Striker György

Születési dátum:
1913.11.11.
Születési hely:
Bécs (Ausztria)
Halálozási dátum:
1992.09.30.
Végzettség, szakképesítés:
  • mérnök - a Berlin-Charlottenburg-i, majd a bécsi Műegyetem - 1938. (Műszaki fizikus szak)
  • Tudományos fokozat:
    egyetemi doktor

    Az egyetem elvégzése után, 1938-tól 1948-ig az Egyesült Államokban élt, ahol először nehezen kapott állást (elektronikus műszerek javításával, szervizelésével kezdte). Később különböző kutatóintézetekben dolgozott. Többek között a poligráf, az ún. hazugságvizsgáló készülék mérőérzékelőinek kifejlesztésében és az első hordozható közép- és rövidhullámú világvevő rádiókészülékek elkészítésében vett részt.

    1948-ban az Orion Rádiógyár vezetése hazahívta vezetőnek, és hamarosan a gyár főmérnöke lett. Itt kezdte meg hazai műszer-fejlesztő pályafutását.

    1950-ben kezdeményezte a sashalmi Elektronikus Mérőkészülékek Gyárának (EMG) megalapítását, melynek ugyancsak főmérnöke lett.

    1954-1958 között az MTA által alapított Méréstechnikai és Műszaki Intézet (MÉMI) igazgatója volt. Az Intézetben 1955-ben megalakult egy elektronikus számológépekkel foglalkozó kutató csoport Tarján Rezső vezetésével; e csoportból jött létre 1956-ban az MTA Kibernetikai Kutató Csoport (KKCS).

    1958-ban az MTA létrehozta a Méréstechnikai Központ Kutató Laboratóriumot (MKKL), melynek igazgatója volt annak 1973-as megszűnéséig. Az intézmény feladata a tudomány és technika legújabb eredményeinek az ipari méréstechnika területén történő hasznosítása volt; a kutatás mellett a kifejlesztett termékeket le is gyártották.

    15 éven keresztül oktatott a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Villamosmérnöki Karán, a Műszer és Finommechanika, majd átnevezett nevén a Műszer és Méréstechnika Tanszéken; címzetes egyetemi tanár.

    1958-ban egyik alapítója és főtitkára volt a Nemzetközi Méréstechnikai Szövetségnek (IMEKO; Internationale Meßtechnische Konföderation), amely fiatal tudósok számára egy róla elnevezett, általa felajánlott díjat ítél oda háromévenkénti kongresszusain.

    Meghatározó tevékenységet fejtett ki annak érdekében, hogy a II. Világháborút követő hidegháborús időszakban Magyarország tagja lehetett öt nagy mérnöki világszervezetnek: IFAC (International Federation of Automatic Control), IMEKO, IFIP (International Federation for Information Processing), IFORS (International Federation of Operational Research Societies) és IMACS (Institute for Mathematics & Computer Science). E szervezeteknek fontos szerepük volt és van az NJSZT nemzetközi kapcsolataiban is.

    Ismert kitüntetése a Munka érdemrend arany fokozata (1964).

    És ami még fontos
    • Tizenhárom-tizennégy éves korában kezdett el rádióamatőrséggel foglalkozni.

    Létrehozva: 2021.01.02. 21:50
    Utolsó módosítás: 2021.01.04. 13:53