Kohó- és Gépipari Minisztérium

• Alapításakor a direkt tervutasításos gazdaságirányítás keretében a feladata a kohó- és gépipari vállalatok termelőmunkájának megszervezése, irányítása és ellenőrzése volt. Mint országos hatáskörű, “legfőbb” szakigazgatási szervnek, a következő szakigazgatási ágazatai voltak:

1. vaskohászat,
2. szerszámgépipar,
3. mezőgépipar,
4. általános gépipar,
5. járműipar,
6. autó- és traktoripar,
7. hajóipar
8. erősáramú berendezési ipar,
9. híradástechnikai ipar,
10. műszeripar,
11. tömegcikkipar.

• A direkt utasításos rendszerben a minisztérium szervezete 8 elvi főosztályra, 3 önálló osztályra és 13 iparági igazgatóságra tagolódott. A főosztályokhoz hasonló jogállása volt a Kohóipari Értékesítő Vállalatnak, míg önálló osztálynak megfelelő státusa volt az Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézetnek és a Gépipari Irodának.
• 1958-ban megkezdte a nagyobb vállalati termelőegységek kialakítását. Több vállalatot közvetlen miniszterhelyettesi felügyelet alá helyeztek.
• Az új gazdasági mechanizmus (1968) idején feladatköre módosult.
• Hatáskörében több számítástechnikával szervezéssel kapcsolatos vállalatot alapított, így KGM GAV, KGM ISZSZI, KGM MTTI, ill. minisztériumon belül a Vaskohászati igazgatóság számítóközpontját.

1950-ben jött létre, mint az akkori Nehézipari Minisztérium három minisztériumra bontásával létrehozott minisztériumok egyike. Feladatköre a gyakori minisztériumi átszervezések miatt többször módosult.
1980-ban beolvadt az akkor alakított Ipari Minisztériumba.

A minisztériumhoz tartoztak alapvetően a 9. 10. ágazaton belül igen sok híradástechnikai és műszeripai vállalat, mint a számítástechnika korai kialakításának vezér cégei, például az EMG, Videoton, Orion, FMV, BEAG, BRG.