Homelab háziszámítógép-család

Rövid név:

A Homelab háziszámítógép-család “szülei” egy lelkes fiatal magyar tizenéves amatőr testvérpár, Lukács József és Lukács Endre. Az első, nem túl sikeres sorozat hibáit kijavítva született a HomeLab-2, ami Aircomp 16 néven került kereskedelmi forgalomba.
A továbbfejlesztett HomeLab-3 változatot a fejlesztők — mivel pénzhiány miatt nem találtak gyártóbázist — csak a megvalósult prototípus alapján összeállított gépkészletként tudták értékesíteni. Az alábbiakban ezt a modellt ismertetjük.

Kategória:
Mikroszámítógép
Technológia:
Közepes alkatrész-sűrűségű IC tokos
Származás:
hazai
Létrehozás:

Az Ohio Scientific cég (USA) Challenger nevű mikroszámítógépének mintájára készült, saját tervezés és szerelés

Fejlesztő:
Lukács testvérek
Tervező:
Lukács József hardver tervező
Lukács Endre szoftver fejlesztő
Gyártó:
A gépet a vásárlók szerelték össze és helyezték üzembe, a megadott "kit" felhasználásával

Használat

Működési idő:
1983-
Működő darabszám:
∼ 100 eladott alapkészlet
Tipikus alkalmazások:

A gépeket csak egyedi célokra használták

Üzemi helyek:

Magánszemélyek – főleg fiatalok – otthoni használatra építették

Ár:
Alapkészlet ∼ 10000 Ft
Megtekinthető:

Nyilvános gyűjteményekben nincs fellelhető példány; egyes  példányok esetleg a korabeli építők magántulajdonában lehetnek

Felépítés

Központi egység

  • vezérmű: Zilog Z80 mikroprocesszor, órajel 4 MHz
  • főtár:
    • 2 KB –  64 KB-g bővíthető, DRAM IC tokokból
    •  ROM, ill. EPROM tokok az alapszoftver tárolására
  • számolómű: a mikroprocesszorba beépített ALU
  •  csatlakozóhely interfészek, külső eszközök számára:
    • interfész tetszőleges hangmagnóhoz
    • képernyő-illesztés 32 sor, 32 / 64 chpl megjelenítésére (átkapcsolható)
    • programozható interfész (PIO), tetszőleges, 16 bites eszközök csatlakoztatására

Periféria

  • háttértár:  hangmagnó
  • külső eszközök:
    • bemenet: 60 karakteres billentyűzet
    • kimenet: kompozit videojel, TV-készülékhez vagy monitorhoz

A gépet a billentyűzet házában elhelyezendő, előre gyártott NYÁK lapokra kellett szerelni.

A tápfeszültség-ellátást a felhasználónak kellett megoldania.

Működés

A gépet a mikroprocesszor vezérelte

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer nem volt
  • fordítóprogramok:
    • BASIC (a korábbi saját fejlesztés bővített funkciókészlettel)
    • assembler (gépi kódú programozást segítő, oda-vissza fordítóprogram)

“Forgalomba került” (nem egészen jogtisztán) egy nyomkövetővel (debugger) kiegészített szimbolikus assembler is, nagyobb lélegzetű, assembly nyelven írt programok létrehozására.

Egyedi programok

“Gyári” programok nem voltak.

Az újdonsült géptulajdonosok maguk írták meg a számukra szükséges programokat, ezek többségét nyilvánossá tették az ifjabb Simonyi Károly ihletésére  alakult HCC (Hungarian Computer Club) tagok között.

Többnyire egyszerűbb játékprogramok születtek, de készültek például szövegszerkesztő-,szótár- és zenei programok, sőt “program-átiratok” is, mint például a Sargon Chess II vagy a Maxi Galaxy.

Történeti érdekességek

“Amikor az első számítógépemet konstruáltam, még élénken élt bennem egy, azóta már nem létező amerikai cég, az Ohio Scientific példája. … Ez volt az a vállalkozás, amelyik 1978-ban 300 dollárért kínált egészen kitűnő számítógépet Challanger néven, amikor a többiek —  Apple, Tandy, Commodore —  ára még 700 dollár fölött volt! … Én elfogadtam a Challanger kihívását, és elhatároztam, hogy a magyar ifjúságnak is megpróbálom megteremteni az elérhető számítógépet. Magunkat – mert mindehhez lelkes és fáradhatatlan kollégára az öcsém személyében találtam – elneveztük Homelab-nek, és munkához láttunk valóban házi laboratóriumunkban. … Ha az első gép még nem is, de az 1982 tavaszán elkészült második típus már megfelelt azoknak a követelményeknek, melyeket magunk elé állítottunk.”  (Részlet Lukács József interjújából)

A Lukács testvérek úgy vélték, hogy a Homelab-2-ből lett Aircomp 16 ára túl magas, hogy további piacot találjanak, és a fiatalok is megvásárolhassák a számítógépet, lejjebb kell szorítani az árat. Nem találtak azonban olyan állami vállalatot, amely jelentősen olcsóbban tudta volna gyártani a HomeLab-ot, ezért úgy döntöttek, maguk oldják meg a gyártást. Mivel Magyarországon ekkor szocializmus volt, hamarosan súlyos alkatrészhiány lépett fel, ami miatt át kellett gondolni a stratégiát. Ekkor úgy döntöttek, hogy csináld-magad kit-ek formájában is kiadnak egy olcsó HomeLab-ot, amely csak a csupasz alaplapot és a billentyűzetet, egy ROM-on pedig az operációs rendszert tartalmazta, – ez a “kit” került 10 000 Ft-ba –, a többi alkatrészt (pl. RAM-ot, processzort) pedig a vevőnek külön kellett beszereznie.

A HomeLab családot tervező két testvér, Lukács József és Endre munkája nagy mértékben segítette a számítástechnikai kultúra hazai kibontakozását és elterjedését a fiatal korosztályokban, akik számára klubokat és találkozókat is szerveztek.

Források

Általános ismertetés: Homelab

Részletesebb ismertetés: A Homelab háziszámítógép

A felépítésről részletesen: A Homelab hardvere

A programokról bővebben: A Homelab szoftvere

Lukács József a hardverről (videó)

Lukács Endre a szoftverről (videó)

Történeti és műszaki ismertetés:A Homelab születése

 


Létrehozva: 2016.05.15. 22:09
Utolsó módosítás: 2019.10.20. 22:00