Tersztyánszky Ákos

Teljes nevén: Nádasi Tersztyánszky Ákos György Géza.
Hírközlési pályáját a soproni postaigazgatóság műszaki osztályán kezdte 1904-ben. 1908-ban a Magyar Királyi Posta és Távírda Műszaki Főfelügyelőséghez osztották be, ahol 1909-ben segédmérnökként véglegesítették. A műszaki fejlődés által megkívánt szakmai ismeretek elsajátítása érdekében beutazta Olaszországot, Németországot, Svájcot, Ausztriát, Palesztinát, Törökországot, Egyiptomot és az Amerikai Egyesült Államokat is.

1914. júl. 8-án tartalékos távíróépítő osztagvezetőként frontszolgálatra vonult be. Több magas harctéri kitüntetés birtokosaként 1917. decemberében szerelt le.

1919. jan. 1-jétől az újonnan felállított Budapesti Távíró és Távbeszélő Igazgatósághoz osztották be. 1921. júl. 10-én a vezérigazgatóság 8. Vonalépítési ügyek ügyosztályának helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1924-től – különböző beosztásokban – a budapesti távbeszélőközpontok automatizálásával kapcsolatos hálózat-átépítési munkálatok terveinek felülvizsgálata, kivitelezésének ellenőrzése, a rendelkezésre állás növelését és az építési költségek csökkentését célzó megoldások bevezetése, majd a Budapest és Bécs közötti távkábel üzembe helyezése tartozott hatáskörébe.
1926. jan. 29-én a Budapesti Távíró és Távbeszélő Igazgatóság ideiglenes vezetésével, illetve az igazgatóságnak a vezérigazgatóság egyik üzemi osztályává történő átszervezésével bízták meg. 1926. márc. 10-én a vezérigazgatóság 9. Távíró és távbeszélő üzemi osztályának, majd 1929. júl. 1-jétől az Budapesti Távíró és Távbeszélő Igazgatóság vezetője lett. 1930-1933. között a lakihegyi 120 kW-os nagyadó létrehozása és üzembe helyezése során szerzett érdemeket. 1932. nov. 1-jétől a vezérigazgatóság Távíró és távbeszélő műszaki főosztályának volt a vezetője.

A kormányzó 1935. júl. 6-án a Magyar Királyi Posta vezérigazgatójává nevezte ki, majd 1937. június 30-án államtitkári címmel tüntette ki. Nevéhez fűződik a Magyar Királyi Postáról szóló 1936. évi XXXV. törvénycikk kihirdetése is, amely Magyarország első postatörvénye. Kiváló műszaki szakemberként a műszaki szolgálat óriási fejlesztését érte el: többek között átépíttette és modern távgépírókkal szereltette fel a Központi Távíró Hivatalt, ahol 1938. márc. 30-án adta át a forgalomnak a korszerű berendezésekkel felszerelt rádió-üzemközpontot. Hivatalának utolsó évében fejeződtek be az Erzsébet Távbeszélő Központ szerelési munkái. Eredményei között említhetjük a postaszállítás fejlesztését, a vidéki postaházak építésének folytatását és az automata központok bővítését is.

1939. június végén vonult nyugállományba.
Megalakulásától tagja volt a Magyar Királyi Posta Jogász és Mérnök Tisztviselői Országos Egyesületének, 1932-34. között pedig az egyesület elnöke volt. Magas választott tisztségeket töltött be a Postás Sport Egyesületben. 1935-39. között a Magyar Királyi Posta Betegségi Biztosító Intézetének az elnöke. 1936-39. között a Magyar Mérnök- és Építészegylet rendes tagja.

Kitüntetései: Ferenc József-rend lovagkeresztje a Katonai Érdemkereszt szalagján (Ferenc József császár és magyar királytól, 1915.); Hadsereg-főparancsnoki dicséret (1916.); Kormányzói elismerés a Budapest-Bécs távkábel üzembe helyezése és a budapesti távbeszélő hálózat automatizálása során végzett munkáért (Horthy Miklós kormányzótól, 1928); Nemzeti Munkavédelem díszjelvénye (Belügyminisztérium, 1931.); Miniszteri elismerés a honvédelmi igazgatás érdekében végzett munkáért (honvédelmi miniszter, 1933.); Magyar Érdemkereszt II. osztálya (Horthy Miklós kormányzótól, 1936.).