Hivatkozási név: MTA KFKI

MTA Központi Fizikai Kutató Intézet

Típus:
Kutatóintézet
Alapítás időpontja:
1950
Címe:
  • 1121 Budapest, Konkoly Thege út 29-33.
Alapítók:
  • A Minisztertanács 1950. augusztus 18-i határozata alapján az MTA KFKI 1950. szeptember 1-jén kezdte meg hivatalos működését.
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    A magyar fizika kiemelése a többi tudományágnál is nagyobb elmaradottságból.
    Az 50-es évek első felében jó esély volt arra, hogy versenyképes kutatási eredményeket mutassanak fel az atomfizika, a nukleáris fizika, a kozmikus sugárzás, az elektromágneses hullámok, a spektroszkópia, a radiológia, és az elméleti fizika területein.
    Az évtized második felére a kutatási területek kiszélesedtek, és a kutatóintézet érdekelt lett a nukleáris kémia, az elektronika és a reaktorkutatás témakörében is.

    Felső vezetői
    • Kovács István, főigazgató 1950-1956
    • Jánossy Lajos, főigazgató 1956-1970
    • Pál Lénárd, főigazgató 1970-1978
    • Szabó Ferenc, főigazgató 1978–1989
    • Szatmáry Zoltán, főigazgató 1990
    • Lovas István, főigazgató 1990–1992
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    • Kovács István, A KFKI első főigazgatója. Fő kutatási területe az elméleti molekula-spektroszkópia volt
    • Simonyi Károly, Fő eredményei a fúziós energiatermelés elvi lehetőségével kapcsolatosak, vezetése alatt készült el az első hazai magfizikai részecskegyorsító a KFKI-ban
    • Pál Lénárd, Kutatási területe a szilárdtestfizika, a neutronfizika és a valószínűség-elmélet
    • Kiss Dezső, Élettartam mérések és a magreakciók mechanizmusai voltak fő kutatási területei
    • Berényi Dénes, Magspektroszkópiai kutatásokkal foglalkozott. Ion-atom ütközések, és felhasználhatóságuk vizsgálata volt kiemelt témája.
    • Jánossy Lajos, Kozmikus sugárzás, relativitáselmélet és kvantummechanika alapjainak és a fény kettős természetének vizsgálata volt kutatási témái
    • Lukács József (1933), MSZKI, a TPA "atyja"
    • Sándory Mihály, Az MSZKI kiterjedésének, felfutásának idején hosszú évekig volt az igazgatója
    • Szlankó János, MSZKI igazgató
    • Szegő Károly, RMKI igazgató, Vénusz-Halley (VEGA) programvezetője
    • Bozóky László, Radiológia osztály vezetője volt
    Számítástechnikai alkalmazottak száma
    A KFKI 1985-re érte el legnagyobb létszámát: a Magyar Tudományos Akadémia akkori kb. 3000 tudományos besorolású alkalmazottjából mintegy 600 dolgozott itt. (A számok a teljes kutatói létszámra vonatkozik)
    Számítástechnikai eszközpark

    A KFKI a kezdetektől arra törekedett, hogy nagy teljesítményű és  nagy kapacitású számítógéppel rendelkezzen.

    1960-ban a két importált szovjet URAL I. számítógép egyike a KFKI-ba került. Az Ural számítógép nem volt képes kielégíteni az intézet növekvő számítási igényeit, 1964-ben heti 120 órás üzemidővel is már csak 16 %-kat tudta ellátnii.

    1966-ban helyezték üzembe az angol gyártmányú ICT 1905 számítógépet;  a KFKI az ország akkori legnagyobb számítógépét az Országos Tervhivatallal közösen szerezte be.

    1973-tól az intézetben egymást követően több, IBM 360/370 kompatibilis gép működött. Ezek hozzájárultak az IBM kultúra elterjedéséhez. A KFKI-ban helyezték üzembe Magyarországon az első szovjet gyártmányú ESZ-1020 (R-20) típusú számítógépet, 64 KB memóriával, lyukkártyás külső eszközökkel, mágnesszalagos és mágneslemezes egységekkel. A géphez illesztett TPA-i közvetítésével rajzolni lehetett dob-plotterrel.

    1977-ben az R-40 (ESZR-1040) NDK gyártmányú számítógép követte 1 MB memóriával, 87 MB, később kb. 650 MB lemezkapacitással, 18 terminállal. A gépet 1988-ban állították le, tíz éves üzeme alatt átlagosan 95 %-nál magasabb műszaki megbízhatósággal dolgozott. 1986-ban állt üzembe a nagyobb kapacitású, szovjet gyártmányú R-45 számítógép, ennek azonban rosszabb volt a megbízhatósága. 1988-tól 1993-ig állt a felhasználók rendelkezésére az ugyancsak IBM kompatibilis, de gyorsabb és megbízható BASF 7/61 típusú számítógép.

    A TPA gépek már az ICT 1905 mellett megjelentek a számítóközpontban, a kisgépek elsősorban előfeldolgozást végeztek.

    1979. végétől a lokális hálózati rendszerek fejlesztése a LOCHNESS (Local Highspeed Network System) rendszerrel indult meg, a rendszer laboratóriumi mérés-adatgyűjtési és folyamatirányítási célokra, TPA gépekre és CAMAC keretvezérlőkre készült.

    1981. áprilisban indult a telefonvonalon történő kísérleti adatátvitel az RMKI PDP 11/428 gépe és a moszkvai Űrkutatási Intézet TPA-1140 számítógépe között. 1985. júniusban az RMKI-ban üzembe helyezték a moszkvai Űrkutatási Intézet és a Kozmikus Sugárzási Osztály TPA-1148 gépe közötti műholdas adatátviteli rendszert.

    Az 1988-90-es években kiépült a KFKI lokális Ethernet hálózata, az első nagyméretű Ethernet hálózat az országban, mintegy 300 géppel. Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) X.25 hálózatához a KFKI helyi hálózata egy KFKI gyártmányú TPA illesztő (gateway) gépen át csatlakozott, ezáltal lehetővé vált az elektronikus levelezés (e-mail).

    A COCOM korlátozások 1990 utáni megszűnése lehetővé tette a csatlakozást a nemzetközi hálózati rendszerekhez, így 1990-től a HEPnet (High Energy Physics network) 15 ország laboratóriumait összekötő DECnet hálózatához. 1991-92-ben a KFKI RMKI és a CERN között közvetlen bérelt vonalas összeköttetés létesült, majd az IIF program keretében kiépített vonalon az Internet-csatlakozás is létrejött.

    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    A kutatóintézet kiemelt projektjei szerepelnek itt:

    • 1956-ban kormánydöntés alapján Pál Lénárd vezetésével kezdték építeni a kísérleti reaktort, amit 1959. március 25-én helyeztek üzembe. 1971-től a KFKI részt vett a Paksi Atomerőművet előkészítő kutatásokban, az erőmű első blokkját végül 1982-ben helyezték üzembe.
    • 1966-ban üzembe helyezett ICT 1905 számítógépen a feladatok kötegelt (batch) futtatását lehetővé tevő YKA feladatkezelő rendszert Varga László és munkatársai fejlesztették ki.
    • Az űrkutatásban való közvetlen részvétel az 1970. november 28-án szovjet Vertyikal–1 rakétával a világűrbe emelkedő KFKI-gyártmányú mikrometeorit-csapdával kezdődött. 1980-ban Farkas Bertalan vitte magával az űrbe az első, fedélzeten is használható dozimétert (Pille dózismérő), amit 1984-ben az amerikai Sally Ride is eredményesen használt. Az 1980-as években indult a máig legnagyobb magyar űrvállalkozás a VénuszHalley (VEGA) – programban való részvétellel Szegő Károly vezetésével.
    • Az 1970-es években és az 1980-as években sorozatban gyártották az akkor COCOM-listás DEC VAX és MicroVAX gépek másolatait, a saját fejlesztéssel megnövelt sebességű TPA-számítógépeket.
    • KFKI-gyártmányú mikrometeorit-csapda
    • 1975-ben a Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézetben kifejlesztettek egy ESzR/IBM – TPA csatorna adaptert TPA gépekhez. Erre dolgozta ki Telbisz Ferenc, munkatársaival a CEDRUS (Conversational Editor and Remote User Support) interaktív szövegszerkesztő és program-előkészítő programrendszert. Ez volt az első ilyen működő rendszer a KGST országokban. A kutatók, programozók terminálokról működtethették programjaikat. Az 1986-87 években a CEDRUSra alapozva készült a FILTER (File Transfer) rendszer, amely lehetővé tette állományok átvitelét IBM és DEC gépek között, valamint az interaktív terminál-kapcsolatot IBM gépekhez, a DECnet hálózaton keresztül.
    • 1980 – Pille dózismérő (A magyar űrtevékenység egyik legsikeresebb terméke, különböző változatai már jártak az űrben – Farkas Bertalan is ilyet vitt magával 1980-ban.)
    Átalakulások

    A KFKI a kormány Tudománypolitikai Bizottságának 1974-es határozata alapján 1975. január 1-jétől kutatóközpontként működött tovább. A korábbi tudományos osztályok helyett széles körű önállósággal rendelkező tudományos intézeteket hoztak létre:

    Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet (RMKI)

    Szilárdtest Kutató Intézet (SZTKI, ami 1981-ben kettévált):

    Szilárdtest Fizikai Kutató Intézet (SZFKI)

    Mikroelektronikai Kutató Intézet (MKI)

    Atomenergia Kutató Intézet (AEKI)

    Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI)

    1992. Január 1-től a KFKI átalakult és jogilag, illetve pénzügyileg önálló, független intézetek jöttek létre:

    • KFKI Anyagtudományi Kutató Intézet (ATKI)
    • KFKI Atomenergia Kutató Intézet (AEKI)
    • KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI)
    • KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet (RMKI)
    • KFKI Szilárdtestfizikai Kutató Intézet (SZFKI)

    Ezen kívül elvált egymástól a kutatási és a vállalkozási tevékenység. Ezért jött létre a

    • KFKI Üzemeltető Kft (a csillebérci telephely üzemeltetője ma is) és a
    • KFKI Szolgáltató Kft.

    2012. január – től megalakult a

    A WIGNER FIZIKAI KUTATÓKÖZPONT TÖRTÉNETE

    A kutatóközpont elődje az 1950-ben alapított Központi Fizikai Kutatóintézet volt. Az eredetileg két osztállyal megalakuló intézet rövid idő alatt több osztállyal bővült, olyan kutatók vezetése alatt, mint például Simonyi Károly és Jánossy Lajos. Célja az előkészítő bizottság megfogalmazása szerint “a magyar fizikai kutatást eddigi, a többi tudományághoz képest is messze elmaradt állapotából kiemelni, és lehetővé tenni a termékeny tudományos kutatást a fizika minden területén, melyek a tudomány fejlesztése és alkalmazása szempontjából elsősorban fontosak.” A KFKI-ban már kezdetektől igen sokszínű kutatás folyt, és nincs ez másképp ma sem a Wigner FK-ban. Mindig is jellemző volt az eredmények közvetett vagy közvetlen hasznosítása. Nem kizárólag a fizika volt itt jelen, de a különböző műszaki, sőt az élettudományok is helyet kaptak az intézetben. Az egykori KFKI helyén működik ma a Wigner Fizikai Kutatóközpont és az Energiatudományi Kutatóközpont.

    Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (MTA Wigner FK) 2012. január 1-től a korábbi MTA KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet és a korábbi MTA Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet egyesülésével jött létre. 2019 szeptember 1-től pedig kutatóközpontunk az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítása alatt, és az MTA kiválósági központjaként működik tovább, ma az ELKH legnagyobb fizikával foglalkozó kutatóintézete. 2013-tól a Kutatóközpont részeként működik a világszínvonalú Wigner Adatközpont is.

    Kutatóink a világ legkülönbözőbb fizikai problémáit vizsgálják az egészen apró részecskék tanulmányozásától a világűr fizikájáig, az elméleti problémáktól az alkalmazott kutatásokig.

    . A kutatóközpont két intézete az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecske- és Magfizikai Intézet és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet.

    A kutatóközponthoz tartozik a 2013. év óta működő Wigner Adatközpont.

    És az Energiatudományi Kutatóközpont.

    2019.augusztus 1.-től a még működő intézetek a ELKH-hoz tartóznak

    Érdekességek

    A számítástechnika/informatika területén igen jelentős sikereket ért el a KFKI MSZKI, mint a KFKI egyik kutatóintézete. Fejlesztéseik igen nagy mértékben hozzájárultak a magyar számítástechnika fejlődéséhez. Erre való tekintettel a MTA KFKI  Mérés – és Számítástechnikai Kutató Intézet ( MTA KFKI MSZKI) önálló megjelenítéssel szerepel honlapunkon, ahol részletesen kerül bemutatásra kiemelkedő tevékenységük.

    Wigner Adatközpont

    A Wigner Adatközpont a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontjának (MTA WIGNER FK) informatikai nagyberuházása. Az Adatközpont megfelel a Digitális Megújulás Cselekvési Terv és az európai digitális menetrend iránymutatásainak. Adatközpontunkkal környezetbarát és energiahatékony módon kívánjuk kielégíteni a kutatás és innováció világának folyton változó igényeit, a legmodernebb technológiát alkalmazó kiszolgáló infrastruktúra létrehozásával és üzemeltetésével. A jövő évtized európai kutatási célú informatikai infrastruktúrájának alappillérei az olyan nagybiztonságú adatközpontok lesznek, melyek fenntartható üzemeltetési modellt követnek. Az MTA WIGNER FK csillebérci telephelyén elérhető, nemzetközi összehasonlításban is kimagasló fizikai, illetve informatikai biztonság rendkívül magas rendelkezésre állást és szolgáltatási minőséget nyújt az Adatközpont által támogatott kutatási projekteknek


    Létrehozva: 2016.07.16. 13:57
    Utolsó módosítás: 2021.01.26. 20:09