Gerő Zsolt

1943-tól esztergályos, 1945-ben kapott segédlevelet. A világháború után a Mechanikai Laboratóriumban (ML) un. TMK (tervszerű megelőző karbantartás) vezetőként dolgozott 1964-ig.
1964 és 1970 között a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) technológiavezetője, közben levelező tagozaton mérnöki diplomát szerez. A BRG-ben az új számítástechnikai termékek (adatrögzítők, adathordozók, mágnesszalagos kazetták) gyártástechnológiáinak kidolgozását vezette; emellett vezetője volt a gyár számítógépes anyagbeszerzési és -gazdálkodási rendszere tervezésének.

1970 és 1972 között a Videoton Külkereskedelmi Vállalat műszaki igazgatója lett, (ekként részt vett a francia CII 10010A, majd a Mitra15 számítógépek licence- és alkatrész-beszerzéseinek – az ESZR (Egységes Számítógép Rendszer) R10 típusának gyártása érdekében folytatott – előkészítő tárgyalásain Párizsban). 1972 és 1974 között a Videoton Számítástechnikai Gyára kereskedelmi igazgatója, ahol feladata volt egy új 100-120 fős számítógépes ismeretekkel rendelkező szakapparátus létrehozása is.
Közben egy hónapra megbízták a szocialista országok számítógépes rendszereinek moszkvai kiállításán 14 hazai gyártó részvételével szervezett bemutatkozás megvalósításának igazgatói feladataival (ASZU, 1973). Részt vett az OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) idevonatkozó munkabizottságainak munkáiban is.

1975 és 1978 között az Irodagéptechnikai Vállalat (IGV) fejlesztési igazgatója.
1978 és 1982 között a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) kereskedelmi igazgatója.
Ezután egy Műszaki Fejlesztő Bt. ügyvezető igazgatója (1982-90).
Közben (1980-85) a BME Gépészmérnöki Kar Finommechanika-Optika Tanszéken adjunktusként műszertechnológiát oktatott.
Nyugdíjas korban egyéni vállalkozóként tanácsadói és fejlesztési feladatokat látott el (1990-2012).