ABC 80 iskola-számítógép
A svéd Dataindustrier AB (DIAB) vállalat Advanced Basic Computernek nevezett mikroszámítógépét Svédországban a Luxor AB cég, Magyarországon pedig — a megvásárolt licenc alapján — a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) gyártotta és forgalmazta is.
A számítógépekhez a Luxor AB a központi egységeket, cserében a BRG a kitűnő minőségű adatmagnókat szállította.
Jánosi Marcell az adatmagnó tervezője
Használat
Svédországban: személyi számítógépek kiváltása, irodai felhasználás
Magyarországon (üzleti forgalomba nem került):
- az iskola-számítógép program keretén belül számítástechnika-oktatás
- tanárok kötelező továbbképzése (1981-82; alapvető számítógép-kezelői ismeretek, BASIC nyelv alapjai)
Érdekes felhasználás Szentesi Gábor információi alapján:
1983-tól a debreceni BIOGAL Gyógyszergyárban beüzemeltek két ABC 80-at folyamatirányító és mérési adatgyűjtő gépként. Az ABC 80 tulajdonképpen a szegedi Procontrol I.Sz. által készített Platon folyamatirányító rendszer központi egysége volt. 4 fermentor 4-4 paraméterét szabályozta valós időben. Emellett még 4 másik paraméter adatait gyűjtötte. A perifériák: egy Junoszty televízió, egy sornyomtató és az ABC 830 floppyegység. Lassú volt: a “körüljárási idő”, amíg mind a 4 fermentor adatait begyűjtötte, és a beavatkozásokat indította, 80 másodperc volt. De, tekintettel a vezérelt folyamatok lassúságára (egy fermentáció átlag 12-14 napos volt), bőven megfelet akkor. 1985-ben a korszerűsített Platon-B váltotta le. Abban már 4db. 5MHz-es Z80 processzor dolgozott, 512kB operatív tárral. 2db. floppymeghajtó, 2db. 10MB-os harddiszk, 2 monitor, alfanumerikus billentyűzet és mellette egy 10×12-es programozható funkcióbillentyű mátrix. Operációs rendszere a multiCP/M volt. Szoftverfejlesztése C programnyelven történt.
Főleg iskolák, az Iskola-számítógép program keretében állami támogatással
Felépítés
Központi egység
Bájt szervezésű gép: 8 bpW
- vezérmű: Zilog Z80 mikroprocesszor (az Intel 8080 utódja), órajel: 3,58 MHz; regiszterkészlet:
- 3 regiszterpár (16 bitesnek összefogható, de 8 bitenként külön-külön is elérhető regiszterek)
- IX, IY indexregiszter
- SP veremmutató regiszter
- PC programszámláló regiszter
- 8-8 bites I (megszakítás) és R (memóriafrissítés) regiszter
- főtár:
- 16 KB RAM (32 KB-ig bővíthető)
- 1 KB videó frissítő tár
- számolómű: a mikroprocesszorba beépített ALU
Periféria
- háttértár:
- hajlékonylemez: ABC 830 (két 5,25″ lemezhez)
- ABC 820 / ABC 821 mágnesszalag
- csatlakoztatható főtár kiterjesztés
- periférikus eszközök
- ABC 80, 31 cm képátlójú monokróm televízió
- nyomtató
- játékvezérlő eszközök
- szkenner
Működés
A számolómű szorozni nem tudott, de minden szokásos aritmetikai, logikai és léptetési művelet elvégzésére képes volt. Evégett háromféle egyszerű adattípussal dolgozott:
- 2 bájtos egész és
- 5 bájtos valós számokkal, illetve
- karakterláncokkal (string).
Külön logikai típus nem volt, de a fordítóprogram numerikus kifejezéseket is tudott logikai értékként kezelni (0 hamis, minden más szám igaz értéknek felelt meg).
Összetett típusként csak a tömböt ismerte. Legfeljebb kétdimenziós tömböket lehetett létrehozni, de sem a skaláris, sem a tömbváltozókat nem kellett előre deklarálni, mivel a helyfoglalás futásidőben történt, a tömbök méretét is dinamikusan (pl. aritmetikai kifejezéssel) lehetett meghatározni.
A belső adatátvitel blokkos formában történt. Volt indexelt címzés is, amivel valamelyik indexregiszterben tárolt címhez képest a -128 – +127 tartományban lehetett elérni a főtárat.
Grafikus üzemmódban a SETDOT utasítás jelenített meg és a CLRDOT utasítás törölt le egy képpontot; a képpont állapotát a DOT függvénnyel lehetett lekérdezni. A képernyőn legfeljebb 78*72 (=5616) képpontot lehetett megjeleníteni.
Karakteres (“félgrafikus”) üzemmódra egy speciális (151-es kódú) karakter beírásával soronként lehetett átváltani; ilyenkor a képernyő 24 sorból és soronként 40 karakterhelyből, egy karakterhely 6 képpontból (3*2) állt. Mivel a vezérlő karakter lefoglalta 0. oszlopot, a hasznos képernyőfelületen egy sorban csak 39, összesen 936 karakter kiírására volt mód.
A maga korában újdonság volt, hogy a legfontosabb ékezetes betűket (á, é, ö, ü) is meg lehetett jeleníteni.
Programkészlet
- operációs rendszer: nem volt
- fordítóprogram: Luxor BASIC
Történeti érdekességek
A svéd-magyar együttműködés révén a szerencsésebb oktatási intézményekben már az 1983. elején megjelent a százas szériában gyártott ABC80 iskola-számítógép, amelyen egy nemzedéknyi ifjú műszaki értelmiségi ismerkedett meg a BASIC nyelvvel.
A géphez Hack Frigyes Mihály munkája révén adtak ki oktatói és programozói füzetsorozatot.
Források
Bővebb információk: ABC számítógép
Létrehozva: 2016.06.02. 19:14
Utolsó módosítás: 2024.12.06. 08:32