VT R10 miniszámítógép

Kisebb műszaki-tudományos számítások (pl. digitális képfeldolgozás űrfelvételek kiértékelésére)
Vállalati alkalmazások, folyamatirányítás
Valósidejű terminál (real time front-end) on-line adatgyűjtő és -feldolgozó rendszerekhez

Hordozhatósága és kis hőtermelése ipari és a hadi alkalmazásokra  is alkalmassá tette

Magyarországon több olyan feladatot is megoldottak rajta, amelyekhez Franciaországban közepes teljesítményű számítógépeket használtak

Magyarországon széles körben elterjedt; fő felhasználók:

• Magyar Optikai Művek (MOM)
• Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG)

Sok gépet forgalmaztak a KGST országokban, különösen a Szovjetunióban

Informatika Történeti Kiállítás

Felépítés

Központi egység

Szó szervezésű gép: 16 bpW

• vezérmű: LSI tokokból felépített, mikroprogramozható vezérlés, Minibus sínrendszer
  • 1 vagy 2 KB mikroprogram-tár
  • legfeljebb 4*32 B kapacitású gyorsítótár (cache)
  • 32 megszakítási szint
• főtár: 4-32 KW ferritgyűrűs tár (8 KB-s modulokból); ciklusidő 400 μs
• számolómű: n.a.
• csatorna: a külső egységek mikroprogramozott vezérlésével valósult meg

Periféria

• háttértárak:
  • cserélhető mágneslemez, 5 MB
  • SAGEM FEX3 fix mágneslemez, 800 KB
    • hozzáférési idő: 10 ms
  • 8″ hajlékonylemez, 256 KB
  • 9 sávos mágnesszalag
• külső eszközök:
  • ASR33 Teletype konzolírógép, 10 chps
  • VT 340 CRT monitor
  • lyukszalag olvasó, 300 – 1000 chps
  • lyukszalag lyukasztó, 50 chps
  • lyukkártya olvasó, 300 cdpm
  •  sornyomtatók:
    • 80 chpl, 356 lpm
    • 132 chpl, 245 lpm
  • mátrixnyomtató, 100 chpm
  • AD / DA átalakító

Működés

86 mikroprogramozott utasítás; utasításszintű kompatibilitás a Mitra 15-tel; időosztásos üzemmódot támogató utasítások

Főtár-címzési módok:

• direkt
• indirekt
• indexelt
• relatív vagy paraméteres címzés

Lehetséges adattípusok:

• bájt
• szó (2 B)
• duplaszó (4 B)
• bájtsorozat

Utasítás-végrehajtási idő tár-regiszter típusú szavas műveletekre: átlagosan 2,1 ms (~500 ips)

A csatornavezérlő utasításokat 300 μs válaszidejű megszakítási rendszer kezelte, lehetővé téve hierarchikusan egymásba ágyazott megszakítási programok automatikus végrehajtását

A 32 megszakítási szintet 112 külső megszakítási okhoz lehetett hozzárendelni

Képernyő-felbontás:16 sor, 80 chpl

Programkészlet

• operációs rendszer:
  • MTR
  • RTM
  • RTDM
  • VIDOS  (Infelor fejlesztés)
  • Answer
• programnyelvek:
  • BASIC
  • CDL
  • Cobol 74
  • Fortran IV
  • Videoton asszember

Felhasználói igényekhez igazodó alkalmazási rendszerek

Történeti érdekességek

Az ESZR gépcsaládok legkisebb tagjának, az R10 számítógépnek kifejlesztését Magyarország vállalta. A  teljesítéséért felelős OMFB az SZKI-t bízta meg a feladattal, aki a francia CII (Compagnie International pour l’Informatique) céggel vette fel a kapcsolatot. Így került sor a cég CII 10010 számítógépe licencének és gyártási jogának megvásárlására (1969). A szerződés értelmében 4 mintapéldány érkezett hazánkba, ezeket a KFKI, a SZTAKI, az EMG, illetve az SZKI kapta (az 1971-es BNV-n kis módosításokkal be is mutatta). A VIDEOTON pedig  a licenc alapján le is gyártott ~20 darab számítógépet , s ezeket VT 1010B néven forgalmazta (1971).

Ezalatt az EMG azért lobbizott, hogy – az ígért módosítások átvezetése után –, saját fejlesztésű EMG 830 számítógépét jelentsék be R10-nek. A különben mind szakmai, mind gazdasági szempontokból indokolható törekvés azonban – főleg az EMG vezetésének hibájából – nem járt sikerrel.

Időközben megváltozott a politikai koncepció is, és az OMFB – a kormány döntése értelmében – a VIDEOTON-t bízta meg, hogy a CII-ben még fejlesztés alatt álló Mitra15 számítógépnek – később a SEMS cég birtokába került – licence alapján, alakítsa ki az ESZR előírásoknak megfelelő R10 (EC1010) számítógépet.  Ennek létrehozására és majdani nemzetközi bevizsgálására a VIDEOTON szerződést kötött az SZKI–val. A technológia és know-how gyorsabb átvétele érdekében, az SZKI két munkatársa hónapokat dolgozott Franciaországban az első Mitra15 elkészítésében. A sikeres bevizsgálás (approbáció) 1972-ben megtörtént. (Részletesen lásd: Csendes József: Magyar-francia együttműködés)

Érdekességképpen megjegyezzük, hogy a CII cég kérésére – még a 1010B korszakban – Magyar Napok címmel konferenciát rendeztek, ahol a 10010 gépekre hazánkban kidolgozott programokat ismertetették.

További érdekesség még, hogy a bolgár gyártású mágneslemezhez az SZKI-ban kifejlesztett illesztő egységből 20 példányt gyártottak a  VIDEOTON részére is, amelyeket R10 számítógépekben értékesítettek.

Források

Általános ismertetés: Híradástechnika folyóirat XIV/2.szám, 62. oldal.

Részletes leírás, képekkel: R10 miniszámítógép-család (Összeállította: Gerlai Mátyás)

Összefoglaló áttekintés: VIDEOTON számítógépek (Összeállította: Újvári Zoltán és Gerlai Mátyás)

50 éves az R10 Összeállítás a R10 történetéhez