissítőtár-címet; a léptetőregiszter pedig az analóg eszközök és számítógép sebességkülönbségét egyenlíti ki).

Az részegységek működését a szinkronjel-generátor hangolja össze .

Programkészlet

Általános programok

A CDP vezérléséhez szükséges programokat az SZKI Matematikai Laboratóriumában fejlesztették ki, Kovács Györgyné vezetésével

Egyedi programok

Jelentősebb képfeldolgozó programok:

  • KEPIR – univerzális digitális képfeldolgozó programrendszer
  • MIP (Modular Image Processing)  – műhold-fevételek feldolgozására szolgáló programcsomag
  • PAMINA – orvosi metszetek diagnosztizálást segítő programcsomag
  • VIKING – tengerfenék kutatási programrendszer

Történeti érdekességek

A maga korában európai színvonalú eszköz az 1990-es évek elejére egy PC-be dugható képmű-kártyára zsugorodott. A mai mobiltelefonokban már nincs is külön képmű, funkcióit beépítették a mikroprocesszorba: az analóg képjelet 4-5 millió képpontra bontják és 16 (~64 ezer szín), illetve 24 bitre (~16 millió szín) kvantálják.

(Csak érdekességképpen: az emberi szem – a fényerősséget és a telítettséget (fehér-tartalom) is figyelembe véve – mintegy 2,5 – 4  ezer színárnyalatot tud megkülönböztetni.)

 

Források

Álló-Hegedűs-Kelemen_Szabó: A digitális képfeldolgozás alapproblémái

Álló-Főglein-Hegedűs-Szabó: Bevezetés a számítógépes képfeldolgozásba


Létrehozva: 2019.06.02. 22:56
Utolsó módosítás: 2019.06.07. 13:57