MTA Műszaki Fizikai Kutatóintézet

Az intézet fennállásának 40 éve során végig nyomon követhető volt tematikájának az a hármas vonulata, amelynek körvonalait alapítóik rajzolták meg. Induló témái részben a tudomány fejlődéséből adódóan, részben a kor követelményeihez igazodva, természetes változásokon mennek át.

Így a lumineszcencia-jelenségek kutatása a félvezető anyagokbazajló fénykeltő jelenségek (világító diódák, lézerek) kutatása felé, a vákuumtechnikai kutatások a nagy vákuumtechnikai ismereteket kívánó felület- és vékonyréteg-kutatás irányába tolódtak, a volfrámkutatás pedig az alapanyagoknak a legkorszerűbb vizsgáló módszerekkel történő elemzésével, továbbá a halogénlámpák magas hőmérsékleti folyamatait célzó kutatással bővült ki.

Az intézetben művelt témák közül különösen kiemelkedő nemzetközi elismerésre tettek szert:
– a magas hőmérsékleti szilárdságot meghatározó adalékolási folyamat mechanizmusát tisztázó és technológiai konzekvenciáit is sikeresen levonó volfrámkutatás,
– a vékonyrétegek képződésének mechanizmusát, az amorf elemi félvezető rétegek, valamint a többkomponensű polikristályos rétegek (ötvözetek, kompozitok és multirétegek) szerkezetének kialakulását tisztázó kutatás,
– vázikristályos és amorf szerkezetek képződéséhez vezető szilárd fázisú reakciók kutatása rugalmas elektronszórás-spektrometria kidolgozása és alkalmazása elektronok szabad úthosszának meghatározására, továbbá nagy felbontóképességű mélységi elemzés Auger-spektrométerrel,
– a félvezető heteroátmenetek és vegyület-félvezető rétegszerkezetek tulajdonságainak és mikroelektronikai alkalmazhatóságának tisztázására irányuló kutatás,
– mélynívók tulajdonságainak meghatározása és „kétdimenziós” rendszerek (kvantumos) transzportjelenségeinek kutatása félvezető anyagokon,
– a volfrámgyártáshoz kapcsolódó, környezetkímélő kémiai technológiák létrehozásához kapcsolódó kutatás,
– különösen hősokktűrő kerámiák szerkezetének kutatása,
– a statisztikus fizika különböző területein elért, több ezer irodalmi visszahivatkozással minősített kutatások

Az MTA Műszaki Tudományok Osztálya javaslatára jött létre 1956-ban a fenti igények kielégítésére alkalmas a Műszaki Fizikai Kutatóintézet (MFKI/MÜFI).

Az MTA MFKI 1956-1998-ig működött.

Ugyanebben az időben a KFKI-ban indult a KFKI Anyagtudományi Kutatóintézet (KFKI ATKI) története. 1975-ben megalakult KFKI Kutatóközpontja; majd a szét-, át- és összeszervezéseket követően a KFKI Anyagtudományi Kutatóintézet lényegében az 1981 és 1991 között már működött  KFKI Mikroelektronikai Kutatóintézet (MKI) jogutódaként jött létre 1992. január 1-jén.

Az ATKI (és jogelődjei) fő feladata interdiszciplináris természet- és műszaki tudományos kutatás, ezen belül elsősorban a tervezhető tulajdonságú anyagok (engineered materials) létrehozása és alkalmazása volt. Ez többnyire metastabil atomi méretű rendszerek előállítását és tanulmányozását jelenti, amihez hozzátartozik az indukált hibaszerkezetek kutatása is egykristályos, polikristályos és amorf vékonyrétegekben és határfelületeken.

1998-ban MTA Közgyűlésének határozatát követően a Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutató Intézet (MFA) 1998. január 1-én jött létre a KFKI ATKI és a MTA MFKI utódjaként. Az intézetkonszolidáció levezénylésére Gyulai József professzor kapott megbízást, aki az igazgatói megbízását 1998 eleje és 2003 vége között töltötte be, ezt követően 2011-ig Bársony István követte őt az igazgatói székben.

A MFA intézet feladatait a korábbi intézetek kulcsterületeinek megtartásával az alábbi küldetés irányvonalában végezte:
– Komplex funkcionális anyagok és nanométeres méretű szerkezetek interdiszciplináris kutatása, fizikai, kémiai és biológiai elvek feltárása és alkalmazása integrált mikro- és nanorendszerekben valamint vizsgálati módszerek fejlesztésében.
– A megszerzett ismeretek közzététele, hasznosítása a graduális és posztgraduális képzésben, nemzetközi és hazai ipari K+F programokban, különös tekintettel a KKV igényekre.
A feladatokat az MFA hat fő kutatási területen, hat tudományos osztályon látta el:
· Mikrotechnológia Osztály
· Fotonika Osztály – Ellipszometria Laboratóriummal
· Kerámia és Nanokompozitok Osztály
· Komplex rendszerek Osztály
· Nanoszerkezetek Osztály
· Vékonyrétegfizikai Osztály