Országos Széchenyi Könyvtár

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) Magyarország nemzeti könyvtára.

Az Országos Széchényi Könyvtár a tudás tárházaként a magyar kulturális örökség hagyományos (papíralapú) és modern (elektronikus) könyvtári dokumentumainak megőrző és közvetítő intézménye.

Feladata a magyar és magyar vonatkozású írott kulturális örökség gyűjtése, feldolgozása, megőrzése és hozzáférhetővé tétele a kéziratos kódexektől a nyomtatott dokumentumokon keresztül az elektronikus kiadványokig.

• Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjti, feltárja és megőrzi a magyar nemzeti kultúra írott, nyomtatott, audiovizuális és elektronikus formában létrejött értékeit.
• Biztosítja a közvetlen hozzáférést saját és – központi nyilvántartások koordinátoraként – más intézmények gyűjteményeihez.
• Könyvtári szolgálata folyamatosan megújított tartalommal és eszközparkkal áll a használók rendelkezésére.
• Más intézményekkel együttműködve vezető és/vagy koordináló szerepet játszik, illetve részt vesz a rögzített kulturális és szellemi örökség feltárására és megőrzésére irányuló programokban.
• A nemzeti könyvtár a forrás értékű alapkutatásoknak és az ezekre épülő
  tudományos igényű értékelő munkák egyik gyűjtőpontja, a magyar vonatkozású humántudományi kutatásoknak kiinduló forrásgyűjteménye.
• Nemzeti könyvtári feladatainak teljesítése érdekében aktív kapcsolatokat ápol a határon túli magyar könyvtárakkal.
• Nemzetközi kapcsolatai révén a nemzeti bibliográfiai számbavétel kiteljesítésére törekszik, közvetíti a magyar könyvtárakról és könyvtörténetről szóló információkat, valamint aktív szerepet vállal a The European Library-vel való együttműködésben és az Európai Digitális Könyvtár létrehozásában.
• A Könyvtári Intézet tevékenységén keresztül biztosítja könyvtárak – a tudásalapú társadalom meghatározó alapintézményeinek – fejlesztését, működésük és szolgáltatásaik valós igényekhez alakítását, a társadalomban elfoglalt helyük megerősítését, valamint szakmapolitikai támogatását.

• A gyűjtemény teljesebbé tétele a gyűjtőköri szabályzat korszerűsítésével és rendszeres gyarapítással, valamint az állomány megóvása.
• A nemzeti könyvtár teljes állományának hozzáférhetővé tétele elektronikus állományfeltáró eszközök segítségével a stratégiai periódus végére.
• Minőségi szolgáltatások fejlesztése annak érdekében, hogy a kutatók, az oktatásban részt vevők és más felhasználók egyszerűen és megbízhatóan érjék el saját gyűjteményünk és más könyvtárak tartalmait.
• Aktív koordinációs szerep vállalása a magyar könyvtári rendszeren belül más intézményekkel összehangolt szolgáltatások fejlesztésével.
• Az elektronikus dokumentumok kezelésének kompetencia központjaként országos vezető szerepkör kereteinek kialakítása és intézményi szintű belső fejlesztés.
• Tudományos könyvtárként a gyűjtőkörbe tartozó kulturális javak kutatása, tudományos feldolgozása és rendszerezése, a tudományos eredmények közzététele.
• A nemzeti bibliográfia rendszerének teljessé tétele, könyv- és könyvtártörténeti alapkutatások végzése.
• A közönségkapcsolati tevékenység és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése annak érdekében, hogy a nemzeti könyvtár nyitott, vonzó és együttműködésre kész arculatot mutasson partnereinek.
• Szervezeti és személyzeti fejlesztés, korszerű humánpolitika a stratégiai célkitűzések végrehajtása érdekében.
• Informatikai és gazdasági háttér biztosítása a könyvtár működőképessége, tevékenységének bővítése és fejlesztése érdekében.
• A könyvtáraknak, a könyvtári rendszernek és a könyvtárosoknak nyújtandó központi szolgáltatások kialakítása és stratégiai fejlesztések a Könyvtári Intézet tevékenységén keresztül.

Alapítóokmánya 1802. november 26-án nyerte el a királyi megerősítést, s 1803-ban Pesten nyitották meg a látogatók előtt. Az intézmény fenntartásához szükséges pénzügyi alap megteremtését a társadalom magára vállalta. Országgyűlési felhívásra a vármegyék és városok közönsége előbb önkéntes felajánlások, majd kötelező járulék formájában bocsátotta rendelkezésre a legszükségesebb összegeket. Emellett számottevő segítséget jelentettek egyes mecénások kisebb-nagyobb alapítványai is. Az összegyűlt tőkevagyonra támaszkodva az 1808/VIII-as törvénycikkel az országos rendek életre hívták a Magyar Nemzeti Múzeumot, s az így újonnan létesített intézmény keretébe illesztették be a Széchényi Könyvtárat, mely ettől kezdve a Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára nevet viselte. A könyvtárról leválasztott érmegyűjtemény pedig idővel a múzeum egyik osztályának alapja lett.
A Magyar Nemzeti Múzeum klasszicista épületébe, mely a társadalmi áldozatkészség maradandó értékű tanúbizonysága, 1846-1847 folyamán költözött be a könyvtár és a múzeumi osztályok. 1949-ben Országos Széchényi Könyvtár néven az intézmény újra önálló lett. A rendelet a könyvtár új jogállása mellett rendeltetésével is foglalkozott. Az intézmény 1985-ben költözött új helyére, a Budavári Palota F épületébe.