EMG 830 számítógép

Az Elektronikus Mérőműszerek Gyárában (EMG) 1969-ben megépült középkategóriájú  EMG 830 számítógép az első – és azóta is egyetlen – teljes mértékben hazai fejlesztésű, félvezető elemeket alkalmazó számítógép volt.

 

Kategória:
Középgép
Technológia:
Egyedi félvezetős
Származás:
hazai
Létrehozás:

Teljes egészében hazai elgondolás és fejlesztés

Fejlesztő:
EMG
Tervező:
Klatsmányi Árpád - főkonstruktőr, a tervezés vezetője
Köves Péter vezető rendszertervező
Gerl Zsolt vezető hardver tervező
Mazzag Mihály verifikálás tervező és végrehajtó
Gyártó:
EMG

Használat

Működési idő:
1968-1970
Működő darabszám:
16
Tipikus alkalmazások:

Ügyviteli célú adatfeldolgozás

Tudományos és műszaki számítások

Folyamatirányítás

A 43. sz. Építőipari Vállalatnál futtatott programok közül néhány, a teljesség igénye nélkül:

  • rugalmasan ágyazott, egy irányban merevített lemez méretezése
  • beruházási program költséggörbéje
  • hálótervezés és megvalósítás-ütemezés
  • bérstatisztika
Üzemi helyek:

Többek között a 43. sz. Építőipari Vállalat

Felépítés

Központi egység

Szószervezésű gép: 24 bpW

  • vezérmű:
    • ciklus-generátor (szinkron vezérlés), órajel 250 kHz,
    • cím-aritmetika
    • műveleti regiszterek
  • főtár:
    • 16 / 32 KW ferritgyűrűs RAM (legfeljebb két blokk, 16 KW/blokk; váltás az egyik indexregiszter segítségével)
    • diódás fixtár (ROM)
  • számolómű (ALU): 24 bites soros működésű akkumulátor-regiszter  aritmetikai és logikai műveletekre;  két modulja:
    • aritmetikai alapmodul bináris műveletek végzésére (összeadás, kivonás, kétirányú léptetések,  logikai műveletek)
    • kiegészítő modul decimális műveletek végzésére
  • csatorna: a külső egységek csatlakoztatására

Periféria

  • háttértárak:
    •  mágneslemezes gyorstár
    • cserélhető-mágneslemezes tár
    • mágnesszalagos tár
  • külső eszközök:
    • konzol: IBM gömbfejes írógép
    • lyukszalag olvasó / lyukszalag lyukasztó
    • lyukkártya olvasó / lyukkártya lyukasztó
    • sornyomtató

Részletesebben:

Gerl Zsolt: EMG 830 architektúra (videó)

Gál Jenő: EMG 830 IO-rendszer (videó)

Működés

A  gépi utasítás felépítése:

  • műveleti kód: 6 bit (64 utasítás)
  • címrész: 14 bit (16 KW egcímzésére)
  • index: 2  bit
  • tényezőválasztó: 2 bit

A blokktranszferes adatforgalom során a vezérlést a csatorna-logika vette át

Utasítástípusok:

  •  adatforgalom (regiszter-regiszter, regiszter-főtár, főtár-csatorna)
  • aritmetikai és logikai műveletek
  • vezérlés-átadás

A számolómű 2-komplemens ábrázolású bináris, illetve decimális számokkal végzett műveleteket

Átlagos fixpontos műveleti sebesség: 25 kips

Részletesebben a számolóműről: Kóta Gábor: EMG 830 aritmetika

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer:
    • BOSS (Basic Operating Software System) a számítógépcsalád alap-operációs rendszere
    • MOS (Multiprocess Operating System) folyamatirányítási célokra
  • fordítóprogramok:
Egyedi programok

Módosított szimplex módszer
Hálótervezés Pert-módszerrel, ütemezés kritikus út módszerrel
NYÁR: Graphomat-vezérlő lyukszalag előállítása áramköri kártyák nyomtatási képének megrajzolásához

Bérszámfejtés

Történeti érdekességek

A szilícium alapú félvezető elemekből épített hardver modulok a maguk korában újszerűnek számító belső sínrendszeren keresztül kapcsolódtak egymáshoz, az összhangot a modulokba épített prioritás-logika biztosította; így az architektúrát igazítani lehetett a felhasználói igényekhez.

A felépítésre jellemző modularitás és a sínrendszer magasan kiemelte a korabeli középkategóriájú gépek közül.

A gépet a fejlesztés vezetője a magyar R10-nek szánta az ESZR-ben, ez az elképzelés azonban meghiúsult; lásd Csendes József: Magyar-francia együttműködés.

1972-74 között elkészült még az IC-s változat is EMG 840 néven; ennek 1 példánya került kereskedelmi forgalomba.

Források

Az általa vezetett fejlesztésekről Klatsmányi Árpád tanulmánya számol be

A szoftverfejlesztés nehézségeiről és eredményeiről Havass Miklós: Az EMG gépcsalád szoftver rendszere

A fejlesztési elképzelésekről K. Szabó Zoltán: Az EMG jövőképe  c. tanulmányában olvashatunk

Érdekességek a gyár történetéről


Létrehozva: 2015.12.06. 20:14
Utolsó módosítás: 2021.10.21. 18:37