Informatika Történeti Kiállítás

A Szent-Györgyi Albert Agorában működő a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) által alapított Informatika Történeti Kiállítás (ITK) működtetése a következő NJSZT jelmondattal összefüggésben:

„Megőrizni a múlt értékeit, alkalmazkodni a jelenhez, befolyásolni a jövőt.”

A kiállításon a számítógépek hőskorának „ereklyéit”  is felvonultató világszínvonalú gyűjteményhez hasonlóval más múzeum nem rendelkezik.

1992-ben létrejött az Informatika Történeti Múzeum Alapítvány (ld. Informatika Történeti Múzeum Alapítvány honlapja) , amely intézményi keretet adott a korabeli számítástechnikai eszközök gyűjtésének. Az alapítók az Országos Műszaki Múzeum, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság és az Állami Számítógépes Szolgálat voltak, azok az intézmények, amelyek korábban is segítették a gyűjtők munkáját.

A kiállításon az Alapítvány gyűjteményéből kerültek bemutatásra az eszközök.

A hetvenes évek közepén Kovács Győzőnek, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság frissen megválasztott főtitkárának támadt az az ötlete, hogy folyamatosan gyűjtve és tárolva, meg kellene őrizni a számítástechnika magyarországi alkalmazásainak, a hazai fejlesztéseknek és gyártásnak a tárgyi emlékeit.

A Gyűjtemény anyagának egy részét nyilvánosan először 1989-ben mutatták be Nyíregyházán, „30 éves a magyar számítógép” címmel. A kiállított anyag 1990-ben  – állandó kiállítás formájában – Budapestre költözött, az ÁSZSZ székház folyosóira; majd 1997-ben Szegedre került, ahol a Szegedi Nemzetközi Vásár keretében ki is állították.

2006-ban – az NJSzT meghatározó szerepvállalása mellett – a Szegedi Tudományegyetem és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata is társult az alapítványhoz.

Végül az interaktív informatika-történeti kiállítás az Európai Unió 1,7 milliárd Ft-os hozzájárulásával épülő Szegedi Szent-Györgyi Albert Agora négyszintes, 6700 négyzetméteres épületében valósult meg. A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, nemcsak a kiállítás létrehozásához nyújtott kiemelkedő anyagi és szellemi támogatást, hanem oroszlánrészt vállalt a működtetésében is.

A több mint 20 országot felvonultató hőskor technikai fejlődésének ütemén túl jól érzékelhető a keleti és a nyugati műszaki megoldások eltérő színvonala, az óriási súlykülönbségek, működtetési energiaigények vagy a programozás és kezelés bonyolultsága.

A működőképes eszközök bemutatóján túl a legkorszerűbb interaktív látványelemek és kiállítási tartalmak teszik felejthetetlen élménnyé a Kiállítás megtekintését.

A kiállítás anyagát részletes ismerteti Álló Géza – Képes Gábor:  A jövő multja című könyve (NJSZT kiadás, 2013.)