Intézmény kereső
Információ Feldolgozási Laboratórium
Virányos út 8.Vörös Hadsereg útja (ma Hűvösvölgyi út) 130.
Tárogató út 110.
Virányos út 8.
Csalogány utca 30-32.
Az Infelor-nak kétféle küldetése volt. Egy piaci és egy számítástechnikai.
- Már a magyar számítástechnika kibontakozásának kezdeteinél világossá vált az, hogy a számítógépes feladatok világa nem egyértelműen a tervutasításos államigazgatási rend meglévő, centralizált főhatósági határai szerint osztható részekre. Ezek a szempontok indokolták egy olyan intézmény létrehozását, amely magához tudja vonzani a számítástechnika alkalmazásának legjobb szakembereit (akik elsősorban a számítástechnikában és nem egy-egy tárca szakterületén profik), és amely a főhatósági határokra való tekintet nélkül tud feladatokat vállalni a gazdaság minden ágazatából. Az új gazdasági mechanizmus szellemében az Infelor volt az első olyan számítástechnikai szervezési intézet, amelyet arra hatalmaztak fel, hogy vevőit tetszés szerinti tárcákhoz tartozó vállalatok köréből szerezheti, a piaci érdekeknek megfelelően, és serkenti a piacorientált vállalati működést.
- A Számítástechnikai alkalmazásokért felelős KSH irányító főhatóságnak szüksége volt egy olyan szellemi potenciálra, amely nemzetközi felkészültségénél fogva irányt tud mutatni a számítógép fejlesztés és alkalmazás új területein. Az Infelor a klasszikus értelemben vett inkubátorház – és hozzátehetjük, idővel szoftverház – szerepét töltötte be. Számos új ötlet, gondolat és rendszer az ott kialakult lelkes, kiválóan képzett és önmagát állandóan tovább képező csapattól származott, katalizálva más intézmények és műhelyek alkotó munkáját is. Ilyen értelemben vált az Infelor a magyar számítástechnika egyik szellemi bölcsőjévé.
Széles portfolióval rendelkezett: szoftverfejlesztés, hardver- és szoftverértékesítés, tervezés és kivitelezés, valamint oktatási szolgáltatások
- Rabár Ferenc, igazgató 1965-1975
- Németh Lóránt, igazgató (Rabár Ferenc ösztöndíjának idején)
- Arató Mátyás, igazgató 1975
- Adámy László,
- Ács Miklós, osztályvezető, NC rendszerek tervezése
- Vajkai Álló Géza, önálló osztályvezető, majd számítóközpont vezető, 1968-1975
- Aranyi Attila, főosztályvezető, 1972
- Dettrich Árpád, Programozási Osztályvezető helyettes, később Főosztályvezető, 1965-1972
- Dömölki Bálint, Programozási Osztály vezető, később igazgatóhelyettes
- Edelényi László, önálló osztályvezető (vállalatirányítás), 1968 -1979
- Frivaldszky Sándor, operációkutató,1965-
- Háklár László, osztályvezetőhelyettes, 1968-1969
- Havass Miklós, főosztályvezető (Programozási Rendszerek Főosztály), 1972-1975
- Hegedűs András, Számítóközpont vezető
- Heppes Aladár, önálló osztályvezető (operációkutatás), 1975-1975
- Hunyady László, ökonometriai osztály
- Jánosi Pál , önálló osztályvezető (műszaki számítások)
- Kádár Iván, osztályvezető helyettes, 1967-1969
- Kovács Álmos, ökonometriai osztály
- Krajcsovits Márton, főosztályvezető (vállalati adatfeldolgozás), 1965-1975
- Laky Teréz,
- Lampl Tamás, önálló osztályvezető (operációkutatás), 1965-1975
- Langer Tamás, programozási osztály
- Maros István, operációkutatási osztály
- Mende Valér, gazdasági igazgatóhelyettes
- Molnár Péter, számítóközpont, 1965-
- Nyíry Géza, főosztályvezető, majd igazgatóhelyettes
- Pádár Gyula, alkalmazásfejlesztési osztály, később igazgatóhelyettes
- Rajki Péter, osztályvezető, (távadatfeldolgozás)
- Sárossy József, önálló osztályvezető (online egészségügyi rendszerek)
- Síklaky István, alkalmazás-módszertani önálló osztályvezető
- Simonfai László, osztályvezető, 1970-1975
- Stahl János, operációkutatási osztály, 1965-
- Szabó Gyula, önálló osztályvezető (államigazgatás)
- Szakolczai György, önálló osztályvezető (ökonometria), 1965-
- Szentiványi Tibor, rendszertechnikai osztály, később igazgatói tanácsadó, 1965-1975
- Vámos Ferenc , főosztályvezető, (Államigazgatási főosztály)
- Weisz Istvánné Littner Judit, ÁSzSz projekt, 1974-1975
1966-ban Minszk 2 a Szilágyi Erzsébet fasorban. Ez volt az első Minszk 2 számítógép Magyarországon, a KSH szerezte be. A gép 1969 körül átkerült a Május 1 Ruhagyárba.
1969-ban Minszk 22. A Május 1 Ruhagyárban volt elhelyezve, az Infelor üzemeltetésében.
1973-ban R 10 számítógép VIDEOTON számára végzett fejlesztésekhez a a Virányos úton.
Vezető szerepe volt az ESZR szoftverfejlesztést koordináló szervezet, valamint az AIR APCS IMCS magyar tevékenységben.
Magyarország első szoftverházaként részt vett az EMG, VIDEOTON, Minszk 2, Minszk 22 gépek rendszerszoftver fejlesztésében.
Operációs rendszert (VIDOS), Fordítóprogramokat (pl. CDL), szimulátorokat, Taf rendszereket, hordozható szoftverfejlesztő környezetet (ANSWER) fejlesztett.
Programozáselméleti kutatásokat végzett, meghonosította a szoftver technológia kérdéskörét Magyarországon.
Elsők között fejlesztett szakértő rendszereket (pl. az orvostudomány területén).
Kezdeményezte és elindította a magyar szoftver exportot (Pl. FACOM projekt, SAAB projekt). Komplex VIDEOTON rendszerek szállítása alvállalkozóként, a szovjet vasutaknak, a Tyumenyi olajmezőkre, ill. a Fekete-tengeri olaj feltárásokhoz.
Vállalatirányítási programcsomagok kidolgozása (Pl. MM, FORS).
Vállalati adatfeldolgozás megrendelésre nagyvállalatoknak (Pl. Chinoin, IKARUS, Május 1 Ruhagyár, Csepel Autógyár, Csepel Vasművek, EGYT, MÁV, Budapest Bútoripari Vállalat, OGV, stb.).
Termelésirányítás (pl. Országos Gumiipari Vállalat, VIDEOTON).
Számítógéppel irányított NC rendszerek.
Államigazgatási nyilvántartások megrendelésre.
Egyedi műszaki-mérnöki számítások, NYÁK tervezés, a HTI-nek a Vilatival közösen C1 célgép architektúra fejlesztése.
Operációkutatási feladatok (pl. Posta-igazgatóság számára levélkiszállítási és levélgyűjtő optimum keresés, Gabonaipari Trösztnek szállítási feladat stb.), optimalizálás, programcsomagok alkalmazása.
Ökonometriai modellezés (pl. Anyag- és Árhivatal, Tervhivatal, PM, MNB részére).
Az ÁSzSz projekt és gép előkészítése, gépkiválasztása, személyzet kiképzése és átadása, ÁSzSz felhasználók kiképzése.
Az Aluminiumipari Tröszt számítógépesítésének stratégiai terve 1970-ben.
Kezdeti időben a SZÁMOK oktatóinak, tanmenetének felkészítése, előadók kölcsönzése.
1965. február 1. Számítógép-alkalmazási bázisintézeteként a KSH megalapította az Infelor néven ismertté vált Információfeldolgozási Laboratóriumot, amely kezdetben a KSH szervezetén belüli részleg volt, de hamarosan önálló vállalati formában kezdett működni. A Laboratórium létrehozására Rabár Ferenc kapott felkérést, aki a Laboratórium alapító magját a KGM ISSZI-ből hozta magával (Frivaldszky Sándor, Krajcsovits Márton, Lampl Tamás, Stahl János).
1966-ban A Laboratórium önálló gazdálkodó egységgé válik, árbevétel kötelezettséggel. Például: szerződést kötött az OGV-vel.
1968. Az 1964-ben alapított GRKCS intézmény beolvasztásra került az Infelorba. Így kerülnek át pl.: Ács Miklós, Edelényi László, Németh Pál, Síklaky István, Ujlaky Tamás. Az SZKI megalakulását segítendő Németh Pál és csoportja rövidesen átkerült az SZKI-hoz.
1969. január 1-től az intézmény vállalattá válik és új nevet kap. Az új elnevezés: “I N F E L O R” Rendszertechnikai Vállalat.
1970-től a vállalat szervezete a növekedés hatására megváltozik. 3 igazgatóhelyettes (Dömölki, Nyíry, Pádár) alatt főosztályok és önálló osztályok működnek.
1975. A vállalatot alapító igazgatója, Rabár Ferenc meghívást kapott a Laxenburgi IIASA nemzetközi kutatóintézethez, az INFELOR-hoz új igazgató kerül kinevezésre: Arató Mátyás.
1976. január 1-től kutatóintézeti besorolást és új elnevezést kap a Laboratórium: Számítógépalkalmazási Kutató Intézet (Számki), létszámának, tevékenységének megtartása mellett. Az intézet ekkor beköltözik az újonnan épült, de még az Infelor által tervezett és épített székházába. A Vállalat kutatóintézetté történő átminősítését a Vállalat vezetősége önmaga kezdeményezte, tekintettel a Kutató-fejlesztő intézmények kedvezőbb forrás lehetőségeire.
Az új gazdasági mechanizmus szellemében az Infelor volt az első olyan számítástechnikai szervezési intézet, amelyet arra hatalmaztak fel, hogy vevőit tetszés szerinti tárcához tartozó vállalatok köréből szerezheti, a piaci érdekeknek megfelelően. (Első hirdetését 1969-ből lásd: itt.) E megbízás szellemében az Infelor már 1969-ben meghirdette szolgáltatásait a magyar piacon. A magyar szoftverfejlesztés bölcsője, a magyar szoftverexport (1970) elindítója.
1971. Az Infelor szerződést köt a japán FACOM R gép egyes szoftver elemeinek kifejlesztésére. A külföldi terjeszkedés következő lépéseként programozókat exportáltak külföldi projektekhez, s ezek nyomán elindul a magyar szoftver export. E tevékenységet Szentiványi Tibor, majd Földvári Iván szervezt
Az Információ, Elektronika 1978. 2. számát teljes terjedelmében a z Infelor 10 éves évfordulójának szentelték. Valamennyi tanulmányt a volt Infelorosok írták.
Érdekességek a szétszórt telephelyekkel kapcsolatban:
- Az alapítás ősködébe egyesek emlékeznek rá, amikor a KSH épületének egyik irodájában húzódtak meg az első munkatársak
- Ezután következett egy Szilágyi Erzsébet fasori katonai objektum, amely a Haditechnikai Intézet (HTI) területéről leválasztott földszintes épület volt a Szilágyi Erzsébet fasorban (a Nagyajtai úti villamos megállónál, II. Szilágyi E. fasor 20/a, ma is látható).
- Ezt kinőve, egyes részlegek (pl. a Programozási Rendszerek Főosztálya) a pasaréti Vasas pálya felső sarkánál, a Rhédey utca egyik villájában nyertek elhelyezést.
- A hetvenes évek elején a székhely hosszabb időn keresztül a Vörös Hadsereg út (ma Hűvösvölgyi út) 130. alatti villában volt, aminek tulajdonosa Fábián Zsuzsi titkárnőként az Infelorban dolgozott.
- Ezután a Tárogató út 110. következett, ahol egy a KSH által birtokolt villát kapott meg az Infelor, amelynek kertjében egy elég nagyméretű, kulturált irodai elhelyezést biztosító fabarakk épült fel. Ennek érdekessége az volt, hogy a kert egy szép nagy fáját kivágás helyett sikerült az egyik szobába beépíteni, amit, mint érdekes környezetvédő megoldást büszkén mutogattunk látogatóinknak. A híres esetet megírta az Esti Hírlap 1971. 27-i számában Dolecskó Kornélia.
- Egy következő állomáson, a Virányos úton (Virányos út 8.) már három fabarakkban volt elhelyezve az Infelor nagy része. Itt visszajutottunk a kiinduló pontra, mert ezek a faházak szintén a Haditechnikai Intézet területéről leválasztott telken álltak (illetve még állnak ma is).
- A fentieken kívül volt még több kisebb telephely is, ahol egy-egy részleg helyezkedett el. Ilyenek voltak, a teljesség igénye nélkül:
— a Május 1 Ruhagyár, a Nagyvárad tér mellett, ahol egy Minszk 22 gép üzemeltetői dolgoztak,
— az Újpesti Rakparton több üzlethelyiség, amelyek egy részét 1969-ben át kellett adni az akkor alakuló SZKI-nak,
— a Vadaskerti úton egy új épület a népesség nyilvántartási projekten dolgozók számára, ami később a kerületi tanács tulajdonába ment át,
— a sor még folytatható lenne: vannak halvány emlékek egy Benyovszki utcai, Budakeszi úti ill. egy óbudai bérelt lakásról (Frankel Leó u. 105-107) stb.
- Mindezek után nagy öröm volt, amikor a 1976-ra felépült a Csalogány utcai székház (Csalogány utca 30-32), ahova (majdnem) az egész INFELOR (amit akkorra már SZÁMKI-nak hívtak) befért. Jelenleg ez a Szerencsejáték Rt. székháza.
Az Infelor és utód intézményei telephelyéről fényképek találhatók e videó végén (13:30-14:12).
Létrehozva: 2016.07.03. 15:12
Utolsó módosítás: 2024.11.07. 08:16