M-3 számítógép

Az első hazai elektroncsöves számítógép, az M-3, szovjet tervek alapján épült meg. A munkát 1957-ben kezdte meg az MTA KKCS, ennek során hazai alkatrészbázisra tervezték át a gépet, és több külső eszközt illesztettek hozzá, köztük az eredeti, később a saját fejlesztésű mágnesdobot (M-3 dobtárak).

Kategória:
Középgép
Technológia:
Elektroncsöves
Származás:
hazai
Létrehozás:

Minta alapú saját fejlesztés szovjet dokumentáció alapján

Fejlesztő:
MTA Kibernetikai Kutató Csoport - A kutatócsoport vezetője, majd önállósulása után igazgatója Varga Sándor
Tervező:
Dömölki, Bálint
A 8 tagú csoporthoz több mechanikus-tervező és technikus is tartozott (Lásd MTA KKCS)
Gyártó:
Egyetlen laboratóriumi példány készült

Használat

Működési idő:
1959-1968
Működő darabszám:
1
Tipikus alkalmazások:

A gép elsődlegesen műszaki tudományos számítások végzésére készült; ennek megfelelően alkalmas volt

  • közönséges és parciális differenciálegyenletek integrálására (nemlineáris esetben is)
  • sokváltozós algebrai és transzcendens egyenletek megoldására
  • lineáris programozási feladatok elvégzésére
Üzemi helyek:

MTA Számítóközpont, Budapest (1958-1965)

József Attila Tudományegyetem (JATE) Kibernetikai Laboratórium, Szeged (1965-1968)

Ár:
Nem volt kereskedekmi forgalomban

Felépítés

Központi egység

Szószervezésű gép: 31 bpW

  • vezérmű:
    • kétcímes utasításrendszer
    • 4 regiszter (akkumulátor, indexregiszter, utasításszámláló, szelekciós (előválasztó) regiszter)
  • főtár:
    • kezdetben egy 1 kW-os, majd két, egyenként 1,6 kW kapacitású mágnesdobos tár (a bővítés és a második dob illesztése saját fejlesztés)
    • később 1 KW ferritgyűrűs RAM
  • számolómű: n.a.

Periféria

  • háttértár: mágnesszalag, 80 kW (saját fejlesztés)
  • külső eszközök:
    • eredetileg egy 5 sávos, 50 chps  sebességű Teletype írógép (funkciói: vezérlő konzol, adatbevitel és eredmény kiírás, egyidejűleg lyukszalag lyukasztó)
    • később 8 sávos Creed lyukszalag olvasó
    • 8 sávos Creed lyukasztó (mindkettő illesztése  saját fejlesztés)

A gép 3 szekrényben helyezkedett el:

  • a központi szekrényben volt a vezérmű, a számolómű és a vezérlőpult
  • külön szekrényt foglalt el a főtár szerepét betöltő mágnesdob és a többi külső eszköz vezérműve
  • a harmadik szekrény tartalmazta a tápegységeket

Külön asztalon voltak a lyukszalagos külső eszközök

Működés

A gépi szó egy kétcímes utasítást vagy egy előjeles fixpontos bináris számot tartalmazhatott; az utasításkészlet 40 aritmetikai/logikai és 11 vezérlő utasításból állt.

A mágnesdobos főtárra az adatok felírása, illetve visszaolvasása 8 író/olvasó fejegységen keresztül történt.

Műveleti sebesség:

  • mágnesdobos főtárral 50 ips
  • ferrittárral 3000 ips

Az elektroncsövek  gyakran (átlagosan napi 20 esetben) meghibásodtak, emiatt az átlagos hibamentes üzemidő (MTBF) ∼ 3-4 óra volt.

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer nem volt
  • fordítóprogram:
    • assembler-szerű Szimbolikus Címeket Fordító, a gépi kódban írt programok lefordításához és futtatáshoz (saját fejlesztetés)
Egyedi programok

A hazai számítógép-használat kezdeti időszakában számos alkalmazói program készült; néhány példa:

  • Balatoni János: Optikai rendszerek tervezése
  • Frey TamásSzelezsán János: Az Erzsébet híd merevítő tartóival kapcsolatos számítások (30×30-as nemlineáris egyenletrendszer)
  • Gergely József: Ipari bordás hőcserélők számítása
  • Krekó Béla – Dömölki Bálint: Szállítási költségek minimalizálása
  • Rózsa PálVeidinger László: Részecskék viselkedésének vizsgálata emulzióban (20×20-as mátrixok invertálása)
  • Sándor Ferenc: Tekercselési számítások (dinamók, transzformátorok)
  • Szelezsán János: Metán parciális oxidációja (nemlineáris egyenletrendszer megoldása)

Az M-3 programozási munkáiról részletesen beszámol dr. Szelezsán János: Az első hazai számítástechnikai alkalmazások az M-3 számítógépen.pdf című  tanulmányában, amelyben teljes lista is megtalálható.

Történeti érdekességek

A gép összességében 770 elektroncsőből és 2000 kuprox-diódából állt, közel 500 alegységbe szervezve, és mintegy 30 m² területet foglalt el; 10 kW fogyasztása miatt hűtése komoly problémát okozott.

A hálózati feszültségingadozások kiküszöbölése érdekében a tápfeszültséget egy motorgenerátor szolgáltatta.

Dobmemóriából négyet is a géphez lehetett (volna) kapcsolni.

Hibakeresésre és tesztelésre külön “alegység-vizsgáló” berendezés szolgált.

Az M-3 gépen szólalt meg az első magyar „számítógépes zene” is, a saját fejlesztésű hardver kiegészítés révén. Minden programnak jellegzetes zenéje volt, amelyet programozója már jól ismert; így például a diagnosztikai programok „zenéjéből” meg lehetett állapítani, hogy a gép jól vagy hibásan működik-e – már ha valakinek jó füle volt.

A gépet szegedi működése végén szétszerelték, alkatrészeit más célokra felhasználták; bővebben: M-3 dobmemória (videó).

Első magyar fejlesztésű elektronikus számítógép lévén, fontos szerepet játszott a számítástechnikai kultúra hazai elterjesztésében. Az MTA KKCS munkatársai a későbbiekben  a hazai számítástechnikai fejlesztések és alkalmazások meghatározó személyiségei lettek.

Az M-3 “‘születésének” kanyargó  történetét Dömölki Bálint és Szelezsán János foglalta össze:  A Sziget, 97-113. oldal

A fejlesztés történetét Kovács Győző visszaemlékezésében örökítette meg.

Források

Áttekintő ismertetés:  M-3

A tervező/fejlesztő kollektíváról ld. MTA KKCS

M-3 programok hibakeresése – visszaemlékezés az 1962 körüli KKCs-s időkre


Létrehozva: 2015.12.26. 19:56
Utolsó módosítás: 2023.12.02. 16:09