Szlávik Ferenc
1956-ban lépett az MTA Központi Fizikai Kutató Intézet (KFKI) kötelékébe. Az első években kutató mérnök és témavezető konstruktőr volt, majd tudományos osztályvezetőként a mérés- és műszerfejlesztés szélesebb körét irányította. Munkásságának első fázisa a hazai szilárdtest- és reaktor-fizikai kutatások céljait szolgáló egyedi műszerek, mérő-, vezérlő és adatfeldolgozó berendezések létrehozását célozta.
1971-ben a KFKI műszaki igazgatóhelyettesévé, majd 1981-ben az akkorra már kutatóközponttá vált szervezet műszaki igazgatójává, azaz a Műszaki Szakigazgatás (MSZI) igazgatójává nevezték ki. Feladata a KFKI közös műszaki bázisának irányítása, folyamatos fejlesztése volt. Interdiszciplináris kutatásokat ebben az időszakban is végzett, elsősorban a számítógéppel segített elektrokardiológia és a mechatronika területén.
Közleményeinek száma, a társszerzősekkel együtt, meghaladja a százat. Számos szabadalma is volt.
1992-től (a KFKI mint kutatóközpont felbomlását követően) 2005-ig a “KFKI-Campus” átfogó infrastrukturális ellátását biztosító KFKI Üzemeltető Kft. ügyvezető igazgatójaként tevékenykedett. 2005-től az MTA Atomenergia Kutató Intézetnek, majd 2016-tól az ezt a szervezetet magában foglaló Energiatudományi Kutatóközpontnak is tanácsadója.
Önálló egyetemi előadássorozatokat a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) telemetriából, az Orvostovábbképző Intézetben (OTKI) és az Orvostovábbképző Egyetemen (OTE) számítógépes EKG-diagnosztikából, a BME Mérnöktovábbképző Intézetében nukleáris elektronikából tartott.
Létrehozva: 2019.11.27. 18:13
Utolsó módosítás: 2024.09.03. 21:59