VIDEOTON Holding Zrt (jelenleg)
Jelenleg: Szerelvény és alkatrész szerződéses gyártás, autóipar, háztartási, kozmetikai eszközök, és általános ipari tevékenység számára.
Egy multitechnológiájú beszállító a komplett termékek, modulok és alkatrészek gyártása területén
Egy saját ipari parkokkal is rendelkező komplex szolgáltató a telephelyek üzemeltetése terén
Elektronikai és mechanikai tervezés
1990 előtt (alapvetően híradástechnika és számítástechnika a fő profil), így
Rádió-vevőkészülékek 1955-1990
Hangszórók, hangdobozok 1955-1990 Televízió készülékek 1959-199
Katonai elektronika 1955-1990
Optikai eszközök 1986-ban ma is működik!
Számítástechnika 1969-1990
A kezdetben 1952-ig: Katonai pirotechnikai eszközök (lőszerek)
- Széles Gábor, főtulajdonos 1991-től
- Lakatos Péter, Vezérigazgató 1991-től
- Sinkó Ottó, Vezérigazgató 1991 után
- Ranczné Rácz Gyöngyi, Gazdasági Vezérigazgató helyettes 1991 után
- Tunkli Mihály, Vezérigazgató helyettes 1991 után
- Papp István, vezérigazgató 1990. előtt
- Gergely Béla, igazgató 1990. előtt
- Kázsmér János, Műszaki igazgató, VIFI és Számítástechnikai gyár igazgató majd vezérigazgató 1990. előtt
- Gantner János, Számítástechnikai gyár és VIFI igazgató 1990. előtt
- Gerlai Mátyás, Számítástechnikai Gyár igazgató 1990. előtt
- Baráth Csaba, Számítástechnikai Gyár kereskedelmi igazgatóhelyettes 1990. előtt
- Brunner István, Számítástechnikai Gyár termelés igazgatóhelyettes 1990. előtt
- Mód Sándor, Számítástechnikai Gyár termelés igazgatóhelyettes 1990. előtt
- Váradi László, Számítástechnikai Gyár műszaki igazgatóhelyettes 1990. előtt
Év |
Létszám |
---|---|
1980 | 3.700 |
1991 | 4.000 |
1992 | 150 |
Év |
Bevétel (Forint) |
---|---|
1988 | 20.000.000.000 |
2010 | 90.000.000.000 |
2011 | 100.000.000.000 |
Jelentősebb híradástechnikai, rádió, TV gyártmányok
Legelső rádió R545 jelű (“Jubilate”), később többféle pl. Pacsirta rádiók
Legsikeresebb TV gyártmányok: TC 1620 Mini-Vidi, Color Star, Munkácsy, Thomson
Emlékezetes sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus
Legnagyobb darabszámú autórádió-gyártás a Zsiguli gépkocsiba
Többféle hangszórók, hangfalak
Jelentősebb katonai gyártmányok
rádió adó-vevő készülékek (R108-tól R125-ig)
Varsói Szerződés keretében: PHOJBOSZ, ARBALET és SZAHARA projektek
Jelentősebb optikai adathordozók
kompakt diszk leolvasó
magneto-optikai adathordozó
OPU optikai pick-up
Jelentősebb számítástechnikai gyártmányok
1010B, R-10, R-12,R-10M (VT60), R-11, R11R, R-15, CM-52, R11Y
display-ek: VT340, VDT 52100, VDX, VDN (ld. Videoton számítástechnikai termékek 1970-1990 (Gerlai Mátyás előadás)
sornyomtatók: VT24000, 25000, 27000, 23000
mátrixnyomtató: 21xxx család
Személyi számítógép: VT110, VT160
Miniszámítógépek: VT20 család
Mérnöki munkaállomások: VT32, VT320
Elődje: 1938-tól Vadásztöltény, Gyutacs és Fémárugyár, (1700 dolgozó)
1946-tól: Vadásztöltény gyár,
1948-ban államosították,
1952-től híradástechnika, 1955-től rádiók sorozatgyártása, 1959-től TV gyártás, ekkor a neve Videoton Rádió- és Televíziógyár
1968-ban a vállalathoz csatolták az Elektronikai Finommechanikai Kutató Intézetet (EFKI), VIDEOTON Fejlesztési Intézet (VIFI) néven.
1971-től számítógépek és elektronikus eszközök gyártása is beindul, később a neve Videoton Elektronikai Vállalat, gyáregységei voltak Ajkán, Enyingen, Sárbogárdon, Tabon és Veszprémben.
1991-ben privatizálták, innentől általános ipari termékek, háztartási termékek gyártása a jellemző és neve Videoton Holding Rt.
1944 végén a német hadsereg az értékesebb gépeket elszállította, ezért a termelés a háború után csak nehezen indult be. A cég 1946-tól Vadásztöltény Gyár néven a patkótól a segédmotorig mindenféle közszükségleti cikket gyártott.
Az 1948-as államosítás után részben Churchill fultoni beszéde után kitört hidegháború miatt, egy időre visszahozták a hadi, pirotechnikai feladatokat, de azokat rövidesen szétszervezték az ország különböző pontjaira, úgy, hogy ez a profil a székesfehérvári gyárban gyakorlatilag nullára redukálódott.
1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról, s 1955-ben indult a rádiók sorozatgyártása.
Az R545 jelű, “Jubilate” névre hallgató első rádiókészülékből 100 ezer darab készült, de 1958-ban már 220 ezer rádiót gyártottak.
1959-ben hagyta el a gyárat az első fekete-fehér televíziókészülék, s a hatvanas évek végén évente már több mint 200 ezer tévé készült, ezzel a hazai boltokban valóságos verseny alakult ki az ORION és a vállalat között.
A KGST-n belüli szakosodás alapján a vállalat komplett részegységeket is gyártott exportra, amelyet a “testvércégek” főleg képcső-szállítással ellentételeztek. A hadi elektronika termékek gyártása is 1959-ben indult, szovjet licenc alapján készültek rádió adó-vevő készülékek, valamint mobil híradó rendszereket is gyártottak.
Népszerű termékük volt a hordozható TV készülék, a legismertebb a TC 1620 Mini-Vidi volt. A fekete-fehér készülékek 1978-tól integrált áramkörös kivitelben készültek, az első színes tévé a szovjet kooperációban készült Color Star volt, amelyet a saját fejlesztésű Munkácsy követett. T-5391 készülékből 121 000 eladott darab.
Az autórádió-gyártásnak a Zsiguli gyárral kötött szerződés adott nagy lendületet, a hetvenes években egymilliónál is többet exportáltak. Székesfehérváron készültek az első hazai hi-fi kategóriájú sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus.
Egységes Számítógép Rendszerben (ESZR) való részvétel, az IBM akkor legkorszerűbb, 360-as sorozatát másolta le. Az R-10 nem volt az IBM 360-al kompatibilis, mégis az ESZR tagja lett.
A vállalt nemzetközi kötelezettségek szükségessé tették széleskörű kormányintézkedések megtételét, ezek:
– A nemzetközi kötelezettségek teljesítésének koordinációjára létrehozták a Számítástechnikai Koordinációs Intézetet (SZKI).
– Kijelölték többszöri iterációval a hazai gyártóbázist, a VIDEOTON-t. A vállalat technológiai színvonala, szervezettsége, anyagi ereje garantálta a program sikeres végrehajtását.
– A VIDEOTON fejlesztési kapacitásainak bővítése érdekében 1968-ban a vállalathoz csatolták az Elektronikai Finommechanikai Kutató Intézetet (EFKI), VIDEOTON Fejlesztési Intézet (VIFI) néven.
– Az MSZR hazai programjának koordinálásával a VIDEOTON-t bízták meg, megerősítve a VIDEOTON súlyát a KGST együttműködésben. A Főkonstruktőri Tanácsba Kázsmér Jánost delegálták.
A KGST számítógépcsaládjának legkisebb darabja, az R-10-es a szakosodás szerint a Videotonnál készült 1971-től. Jelentős volt az exportja, s ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának. 1981-ben az R-10-esek kifutása után került piacra az R-10-M, majd a közepes teljesítményűnek számító R-11, R-15 és a CM-52-es. 1979-től készítette a különböző nagy gyártók termékeivel kompatibilis videoterminálokat.
A Videotont az első tíz legnagyobb magyar vállalat között jegyezték. Kiemelt beruházások eredményeként Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legmodernebb gyártókapacitásával rendelkező híradástechnikai cége volt.
Az optikai rendszerek fejlesztése a 80-as években indult be.
Kulcsemberek a kezdetektől 1990-ig a Videotonnál
dr. Ábrahám László műszaki igazgató, vezérigazgató
Tóth András technológiai fejlesztési főmérnök
Dörnyei József főmérnök
Matók Károly termelési igazgató
Kulcsemberek a Videoton Fejlesztési Intézetnél (VIFI) 1990. előtt
Turányi Gyula főmérnök
Csurgyók Nándor főmérnök
Ujvári Zoltán főmérnök
Baráth István optikai projektvezető
Kulcsemberek a Videoton Számítástechnikai Gyárában 1990. előtt
Mohos József gyáregység igazgató
Kudich Antal gyáregység igazgató
Kiss Ferenc gyáregység igazgató
Máté Antal gyáregység igazgató
Hajma László gyáregység igazgató
A vállalat a rendszerváltás, 1990. után – különösen a kelet-európai megrendelések elmaradása – miatt nehéz helyzetbe került, 1991-ben megindult a felszámolás, s végül három magánszemély, az Euroinvest cég, valamint az MHB alkotta konzorcium vásárolta meg. Később az MHB eladta részét a tulajdonostársaknak. Az új cég VIDEOTON Holding Rt. néven beszállítóként kezdte meg tevékenységét: elektronikai, informatikai, autóipari háztartási gépipari, telekommunikációs berendezéseket, részegységeket gyártott. 1994-től új gyártócsarnokok épültek, a cég egy sor multinacionális céggel – például IBM, Philips – lépett együttműködésre, újabb vidéki telephelyeket vásárolt, s a korábbi bérmunka tevékenységből kilépve szerződéses termék gyártóvá vált. A megnőtt gyártókapacitások következtében a cégcsoport létszáma 2000 végére 17,5 ezerre nőtt. A legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalat komplex gyártási portfólióval
Jelenlegi felső vezetők még:
- Horváth Zoltán, Igazgató, Nemzetközi Projektek
- Simonné dr. Vágó Erzsébet, Jogi igazgató
- Káldi Gábor, Kontrolling igazgató
- Lászlófalviné Gönczy Zsuzsa, Ügyvezető igazgató VIDEOTON Autóelektronika Kft
- Gerber András, Ügyvezető igazgató, VIDEOTON Elektro-PLAST Kft.
- Klambauer Csaba, Ügyvezető igazgató, VIDEOTON EAS Kft
A teljes Videoton létszáma:
Év
|
Létszám
|
---|---|
1980 | 20.000 |
1991 | 6.000 |
1992 | 4.300 |
2000 | 17.500 |
2010 | 7.700 |
- Videoton honlap
- A VIDEOTON története
- Videoton iTF rendezvény 2011. november 30.
- Videoton lyukkártya olvasó
- Videoton R10
- Videoton számítástechnika
- Videoton számítástechnikai termékek 1970-1990 (Gerlai Mátyás előadás)
- Videoton számítástechnikai Gyár Termékek, Dolgozók Vezetők 1985-1987-1988 (Gerlai)
- VIDEOTON Termékkatalógus
- VIDEOTON számítástechnikai termékek és az ESZR
Létrehozva: 2016.07.27. 18:54
Utolsó módosítás: 2024.06.30. 11:00