IBM 1403 sornyomtató

A sornyomtatót 1959-ben vezették be, még az 1400-as sorozatú gépekhez. Rendkívül hosszú életű alkotás volt, még a 370-es rendszert is megélte. Érdekessége, hogy kalapácsok nem a festékszalagra ütöttek, hanem a papírt nyomták a festékszalaghoz.

Kategória:
Külső (periférikus) eszköz
Technológia:
Elektromechanikus
Származás:
import
Gyártó:
IBM - International Business Machines Corporation, USA

Használat

Működési idő:
1962 - 1990
Tipikus alkalmazások:

Nagy mennyiségű, gyors adatnyomtatás és másolat-készítés

Üzemi helyek:

Az 1970-es évtized végéig gyakorlatilag minden IBM számítógép mellett használták

Felépítés

A nyomtató lényeges alkatrészei:

  • kalapács-sor
  • karakterlánc
  • festékszalag-tekercs és továbbítószerkezet
  • papírtovábbító szerkezet

Az egy sorban kinyomtatható karakterek számát a kalapács-sorban levő kalapácsok száma (120 vagy 132) határozta meg.

A kinyomtatható karaktereket a 240 karakterhelyes, cserélhető nyomtatólánc tartalmazta. Az alapkészlethez 48 különböző karakter tartozott:  26 nagybetű, 10 számjegy, és 12 írásjel (& ,  .  –  $  *  /  %  #  @  ≠  ⌑).

A karakterlánc cseréjével különböző típusú karaktereket (kisbetűk, dőlt betűk, görög betűk stb.) lehetett nyomtatni.

Működés

Nyomtatáskor a karakterlánc folyamatosan, vízszintesen futott körbe a papír előtt, a festékszalag pedig teljes sorszélességben, fggőlegesen haladt a karakterlánc és a papír között.  A hagyományos írógépekkel ellentétben, a kalapácssor a papír mögött helyezkedett el, és amikor a kívánt karakter elhaladt egy-egy pozíció előtt, a megfelelő kalapács — a festékszalagon keresztül — nekiütötte a papírt a nyomtatóláncnak, így az aktuális karakter képe jelent meg a papíron.

A kalapácsokat erős elektromágnes működtette, amelynek tekercsén éppen a kellő pillanatban haladt át  a gerjesztőáram. Ez a folyamat néhány ezredmásodperc alatt zajlott le, utána a kalapácsot egy rugó automatikusan visszahúzta nyugalmi helyzetbe.

A nyomtatónak 600 lpm és 1100 lpm  sebességű változata készült. A nyomtatási sebességet az is befolyásolta, hogy a karakterkészlet hányszor fért rá a karakterláncra. Szükség esetén a lánc-cserét néhány perc alatt el lehetett végezni.

A legfeljebb 6 példányos, harmonika-hajtogatású papírt a szélén levő perforációba kapaszkodó fogaskerekek függőlegesen továbbították. A soremelések, illetve visszalépések számát, valamint a soron belüli kezdőpozíciót is,  a programozható “kocsivezérlő-szalag” határozta meg, így különböző formátumokat — akár különböző méretű  papírokra is — lehetett nyomtatni.

Létezett két színű festékszalag is.

Programkészlet

Általános programok

A nyomtatót a számítógép operációs rendszere vezérelte.

Egyedi programok

Különböző nyomtatási képekhez számos egyedi programot írtak.

Érdekességként említjük a nyomtatóval készült Mona Lisa képet, vagy a nyomtató kalapácsainak kopogását kihasználó zenélő programot, ritmus-gépet.

Történeti érdekességek

A nyomtató egyidős a — szintén korszakalkotó — gömbfejes írógéppel. Sikerét a korábban használt nyomtatókhoz képest egyszerűbb és rugalmasabb kivitelének, valamint a karakterláncos kialakításnak köszönheti.

Idővel különböző kiegészítő berendezések készültek hozzá: perforáció leszedők, lapvágók, hajtogatók, boríték készítők stb. Szokásos banki alkalmazás volt például a csekkfüzet-készítő kiegészítés, de ismerünk könyvkötő, vagy másolat-összekötő alkalmazásokat is.

Források

Általános ismertetés, valamit a felépítés és a működés bemutatása videón: IBM 1403 sornyomtató

Történeti, műszaki és modell-adatok: IBM 1403 (angol)

 


Létrehozva: 2016.07.20. 22:39
Utolsó módosítás: 2020.07.24. 12:04