Tófalvi Gyula

Születési dátum:
1927.11.03.
Születési hely:
Kispest
Halálozási dátum:
2003.05.14.
Végzettség, szakképesítés:
  • villamosmérnök - BME - 1954.
  • Tudományos fokozat:
    MTA doktora - 1979.

    Közgazdásznak indult, majd az egyetem második évében egy dolgozata miatt szakot kellett változtatnia; 1950-től a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) hallgatója lett.

    Az egyetem elvégzése után az Elektromechanikai Vállalat (EMV) ionoszférakutató laboratóriumában lett fejlesztőmérnök. 1958-ban három fejlesztőtársával közösen elnyerte a brüsszeli Világkiállítás Nagydíját (Grand-Prix) az IRX-típusú ionoszférakutató berendezés kifejlesztéséért. A következő évben ezen sikeréért Kossuth-díj II. fokozatot kapott (megosztva). Ebben az évben az első magyar televízióadó és antennarendszere fejlesztési munkálatainak irányítását végezte (a berendezés 1960-ban készült el).
    1960-as évek végén már a színes televízió adóberendezések fejlesztésén dolgozott. 1965-ben nevezték ki az EMV főmérnökévé. Irányítás alatt 1968-ban elkészült a lakihegyi Kossuth adó új berendezése, majd megkezdődött a jászberényi rövidhullámú adóállomás fejlesztése (az ezzel kapcsolatos antenna- és tápvonalrendszerek munkája alapján lett műszaki doktor, majd 1974-ben a műszaki tudományok kandidátusa). 1975-ben megvált az EMV-től.

    1975-1980 között a Magyar Híradástechnikai Egyesülés (MHE) műszaki elnökhelyetteseként az ágazat vállalatai fejlesztő munkáit koordinálta.
    1980-ban a Távközlési Kutató Intézet (TKI) tudományos igazgatója lett.

    1992-1997 között a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) alapítója és ügyvezető igazgatója; az Űrkutatási Tudományos Tanács (ŰTT) elnöke volt.
    Emellett 1983-tól a Híradástechnika című lap főszerkesztője, és 1984-től 1990-ig a Híradástechnikai Tudományos Egyesület (HTE) főtitkára, majd elnöke. A BME-n címzetes egyetemi tanárként oktatott, elindította az adástechnikai szakmérnök képzést. A Magyar Mérnökakadémia egyik alapító tagja (1990), elnökségi tagja és több cikluson át alelnöke volt.

    Kitüntetései: megosztott Kossuth-díj (magyar állam, 1959); Puskás Tivadar-díj (HTE, 1977, 1991); MTESZ-díj (Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége, 1984); Eötvös Loránd-díj (Minisztertanács, 1985); Fonó Albert díja (Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), 1995).

    És ami még fontos
    • Munkáiról vezetett naplójából készült az Érik a fény című játékfilm, ami a kékesi tévéadó mérnökeiről és céljaik megvalósításáért folytatott küzdelmeikről szól (1970.; rendező: Szemes Mihály).
    • Mérnök vagyok címmel jelent meg önvallomása (OMIKK kiadás, Budapest, 1989).
    • Mivel a művészetek mindig közel álltak hozzá, az ő kívánságára minden adóállomás első sugárzásakor Kodály Kállai kettőse hangzott el.

    Létrehozva: 2024.07.16. 16:29
    Utolsó módosítás: 2024.09.04. 18:32