Halassy Béla
A Marx Károly Közgazdasági Egyetemen (MKKE) Kiss Imre és Kovács Győző tanította az informatika alapjaira. 1970 nyarán vették fel a Számítástechnikai Oktató Központ (Számok) Szervezésoktatási osztályára, mely később főosztály lett. Ennek (1973), majd a hasonló nevű főosztály (1976) vezetője lett. – Később, 1982-ben az utódintézményben, a Számítástechnika Alkalmazási Vállalatnál (Számalk) lemondott vezetői tisztjéről és egy kutatócsoportot irányított.
1972-ben ő tartotta az első adatbázis-tanfolyamot hazánkban, amit számos további, köztük több nemzetközi követett. Sok előadást tartott angolul, egy párat németül itthon és külföldön egyaránt. Előadásai sokakat vonzottak. Az IBM-nél tartott tanfolyamain így mutatták be: “az adatbázisok atyja, akinek foglalkozása halassybéla”.
Első adatbázis cikke a Pénzügy és Számvitel c. folyóiratban 1972-ben jelent meg – a hatodik átírás után. Számos szakkönyv szerzője. Adatbázisokkal kapcsolatos művei hosszú évekig alapművek voltak.
1972-ben készítette az első két adatbázistervét (ARTISJUS és FSZDV), amelyeket kb. 30-35 további adatmodell és adatbázisterv követett a gyakorlati élet szinte minden területén – a vállalatoktól kezdve, a múzeumokon és kórházakon át a fegyveres erőkig.
1975-ben hathónapos ösztöndíjat kapott az USA-beli Chase Manhattan Bank adatadminisztrátori részlegére. Később az ANSI-SPARC (American National Standards Institute, Standards Planning And Requirements Committee) adatmodellezési bizottság aktív tagja volt.
Több szoftvert tervezett, pl. a SZIAM (Szintetikus Adatmodellező) adatmodellezési eszközt, a SYDES (Systems Designer System) rendszer-tervezési segédletet, a MIDAS általánosított múzeumi adatkezelő rendszert. 1990-től a programjait maga készítette. Későbbi munkahelyein is mindenütt az adatmodellezés módszereiért felelt.
2001-ben saját vállalkozásba fogott, amit 2006-os önkéntes nyugdíjazásakor számolt fel. 2001-ben egy amerikai vállalat számára készített egy új szemléletű általánosított egészségügyi adatbázisrendszer prototípust.
Az adatbázisok elmélete terén és egy konkrét adatbáziskezelő nyelv kidolgozásában elért eredményeiért az NJSZT 1982-ben Kalmár-díjban részesítette.
- Nős; két gyermeke és öt unokája van. (2020-as közlés.)
- Nem csak informatikai témákban publikált, lásd pl. Miért éppen ez a Trianon? (történelem); Régi utak ködfátyolban (útleírás); A legfelső polc (önéletrajz); Csipetkék (novelláskötet).
- 1988-ban készítette el a legelső számítógépes Kárpát-medencei honismereti társasjátékot (GARABONCIÁS), amit sokan kedvelnek.
- 1990-től épít egy Kárpát-medencei településtárt etnikai adatokkal (KÁRPÁT). 2020-ra már 10 millió adatot tartalmaz az objektum-alapú, sokfunkciós adatbázisrendszer.
Létrehozva: 2020.02.06. 17:18
Utolsó módosítás: 2024.05.31. 14:55