Hivatkozási név: VIDEOTON

VIDEOTON Holding Zrt (jelenleg)

Típus:
vállalat
Alapítás időpontja:
1938
Címe:
Székesfehérvár Berényi út 72-100.
Alapítók:
  • Weiss Manfréd
  • Brázay Kálmán
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    Jelenleg: Szerelvény és alkatrész szerződéses gyártás, autóipar, háztartási, kozmetikai eszközök, és általános ipari tevékenység számára.

    Egy multitechnológiájú beszállító a komplett termékek, modulok és alkatrészek gyártása területén

    Egy saját ipari parkokkal is rendelkező komplex szolgáltató a telephelyek üzemeltetése terén

    Elektronikai és mechanikai tervezés

    1990 előtt (alapvetően híradástechnika és számítástechnika a fő profil), így

    Rádió-vevőkészülékek 1955-1990

    Hangszórók, hangdobozok 1955-1990 Televízió készülékek 1959-199

    Katonai elektronika 1955-1990

    Optikai eszközök 1986-ban ma is működik!

    Számítástechnika 1969-1990

    A kezdetben 1952-ig: Katonai pirotechnikai eszközök (lőszerek)

    Felső vezetői
    • Széles Gábor, főtulajdonos 1991-től
    • Lakatos Péter, Vezérigazgató 1991-től
    • Sinkó Ottó, Vezérigazgató 1991 után
    • Ranczné Rácz Gyöngyi, Gazdasági Vezérigazgató helyettes 1991 után
    • Tunkli Mihály, Vezérigazgató helyettes 1991 után
    • Papp István, vezérigazgató 1990. előtt
    • Gergely Béla, igazgató 1990. előtt
    • Kázsmér János, Műszaki igazgató, VIFI és Számítástechnikai gyár igazgató majd vezérigazgató 1990. előtt
    • Gantner János, Számítástechnikai gyár és VIFI igazgató 1990. előtt
    • Gerlai Mátyás, Számítástechnikai Gyár igazgató 1990. előtt
    • Baráth Csaba, Számítástechnikai Gyár kereskedelmi igazgatóhelyettes 1990. előtt
    • Brunner István, Számítástechnikai Gyár termelés igazgatóhelyettes 1990. előtt
    • Mód Sándor, Számítástechnikai Gyár termelés igazgatóhelyettes 1990. előtt
    • Váradi László, Számítástechnikai Gyár műszaki igazgatóhelyettes 1990. előtt
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    n.a.
    Számítástechnikai alkalmazottak száma
    Év
    Létszám
    1980 3.700
    1991 4.000
    1992 150
    Árbevétel
    Év
    Bevétel (Forint)
    1988 20.000.000.000
    2010 90.000.000.000
    2011 100.000.000.000
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    Jelentősebb híradástechnikai, rádió, TV gyártmányok

    Legelső rádió R545 jelű (“Jubilate”), később többféle pl.  Pacsirta rádiók

    Legsikeresebb TV gyártmányok: TC 1620 Mini-Vidi, Color Star, Munkácsy, Thomson

    Emlékezetes sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus

    Legnagyobb darabszámú autórádió-gyártás a Zsiguli gépkocsiba

    Többféle hangszórók, hangfalak

    Jelentősebb katonai gyártmányok

    rádió adó-vevő készülékek (R108-tól R125-ig)

    Varsói Szerződés keretében: PHOJBOSZ, ARBALET és SZAHARA projektek

    Jelentősebb optikai adathordozók

    kompakt diszk leolvasó

    magneto-optikai adathordozó

    OPU optikai pick-up

    Jelentősebb számítástechnikai gyártmányok

    1010B, R-10, R-12,R-10M (VT60), R-11, R11R, R-15, CM-52, R11Y

    display-ek: VT340, VDT 52100, VDX, VDN (ld. Videoton számítástechnikai termékek 1970-1990 (Gerlai Mátyás előadás)

    sornyomtatók: VT24000, 25000, 27000, 23000

    mátrixnyomtató: 21xxx család

    Személyi számítógép: VT110, VT160

    Miniszámítógépek: VT20 család

    Mérnöki munkaállomások: VT32, VT320

    Átalakulások

    Elődje: 1938-tól Vadásztöltény, Gyutacs és Fémárugyár, (1700 dolgozó)

    1946-tól: Vadásztöltény gyár,

    1948-ban államosították,

    1952-től híradástechnika, 1955-től rádiók sorozatgyártása, 1959-től TV gyártás, ekkor a neve Videoton Rádió- és Televíziógyár

    1968-ban a vállalathoz csatolták az Elektronikai Finommechanikai Kutató Intézetet (EFKI), VIDEOTON Fejlesztési Intézet (VIFI) néven.

    1971-től számítógépek és elektronikus eszközök gyártása is beindul, később a neve Videoton Elektronikai Vállalat, gyáregységei voltak Ajkán, Enyingen, Sárbogárdon, Tabon és Veszprémben.

    1991-ben privatizálták, innentől általános ipari termékek, háztartási termékek gyártása a jellemző és neve Videoton Holding Rt.

    Érdekességek

    1944 végén a német hadsereg az értékesebb gépeket elszállította, ezért a termelés a háború után csak nehezen indult be. A cég 1946-tól Vadásztöltény Gyár néven a patkótól a segédmotorig mindenféle közszükségleti cikket gyártott.

    Az 1948-as államosítás után részben Churchill fultoni beszéde után kitört hidegháború miatt, egy időre visszahozták a hadi, pirotechnikai feladatokat, de azokat rövidesen szétszervezték az ország különböző pontjaira, úgy, hogy ez a profil a székesfehérvári gyárban gyakorlatilag nullára redukálódott.

    1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról, s 1955-ben indult a rádiók sorozatgyártása.

    Az R545 jelű, “Jubilate” névre hallgató első rádiókészülékből 100 ezer darab készült, de 1958-ban már 220 ezer rádiót gyártottak.

    1959-ben hagyta el a gyárat az első fekete-fehér televíziókészülék, s a hatvanas évek végén évente már több mint 200 ezer tévé készült, ezzel a hazai boltokban valóságos verseny alakult ki az ORION és a vállalat között.

    A KGST-n belüli szakosodás alapján a vállalat komplett részegységeket is gyártott exportra, amelyet a “testvércégek” főleg képcső-szállítással ellentételeztek. A hadi elektronika termékek gyártása is 1959-ben indult, szovjet licenc alapján készültek rádió adó-vevő készülékek, valamint mobil híradó rendszereket is gyártottak.

    Népszerű termékük volt a hordozható TV készülék, a legismertebb a TC 1620 Mini-Vidi volt. A fekete-fehér készülékek 1978-tól integrált áramkörös kivitelben készültek, az első színes tévé a szovjet kooperációban készült Color Star volt, amelyet a saját fejlesztésű Munkácsy követett. T-5391 készülékből 121 000 eladott darab.

    Az autórádió-gyártásnak a Zsiguli gyárral kötött szerződés adott nagy lendületet, a hetvenes években egymilliónál is többet exportáltak. Székesfehérváron készültek az első hazai hi-fi kategóriájú sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus.

    Egységes Számítógép Rendszerben (ESZR) való részvétel, az IBM akkor legkorszerűbb, 360-as sorozatát másolta le. Az R-10 nem volt az IBM 360-al kompatibilis, mégis az ESZR tagja lett.

    A vállalt nemzetközi kötelezettségek szükségessé tették széleskörű kormányintézkedések megtételét, ezek:

    –  A nemzetközi kötelezettségek teljesítésének koordinációjára létrehozták a Számítástechnikai Koordinációs Intézetet (SZKI).

    –  Kijelölték többszöri iterációval a hazai gyártóbázist, a VIDEOTON-t. A vállalat technológiai színvonala, szervezettsége, anyagi ereje garantálta a program sikeres végrehajtását.

    –   A VIDEOTON fejlesztési kapacitásainak bővítése érdekében 1968-ban a vállalathoz csatolták az Elektronikai Finommechanikai Kutató Intézetet (EFKI), VIDEOTON Fejlesztési Intézet (VIFI) néven.

    –    Az MSZR hazai programjának koordinálásával a VIDEOTON-t bízták meg, megerősítve a VIDEOTON súlyát a KGST együttműködésben. A Főkonstruktőri Tanácsba Kázsmér Jánost delegálták.

    A KGST számítógépcsaládjának legkisebb darabja, az R-10-es a szakosodás szerint a Videotonnál készült 1971-től. Jelentős volt az exportja, s ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának. 1981-ben az R-10-esek kifutása után került piacra az R-10-M, majd a közepes teljesítményűnek számító R-11, R-15 és a CM-52-es. 1979-től készítette a különböző nagy gyártók termékeivel kompatibilis videoterminálokat.

    A Videotont az első tíz legnagyobb magyar vállalat között jegyezték. Kiemelt beruházások eredményeként Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legmodernebb gyártókapacitásával rendelkező híradástechnikai cége volt.

    Az optikai rendszerek fejlesztése a 80-as években indult be.

    Kulcsemberek a kezdetektől 1990-ig a Videotonnál

    dr. Ábrahám László műszaki igazgató, vezérigazgató

    Tóth András technológiai fejlesztési főmérnök

    Dörnyei József főmérnök

    Matók Károly termelési igazgató       

    Kulcsemberek a Videoton Fejlesztési Intézetnél (VIFI) 1990. előtt

    Turányi Gyula főmérnök

    Csurgyók Nándor főmérnök

    Ujvári Zoltán főmérnök

    Baráth István optikai projektvezető

    Kulcsemberek a Videoton Számítástechnikai Gyárában 1990. előtt  

    Mohos József gyáregység igazgató

    Kudich Antal gyáregység igazgató

    Kiss Ferenc gyáregység igazgató

    Máté Antal gyáregység igazgató

    Hajma László gyáregység igazgató      

    A vállalat a rendszerváltás, 1990. után – különösen a kelet-európai megrendelések elmaradása – miatt nehéz helyzetbe került, 1991-ben megindult a felszámolás, s végül három magánszemély, az Euroinvest cég, valamint az MHB alkotta konzorcium vásárolta meg. Később az MHB eladta részét a tulajdonostársaknak. Az új cég VIDEOTON Holding Rt. néven beszállítóként kezdte meg tevékenységét: elektronikai, informatikai, autóipari háztartási gépipari, telekommunikációs berendezéseket, részegységeket gyártott. 1994-től új gyártócsarnokok épültek, a cég egy sor multinacionális céggel – például IBM, Philips – lépett együttműködésre, újabb vidéki telephelyeket vásárolt, s a korábbi bérmunka tevékenységből kilépve szerződéses termék gyártóvá vált. A megnőtt gyártókapacitások következtében a cégcsoport létszáma 2000 végére 17,5 ezerre nőtt. A legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalat komplex gyártási portfólióval

    Jelenlegi felső vezetők még:

    • Horváth Zoltán, Igazgató, Nemzetközi Projektek
    • Simonné dr. Vágó Erzsébet, Jogi igazgató
    • Káldi Gábor, Kontrolling igazgató
    • Lászlófalviné Gönczy Zsuzsa, Ügyvezető igazgató VIDEOTON Autóelektronika Kft
    • Gerber András, Ügyvezető igazgató, VIDEOTON Elektro-PLAST Kft.
    • Klambauer Csaba, Ügyvezető igazgató, VIDEOTON EAS Kft

    A teljes Videoton létszáma:

    Év
    Létszám
    1980 20.000
    1991 6.000
    1992 4.300
    2000 17.500
    2010 7.700

    Létrehozva: 2016.07.27. 18:54
    Utolsó módosítás: 2024.06.30. 11:00