Primo mikroszámítógép-család
A billentyűzet típusától és a monokróm/színes megjelenítőtől függően négyféle:
- A (“zöld” és “piros”): “érintős” billentyűzet, monokróm,
- B: nyomógombos billentyűzet, monokróm,
- C: “érintős” billentyűzet, színes,
- Pro/Primo nyomógombos, színes, korszerűbb alkatrészekkel szerelt
modellt fejlesztetek ki.
A képen az egyes modellek a fenti sorrendben láthatók; a ProPrimo a lehetséges tartozékokkal.
Saját fejlesztés
MTA SZTAKI
Manno Sándor
Mechanika tervezőK: Pál István, Örley Gábor
Szoftver tervezők: Tiszai Tamás,
Tick József
Használat
Játékok
Számítógép-kezelés és BASIC programozás-oktatás
Magányszemélyek
Általános és középiskolák
Felépítés
Központi egység
Bájt szervezésű gépek: 8 bpB
- vezérmű: U880 mikroprocesszor (Zilog Z80 NDK-ban gyártott másolata), névleges órajel: 2,5 MHz
- főtár:
- A, C és Pro:
- 48 KB DRAM
- 16 KB EPROM (négy 4 KB-s lap)
- B:
- 16 KB DRAM
- 16 KB EPROM (négy 4 KB-s lap)
- A, C és Pro:
- számolómű: a mikroprocesszorba beépített ALU
Periféria
- háttértár:
- hangmagnó (BRG MK-27, ill. MK-29, sávszűrő és erősítő illesztéssel)
- B, C és Pro: FDU-1109 hajlékonylemez, 5,25″, 35 sáv egyoldalas, kapacitás: 89600 bájt/lemez, illetve 80 fájl/lemez (a lemezkatalógus címhelye miatt)
(A hajlékonylemez illesztésének részletes ismertetése: Primo hajlékonylemez
- külső eszközök:
- billentyűzet:
- A és C: érintős (kapacitív); (nagyon olcsó, meglehetősen bizonytalan működés)
- B és Pro: profi nyomógombos
- CRT megjelenítő:
- A és B: monokróm
- C és Pro:: színes bővítés (32 szín 256 elemű palettából)
- B, C és Pro: Commodore IEC soros sín (erre csatlakoztatható: soros botkormány, vonalkód leolvasó, külön billentyűzet, Centronics nyomtatóillesztő stb.)
- billentyűzet:
Működés
Képernyő-felbontás:
- A és B: 16 sor, 42 chpl
- C:
- szöveges üzemmód: 16 sor, 42 chpl
- grafikus üzemmód: 256*192 képpont
- Pro:
- szöveges üzemmód: 16 sor, 42 chpl
- grafikus üzemmód: 256*256 képpont
Programkészlet
- operációs rendszer: PRIMO BASIC System (16 KB EPROM-ba égetve)
- A sorozatra PBS 84.1
- B sorozatra PBS 84.2
- C típusra: PBS 84.2-C
- Pro változatra CDOS lemezes rendszer
- fordítóprogramok
- alapgépre: BASIC (C típusnál és Pro változatban a színes képkezeléshez továbbfejlesztve)
- Pro változatra: (hátértárról betölthető)
- assembler
- Forth
- Pascal
Történeti érdekességek
A gép eredeti (munka) elnevezése Microter volt, a gyártó cég nevének és a computer szónak összevonásával, a tápegység fantázianeve pedig Energoter. Később ezeket a neveket (a forgalomba hozás előtt) Primo-ra (= első <olasz>), illetve PSU-ra változtatták.
(A gép dobozára — valószínűleg adminisztrációs hibából — a Microter nevet nyomtatták; a tápegység pedig a garancialevélen szerepel Energoter néven.
Az A sorozat gépei csak a billentyűzet színében tértek el egymástól, a C modell pedig ezektől csak csak annyiban különbözik, hogy kiegészítették színes bővítőkártyával. A C modellből csak ~ 10 példány készült, kereskedelmi forgalomba nem került. A gépek leírásában egy csípős vélemény is olvasható az “érintős” billentyűzetről:
“Tartok tőle, hogy nem is beszélhetünk billentyűzetről, hiszen billentyűnek nyoma sincs a gépen, kivéve talán a RESET gombot. Beszélhetünk azonban tappantyúzatról, masszírozantyúzatról és idegbajról, amit kapni lehet tőle. Attól tartok akik ‘hamar megkedvelték’ ezt a tappantyúzatot, gyorsan megbarátkoznának a keserű cukorral, hagymás nápolyival és talán a mákos pacallal is.”
Műszaki eltérések a Pro/Primo-ban:
Bár a színes opciós panel azonos a C-modellével, ebben a színes opció kivezetései az alaplap megfelelő pontjaira voltak kötve, a Pro/Primo alaplapján már kialakították a megfelelő szalagkábel-csatlakozás helyét, ezen kívül itt teljesen más az alaplap, az EPROM, a doboz, a billentyűzet és a táp is..
Az EPROM-okból 24 helyett 28 lábú, nagyobb kapacitásúakat alkalmaztak, így számuk négyről kettőre csökkent. A tartalmukban is volt némi változás: a színkezelésen felül kiegészült újabb, grafikát támogató BASIC utasításokkal.
A RAM-szeletek is mások: az A és a B sorozatnál a teljes kiépítésű változatokban 3×8 db azaz 24 db RAM-szeletet építettek be, a Pro/Primo alaplapján viszont csak 8 db nagyobb tárolókapacitású számára alakítottak ki helyet.
Az alaplap egyéb kiegészítő áramköreiben is van eltérés. A billentyűzet valójában SZKI gyártmány, műszakilag azonos az ott gyártott Uniboard professzionális billentyűzettel. Ennek érdekessége, hogy a billentyűk nyomóerejét nem rugók, hanem mágnesek adták; a nyomógombok pedig nem szitázottak, hanem gravírozással készültek. (Az Uniboard billentyűzetet kapta meg a későbbi SZKI professzionális számítógépcsaládja, a Proper 8 és Proper 16 is.) A billentyűzet relatív nagy magassága miatt az eredeti dobozt ki kellett egészíteni egy műanyag magasító kerettel.
A tápegység-elektronika is eltérő. A plusz panel áramfelvétele és tudott melegedése miatt nagyobb teljesítményű a transzformátor. A panel is más, rákerült egy UA723 IC is.
“Bár Az iskola-számítógép program pályázat egyik célja a magyar informatikai ipar támogatása is volt, és a Pro/Primo a középiskolás kategóriában első, az általános iskolás kategóriában harmadik helyezést ért el, a pálmát a pályázat abszolút győztese a kedvező áron forgalmazott Commodore 16 gépcsalád vitte el… Így nem lett a Primoból magyar ZX Spectrum” (A jövő múltja, 166. oldal.)
Ennek ellenére, emléke még 2020-ban i él!
Források
Általános áttekintés: Primo
Az A és a B sorozatról részletesebben: Primo A és Primo B
Részletes ismertetés: A Primo
A gép tulajdonságinak alapos és szakszerű elemzése: A Primo “népszámítógép” Mikroszámítógép Magazin, 1984/6, 28.-29.
Létrehozva: 2016.05.19. 22:19
Utolsó módosítás: 2024.11.07. 16:15