Hivatkozási név: MTA KFKI MSZKI

MTA KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet

Típus:
Kutatóintézet
Alapítás időpontja:
1955
Címe:
  • 1121 Budapest, Csillebérc, Konkoly-Thege Miklós út 29-33
Alapítók:
Tevékenység legfőbb céljai, területe

MTA KFKI mérés- és számítástechnikai igényeinek kiszolgálása. Országos és országon kívüli alkalmazói igények kiszolgálására mérés- és számítástechnikai eszközök, szoftverek és rendszerek fejlesztése. Nukleáris méréstechnika, számítástechnika: hardverfejlesztés, kis-sorozatú gyártás, szoftver kutatás és fejlesztés, laboratóriumi, ipari, ügyviteli és egyéb számítástechnikai alkalmazások, hálózatok fejlesztése.

Felső vezetői
  • Zsdánszky Kálmán, Elektronikus Kutatócsoport vezető 1955-1959
  • Náray Zsolt, Elektronikus Főosztály vezető 1959-1966
  • Sándory Mihály, Elektronikus Főosztály vezető, Mérés- és Számítástechnikai Kutatási Terület vezető, igazgató 1966-1979
  • Törő Ferenc, igazgató 1980-1981
  • ifj. Szalay Miklós, igazgató 1982-1984
  • Szlankó János, igazgató 1985-1991
  • Vajda Ferenc, igazgató 1992-1997
Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
  • - 1973-ban Bánki Ferenc, Binder Gyula, Bogdány János, Iványi Gyula, Lukács József és Sándory Mihály „a TPA második generációs és a TPA/i harmadik generációs, univerzális, digitális kisszámítógép család kifejlesztéséért és kísérleti gyártásba történő bevezetéséért” Állami Díjat kapott,
  • - 1980-ban Almási Lajos, Biri János, Somlai László, valamint a MIKI és a KFKI-RMKI egy-egy munkatársa „laboratóriumi és ipari folyamatok számítógépes adatgyűjtő, ellenőrző, szabályozó elemcsalád kifejlesztéséért” Állami Díjat kapott,
  • - 1988-ban Vashegyi György az MMG, a VEIKI, a Paksi Atomerőmű Vállalat, valamint az MVM kiemelkedő munkatársaival együtt „a Paksi Atomerőmű Vállalat III. és IV. blokkja információs számítógép rendszereinek a hazai ipar részvételével megvalósított létesítéséért” Állami Díjat kapott,
  • - Az intézet számos munkatársa a maga helyén kulcsember volt. Neveiket a lent hivatkozott Lukács József: TPA történet, Lyukszalagtól az informatikáig tartalmazza,
Számítástechnikai alkalmazottak száma
1985-89: kb. 450 fő
Árbevétel
1985: 740 m Ft, 1987: 1.300 m Ft, 1989: 1.100 m Ft
Számítástechnikai eszközpark

TPA számítógépek és hozzáférés az MTA KFKI számítóközpontja URAL I. (1960), ICT 1905 (1966), később IBM 360/370, valamint ESzR R40 és R45 számítógépeihez.

Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

Hardver fejlesztés és kis-sorozatú gyártás:

Sokcsatornás analizátorok

TPA 12, 16 és 32 bites számítógépek (több mint 1600 db)

CAMAC real-time adatgyűjtő periféria rendszer

Grafikus eszközök, háttértárak, egyéb perifériák

 

Szoftver kutatás és fejlesztés

fordítóprogramok, operációs rendszerek fejlesztése

adatbázis-fejlesztés

szoftver-technológiai és relációs adatkezelési kutatások

szimulációs szoftverek

 

Laboratóriumi alkalmazások

Fizikai kutatásokat támogató mérő- és adatgyűjtő rendszerek:

  • Nagy-energiájú fizikai mérések, lézertechnikai mérések, fluoreszcens mikroszkópia, fényforrás vizsgálat automatizálása, 1970-90, MTA KFKI és egyéb akadémiai kutatóintézetek számára
  • Kísérleti gyorsító mérő-, adatgyűjtő rendszere, 1975, Nagy-energiájú Kutató Intézet, Dubna
  • T-7 és T-15 Tokamak fúziós reaktorok mérő-adatgyűjtő és folyamatellenőrző rendszere, 1978-89, Kurcsatov Atomenergia Intézet, Moszkva
  • Háromtengelyes spektrométer automatizálása, 1978, Kurcsatov Atomenergia Intézet

Orvosi, pszichológiai, csillagászati, repüléstechnikai rendszerek

 

Ipari mérés-adatgyűjtő és folyamatirányitó alkalmazások

Villamosenergiaipari alkalmazások:

  • Erőművi blokk mérő-adatgyűjtő rendszerei, 1973-78, 1985, Dunai Hőerőmű, Tiszai Hőerőmű, Paksi Atomerőmű
  • Üzemirányító rendszerek, 1981-85, ÉMÁSz, DÉMÁSz
  • Full-scale szimulátor rendszer, 1984-88, Paksi Atomerőmű

Kőolajipari alkalmazások:

  • Távvezetékek mérő-adatgyűjtő ill. vezérlő rendszerei, 1973-86, ÁFOR terméktávvezeték, Nyeftohim (Burgas) etilén vezeték, Adria kőolajvezeték, GOV-OTR gáztávvezeték hálózat
  • Kitermelést, feldolgozást, tárolást támogató mérő-adatgyűjtő ill. vezérlő rendszerek, 1975-84, TIFO tartálypark, TIFO kombinált üzem, DKV benzinkeverő, DKV és TIFO vasúti ponttöltő, MMG gázlift technológia, Olajterv fúrástechnológiai labor

 

Ügyvitelgépesítési alkalmazások

Országos adatfeldolgozó hálózatok:

  • Interaktív decentralizált adatfeldolgozó rendszerek telepítése, jellemzően megyei központokba az államigazgatás és nagyvállalatok részére, 1978-89.
  • Pénzügyminisztérium, Központ Statisztikai Hivatal, Magyar Posta, Országos Vízügyi Hivatal, Bányászati Intézet, Gabona és Malomipari Tröszt stb.

Önálló adatfeldolgozó és tranzakció kezelő rendszerek:

  • Igen nagyszámú vállalat és intézmény telepített miniszámítógépes adatfeldolgozó központokat különböző gazdasági, nyilvántartási, ügyviteli feladatok ellátására az 1980-as évek folyamán
  • Pénzintézetek, Külkereskedelmi Vállalatok, Iparvállalatok, Minisztériumok, Belkereskedelmi Vállalatok, Közlekedésszervező cégek, Állami gazdaságok, Közüzemi Szolgáltatók stb.

Míg a 70-es években a laboratóriumi és ipari alkalmazások domináltak, az ügyvitelgépesítési célú alkalmazások volumene a 80-as évek közepére a megrendelés állomány 70-80% tette ki.

 

Egyéb alkalmazások

Vak programozók munkáját támogató BRAILLE Lab rendszerek

CAD  gépészeti alkalmazások

Halley üstököst fényképező űrszonda fedélzeti és földi  képfeldolgozó rendszerének számítástechnikai fejlesztése és gyártása (a szovjet VEGA projekt részeként)

Átalakulások

1955. Elektronikus Kutatócsoport, az első, önálló, elektronikával foglalkozó szervezeti egység az MTA KFKI-n belül

1960. Elektronikus Főosztály

1972. Mérés- és Számítástechnikai Kutatási Terület

1975. Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI) Részleges önállósággal rendelkező kutatóintézet az MTA KFKI részeként

1990. KFKI Számítástechnikai Rt és KFKI Számítástechnikai Csoport kiválása

1992. Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI) (önálló jogi személy)

1997. Beolvad az MTA SZTAKI-ba.

Érdekességek

“… az MSZKI-nak, általában a KFKI-s környezetnek az volt ebben az időszakban a nagy erénye, hogy mindig alkalmazásban gondolkozott.” (Lukács József: TPA történet, 13. oldal)

“A KFKI MSZKI sokrétű tevékenységével a számítógépes kultúra hazai megteremtésében és elterjesztésében is meghatározó volt az MSZKI szerepe és hozzájárult ahhoz, hogy széles körben terjedjenek el a korszerű számítástechnikai rendszerek. A saját fejlesztésű TPA számítógépcsalád gépei olyan kategóriájúak voltak, amilyeneket más piacokról nem lehetett beszerezni a nyugati embargó miatt. A közel 1500 TPA gép nagyobb hányada itthon működött, kutatólaboratóriumban, kórházban, erőművekben és kőolaj-vezetékeknél, mezőgazdasági laboratóriumokban, a minisztériumok, a posta vagy bányaüzemek irodáiban. A legkülönbözőbb feladatokat ellátó számítógépes rendszerek megtervezésén és elkészítésén túl a számítógépes kultúra elterjesztéséhez nagymértékben hozzájárult az intézet oktatási tevékenysége. A szakoktatás, szakkönyvek írása mellett kiemelten foglalkoztak a gyerekekkel. Az intézet kezdeményezéseinek komoly szerepe volt abban, hogy megindult az iskolák számítógéppel való ellátása.

A kísérleti kutatások eredményeinek feldolgozása, az elméleti számítások, különösen a reaktorfizikai, részecskefizikai, elméleti magfizikai kutatások folyamatosan nagy számítástechnikai igényeket támasztottak. Az MSZKI ezért a kezdetektől arra törekedett, hogy nagy teljesítményű, nagy kapacitású számítógépei legyenek. Jelentős fejlesztőmunka is folyt. Az MSZKI a hazai élvonalat képviselte a hálózati hardver- és szoftvereszközök fejlesztésében és a hálózatépítésben. 1960-ban a két importált szovjet URAL I. számítógép egyike a KFKI-ba került. 1966-ban helyezték üzembe az angol gyártmányú ICT 1905 számítógépet, az ország az időben legnagyobb számítógépét. Jelentősen hozzájárult a számítástechnikai kultúra hazai elterjedéséhez, igen sokan ezen ismerkedtek meg a számítógépekkel, a felhasználók között voltak budapesti és vidéki egyetemek, kutatóintézetek, egyéb szervezetek. 1973-tól az intézetben egymást követően több, IBM 360/370 kompatibilis gép működött, ezek hozzájárultak az IBM kultúra elterjedéséhez.

A saját fejlesztésű TPA gépek már az ICT 1905 mellett megjelentek a számítóközpontban, a kisgépek elsősorban elő-feldolgozást végeztek. Interaktív szövegszerkesztő és job előkészítő programrendszert dolgoztak ki, ez volt az első ilyen működő rendszer a KGST-országokban. A lokális hálózati rendszerek fejlesztése a LOCHNESS (Local Highspeed Network System) rendszerrel indult meg. 1981-tõl telefonvonalon történő adatátvitel, 1985-től műholdas adatátviteli rendszer működött a KFKI és a moszkvai Űrkutatási Intézet között. Az 1988—1990-es években kiépült a lokális Ethernet hálózat, az első nagyméretű Ethernet hálózat az országban, mintegy 300 géppel.

Sokféle méréstípusnál visszatérő feladat az elektronikus jelek nagyság (amplitúdó) szerinti szétválogatása, a jelek eloszlásának rögzítése. Ezt a feladatot végzik el a sokcsatornás analizátorok. 1959- től előbb 128, majd 256, illetve 512 csatornás analizátorokat építettek. A KGST-ben Magyarországé lett az analizátor fejlesztési és – gyártási profil. A sokcsatornás analizátorok fejlesztésének, építésének folytatásaként logikus lépés volt számítógép-építéshez kezdeni. A Digital Equipment Corporation PDP—8 számítógépének megjelenése után Az MSZKI-ban Sándory Mihály vezetésével hozzákezdtek a PDP-vel csak utasításrendszerében kompatibilis, de saját fejlesztésű áramkörökre épülő számítógép megalkotásához. Az 1968-ra elkészült első számítógép a Tárolt Programú Analizátor (vagy Adatfeldolgozó) nevet kapta, mert a hivatalos szervek nem az MSZKI feladatának szánták a számítógép-építést.

A TPA-1001 12-bit szóhosszúságú, 4K szó operatív tárolóval rendelkező tranzisztoros, második generációs kisszámítógép volt. A kisszámítógép sikert aratott, megindult a sorozatgyártása az MSZKI-ban. Ezzel párhuzamosan hozzákezdtek a következő generációs gépcsalád fejlesztéséhez. Az alkatrész-technológiák gyors ütemű fejlődését követve egyre korszerűbb eszközök felhasználásával tervezték az újabb típusokat. Az MSZKI-ban 1974-re készült el az első 16-bites gép, a TPA—70, ez a Bogdány János vezetésével épített gép saját hardver- és szoftverkonstrukció volt. A DEC 32-bites VAX és MikroVAX gépeinek a TPA-másolatai is elkészültek, majd saját fejlesztéssel növelték meg a gép sebességét. Az MSZKI számítástechnikával foglalkozó szakemberei a nyolcvanas évek közepétől egyre inkább a szoftverfejlesztés, az alkalmazások, a rendszerintegráció felé fordultak. 1989- ben, az embargó megszűntével, a magyar piacon is megjelentek az eredeti DEC gépek, a DEC 1990-ben közös vállalatot alapított az MSZKI-val.

A számítógépek megjelenése lehetővé tette a laboratóriumi vagy ipari mérési adatok közvetlen feldolgozását, és megfordítva, a mérések, az ipari folyamatok számítógépes vezérlését. Nemzetközi szervezet alakította ki a CAMAC szabványrendszert, egységesítették a valós idejű adatgyűjtő, ellenőrző, szabályozó perifériák és a számítógépek illesztését. Az MSZKI-ban összesen 160 különböző CAMAC-modult fejlesztettek ki és alkalmaztak, Európában elsőként készítettek ipari környezetben alkalmazható CAMAC-modulokat. A nagyszámú elemből álló modulválaszték tette lehetővé, hogy az MSZKI sokféle, nagyon eltérő számítógépes feladat megoldására vállalkozzon, a legnagyobb megépített rendszer közel 1500 CAMAC-modult tartalmazott

Az MSZKI kezdettől fogva arra törekedett, hogy ne pusztán számítógépeket állítson elő és adjon el, hanem a számítógépek felhasználásával feladatokat oldjon meg. Ezért volt szükség többféle géptípus, gépcsalád kialakítására, a hardverfejlesztés és – építés mellett jelentős szoftverfejlesztés is folyt. Első nagy alkalmazási területként a laboratóriumi mérésautomatizálás fejlődött ki, Biri János irányításával. Nagy volt az igény és az érdeklődés, a szocialista országokkal kialakított tudományos együttműködésben igen értékes fizetőeszköznek, „cseretárgynak” bizonyultak az MSZKI-s számítógépes rendszerek, elsősorban az NDK-ban és a Szovjetunióban.

Az ipari folyamatellenőrző és folyamatvezérlő rendszerek elsősorban a magyar gazdaság kulcsfontosságú iparágai, nagyvállalatai számára készültek, de jelentős exportmunkákat is végeztek Vashegyi György vezetésével. A legjelentősebbek a villamos erőművekben üzemelő rendszerek voltak. 1975-ben a százhalombattai hőerőműben, a 215 MW-os blokkhoz telepített TPA/i számítógépre és CAMAC-folyamat perifériákra alapozott számítógépes mérő, adatgyűjtő és folyamatellenőrző rendszer volt az első ipari környezetben installált online rendszer. A Paksi Atomerőmű számítógépes rendszerei Az MSZKI gazdag reaktorfizikai és számítástechnikai tapasztalatait ötvözve születtek. Más rendszerek a gáz- és olajiparban csővezetéki szállításokat, vasúti ponttöltőket, tartályparkokat irányítottak. 1984-ben helyezték üzembe az Országos Kőolaj- és Gázipari Trösztnél az országos földgázhálózat számítógépes irányítórendszerét, a siófoki központban 150 nagynyomású elosztó-, ellenőrző és fogadóállomás adatait dolgozták fel. Ez volt az első számítógépes gáz-hálózatirányító rendszer a KGST- országokban, a rendszert az MSZKI, a SZTAKI és az MMG Automatika Művek építette.

A harmadik fontos alkalmazási terület az ügyvitel-gépesítés. Elsősorban online tranzakció-feldolgozó rendszereket hoztak létre Karádi Pál irányításával. Az ügyviteli munkafolyamat minden tranzakcióját közvetlenül az ügyintézői munkahelyekre kihelyezett számítógép-terminálok hajtják végre, a tranzakciók eredményei pedig azonnal — következményeikkel együtt — bekerülnek a központi adatbázisba. Az ilyenfajta megoldások már a nyolcvanas években nélkülözhetetlenek voltak bankokban, raktárakban, a kereskedelemben, az utazási irodákban és a termelésirányításban. Később kialakították a Magyar Posta, a vízügy, a KSH meghatározott célú számítógépes rendszereit. A legnagyobb ügyviteli rendszert a Központi Statisztikai Hivatal részére készítették a nyolcvanas évek második felében. A laboratóriumi és ipari alkalmazásoktól eltérően az ügyviteli alkalmazásoknál általában csak a hardvert és az alapszoftvert szállította az MSZKI és elvégezte a rendszerintegrációt.

Négy évtizedes fennállása alatt az MSZKI kiemelkedően eredményes, országos kisugárzású, nemzetközileg elismert kutató-fejlesztő intézet volt. Megszabott és vállalt feladatait teljesítette, volt munkatársai ma is büszkék az MSZKI-ban töltött éveikre.” (Jéki László: A Központi Fizikai Kutatóintézet)

 


Létrehozva: 2020.07.16. 11:52
Utolsó módosítás: 2020.07.27. 19:09