Bordás István

A magyar egészségügyi informatika jeles képviselője, egyik megalapítója volt. Amikor 1975-ben a Szekszárdi Kórházban modellkísérlet kezdődött, dr. Szentgáli Gyula főigazgató meghívta munkatársai közé. Egy R-10-es számítógépen kellett kifejleszteni egy addig Magyarországon nem létező megoldást: egy kórházi információrendszert. Az e feladatra minisztériumi forrásokból létrehozott és működtetett Dokumentációs és Információs Központnak (DIK) lett előbb üzemeltetési osztályvezetője, majd helyettes vezetője. A DIK később megyei egészségügyi informatikai központ lett.

1987-ben a szekszárdi Gyógyító Ellátás Információs Központ (Gyógyinfok) igazgatóhelyettese, majd 1990-től (annak megszűnéséig) igazgatója volt. A megyei egészségügyi adatvagyonra építkezve itt kezdődött a hazai egészségügy első költségstruktúra-vizsgálata. E projekt – amelynek 1990-től irányítója volt – lett az egyik megalapozója a későbbi egészségügyi reformnak. Kezdetben 10, majd rövidesen 28 kórházban folytak célirányos adatgyűjtések, amelyek megalapozták a Homogén betegségcsoportok (HBCS) rendszerének és a többi teljesítményfinanszírozási elemnek a kifejlesztését. Munkamódszere eredményeképpen a HBCS-rendszer az aktív betegellátásban teljes körűen 1993-ban sikeres bevezetésre került (az Egyesült Államok után a világon másodikként).

Egy ideig az Egészségügyi Informatikai Szakmai Kollégium elnöke is volt.

Munkásságának elismeréseként az NJSZT 1992-ben Neumann-díjjal tüntette ki.