Tandem K2000 számítógépcsalád

A TNS (hibatűrő) rendszereket főként banki alkalmazások és számítások kezelésére fejlesztették ki, az ügyfelek adatainak és tranzakcióinak (vásárlások, ATM pénzfelvételek, tőzsdeügyletek stb.) folyamatos, megbízható, hibamentes nyilvántartására.

Felépítés

Az architektúra alapvető jellegzetessége, hogy nem voltak közösen használt (megosztott) erőforrások.

A Tandem/16  (T/16, később NonStop I) rendszer  2-16 központi egységből állt; mindegyik felépítése

• saját vezérlő mikroprocesszor,
• saját, nem megosztott főtár és
• saját B/K vezérlő koprocesszor

volt, amelyeket saját belső sínrendszerük kapcsolt össze.

A központi egységek B/K vezérlői a hátlapon megvalósított közös sínrendszeren (DynaBus) keresztül kettős kapcsolatban voltak egymással.

A központi-egység párok két független tápegységhez csatlakoztak.

A rendszerhez tartozó mágneslemezek külön vonalakon tükör-párokba voltak szervezve, két független lemezvezérlőn keresztül.

Biztonsági okokból a közösen használt sínrendszerek bizonyos redundanciával készültek, ami némileg megnövelte a költségeket; de lényeges részegységeket nem kettőztek meg pusztán csak hibafelderítési céllal.

Működés

A kettős kapcsolatok révén a rendszer egy központi egység, illetve egy tápegység meghibásodása esetén is működőképes maradt. Ha valamelyik központi egységben, vagy ennek sínrendszerében  hiba lépett fel, a feldolgozást hibátlan párja folytatta.

Ha valamelyik lemez meghibásodott, a munka a tükör-párján levő hibátlan adatokkal folytatódott.

A rendszer úgy épült fel, hogy a lehető legtöbb hiba a lehető leghamarabb észlelhető (“gyors hiba”), és egy-egy sérült adat kiszűrhető legyen, mielőtt véglegesen bekerült volna az adatbázisba. Evégett a program-processzek “master/slave” üzenetcserével tartottak kapcsolatot egymással,  közös tárhasználat nélkül, így  különböző kiépítettségű rendszerekben is megbízhatóan működtek.

Az állománykezelő, valamint a tranzakció-kezelő processzek egymástól függetlenül tudtak üzenetpárokat cserélni.

Programkészlet

• A TNS rendszerekben általánosan használt Guardian operációs rendszert a gépfüggetlen TPL (Transaction Processing Language) nyelven írták meg, amelyet a HP 3000 SPL (System Porgramming Language) nyelvéből fejlesztettek ki. Bár szintaxisa hasonlított a C nyelvére, lényegében a Burroughs’ Algol nyelven alapult, és képes volt akár futó, akár alvó processzek között is vezérelni az üzenetcserét; így hatékonyan segítette mind a hardver, mind a szoftver hibák felderítését.
• Ugyancsak TPL nyelven fejlesztették ki a Cobol 74, a Fortran és a MUMPS fordítóprogramot is.

Történeti érdekességek

Míg az átlagos hibamentes üzemidő (MTBF) a korabeli hagyományos nagygépes rendszereknél 4-5 nap volt, a TNS rendszereknél ennek 100-szorosát is elérték, években mérhető folyamatos működéssel.  Az utóbbiak árban is versenyképesek maradtak: két központi egységből álló konfiguráció ára mintegy kétszerese volt egy hagyományos egygépes rendszerének, miközben más, hasonló teljesítményű hibatűrő rendszereké az egygépesek árának négyszeresét is meghaladta.

A NonStop név máig megmaradt: a Hewlett-Packard cég  külön termékcsaládjában használják, annál a cégnél, amelyet eredetileg azért hagytak ott az alapítók, hogy létrehozzák a Tandemet.

A 70-es és a 90-es évek közepe között eltelt több mint két évtizedben a Tandem az egyedi hardver eszközök gyártásától a processzor tervezés felé fordult. Végül a Compaq 1977-ben felvásárolta a céget, hogy növelje a társaság megbízható szervereinek kínálatát.

Források

Részletes ismertetés: Tandem Computers