Hutter Ottó (1930)
Szakmai életútja a Távközlési Kutató Intézethez (TKI) kötődik, aminek évtizedeken át vezető munkatársa volt; végül tudományos főosztályvezető beosztásból ment nyugdíjba.
Kezdetben elektronikai-technológiai problémák megoldásán dolgozott: félvezetőgyártás, radar-, illetve televíziós képmegjelenítés.
Ezt követően csoportjával átviteltechnikai berendezések kifejlesztésével foglalkozott: olyan korszerű, digitális vivőfrekvenciás berendezéseket és rendszereket fejlesztettek, amelyek mind a vezetékes, mind a vezeték nélküli átvitelt ki tudják szolgálni. (Az információátviteli képesség növelése érdekében egy ún. AKS (Addressen Kode System) modulációs rendszert dolgoztak ki, amely elképzelés érdekes párhuzamokat tartalmaz a későbbiekben általánosan elterjedt internetes átviteli protokollal.)
Az 1970-es évek elején, amikor a TKI a távközlési profilját a digitális átvitel irányában bővítette, elkezdett foglalkozni impulzuskód-modulációs rendszerek (PCM) fejlesztésével. E távbeszélő és adatátviteli rendszerek kifejlesztése során kezdettől fogva korszerű, digitális, mikroprocesszoros megoldásokat keresett (pl. mikroprocesszoros modem fejlesztése az Orion cég számára).
Nyugdíjba vonulása előtt még némiképp foglalkoztatta a frissen megjelent és elterjedőben volt optikai távközlés.
Számos szabadalma volt, ezek többnyire munkatársaival együtt benyújtott, szolgálati találmányok voltak.
A híradástechnikai nagyberendezések, komplex rendszerek kidolgozásában, a termékszerkezet korszerűsítésében végzett kimagasló tudományos és irányító munkásságáért megosztott Állami Díjban részesült (1985).
Fia, a sajnálatosan korán elhunyt, ugyancsak informatikai területen tevékenykedő, ott nevet szerzett ifj. Hutter Ottó volt.
Létrehozva: 2024.06.20. 00:08
Utolsó módosítás: 2024.09.04. 20:02