Magyar Tudományos Akadémia

11 Osztálya működik:

Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Filozófiai és Történettudományok Osztálya Matematikai Tudományok Osztálya Agrártudományok Osztálya Orvosi Tudományok Osztálya Műszaki Tudományok Osztálya Kémiai Tudományok Osztálya Biológiai Tudományok Osztálya Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya Földtudományok Osztálya Fizikai Tudományok Osztálya.

1830-ban alakult meg a Magyar Tudós Társaság

1840-ben a Magyar Tudós Társaság nevet Magyar Tudományos Akadémiára változtatták.

Az MTA-tól a kutatóintézetek elvétele: Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vagy rövidítve ELKH hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon. Vezető testületének, az ELKH Titkárságának feladata a korábban a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti keretei közé tartozó kutatóintézetek és kutatóhelyek fenntartása, irányítása és működtetése. Irányító testületébe az elnök mellett hat tagot a tudománypolitika koordinációjáért felelős miniszter, hat tagot pedig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke delegál. Az irányító testület első elnökévé Maróth Miklós klasszika-filológust, az MTA rendes tagját nevezték ki. A kutatóintézeti hálózat és a titkárság felállítását és működésének feltételeit a 2019. évi LXVIII. törvény határozza meg.

Innentől kezdve a korábbi MTA kutatóintézetek a következőképpen használják a nevüket:

MTA Agrártudományi Kutatóközpont                                              Agrártudományi Kutatóközpont

MTA Atommagkutató Intézet                                                          Atommagkutató Intézet

MTA Bölcsésztudományi Kutatóközpont                                        Bölcsésztudományi Kutatóközpont

MTA Csillagászati és Földtudományi  Kutatóközpont                    Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont

MTA Energiatudományi Kutatóközpont                                          Energiatudományi Kutatóközpont

MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet                                 Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

MTA Közgazdasági és Regionális  Tud. Kutatóközpont                 Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont

MTA Nyelvtudományi Intézet                                                          Nyelvtudományi Intézet

MTA Ökológiai Kutatóközpont                                                        Ökológiai Kutatóközpont

MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet                                Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet             Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet

MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont                                          Szegedi Biológiai Kutatóközpont

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont                                Társadalomtudományi Kutatóközpont

MTA Természettudományi Kutatóközpont                                  Természettudományi Kutatóközpont

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont                                            Wigner Fizikai Kutatóközpont

MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája                                  Támogatott Kutatócsoportok Irodája

Az Akadémia alapvető szerepet játszott a magyar számítástechnika kialakulásában. 1956-ban megalakította a Kibernetikai Kutató Csoportot. Ennek keretei között kezdte el 1960-ban működését az M-3, Magyarország első elektronikus, digitális számítógépe. 1960-ban az MTA-n létrejött az Elnökségi Kibernetikai Bizottság (Kalmár L. elnök, Frey Tamás, később Szelezsán János titkár). 1968-ban a kormány megalapította  a Számítástechnikai Tárcaközi Bizottságot ahol az operatív munkát a tárcák képviselői látták el az MTA részéről Bálint Lajos volt a MTA Számítástechnikai Alkalmazási Bizottság vezetője. Az MTA számos országos jelentőségű konferencia szervezésével segítette a magyar számítástudomány fejlődését.

MTA korábbi intézményei:

MTA Nyelvtudományi Intézet MTA NYTI)

MTA Gazdaság Kutató Intézet (MTA GKI)

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI)

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (MTA WFK)

MTA Automatizálási Kutató Intézet (MTA SZTAKI jogelődje)

MTA Számítástechnikai Központ (MTA SZTAKI jogelődje)

MTA Méréstechnikai és Műszerügyi Intézet (MTA MÉMI)

MTA Méréstechnikai Központi Kutató Labor (MTA MKKL),1958-1973-ig

MTA Központi Fizikai Kutatóintézet (MTA KFKI)

MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (MTA Rényi KI)

MTA Kibernetikai Kutató Csoport (MTA KKCS)

A MTA kutatóintézeti hálózat elkerült a MTA-tól két lépésben: HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat^[1] (rövidítve: HUN-REN, 2023. szeptember 1-től. előtte Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, röviden ELKH) hivatalosan 2019. augusztus 1-jén felállított, működését szeptember 1-jén megkezdő kutatóintézeti hálózat Magyarországon.

Lapzárta: 2023.

Megjegyzés: nme a MTA-hoz tartozó kutatóintézetek is voltak amelyek szorosan együttműködtek a MTA kutatóintézetekkel. Ezeket ld: Ipari kutatóintézetek.