Radványi András

1966-tól a Távközlési Kutató Intézet (TKI) ösztöndíjasa, ahol 1969-től 1982-ig dolgozott. Témái: szűrők elmélete és tervezése, félvezető eszközök modellezése, áramkör- és rendszerszimuláció, algoritmusok kidolgozása és programozása. Részt vett az automatizált tervezést támogató AUTER rendszer kifejlesztésében és az integrált áramköri kultúra meghonosítását célzó kutatási-fejlesztési társulás, az LSI-Kft. munkáiban is. Több szimulációs programcsomagot dolgozott ki áramkörök frekvenciatartománybeli, érzékenység, zaj, torzítás és hőmérsékleti analízisére, valamint nagybonyolultságú MOS (metaloxid semiconductor) integrált áramköri chip-ek technológia-közeli vizsgálatához.

1982-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézete (SZTAKI) tudományos tanácsadójaként általános célú, eseményvezérelt rendszerszimuláció és sorbanállási modelleken alapuló gyártásszimuláció kérdéseit vizsgálta. Foglalkozott a Celluláris Neurális Hálózatok (CNN) elméletével és szimulációjával is. Fő kutatási és érdeklődési területe a sztereólátás mechanizmusához, sztereóképek elemzéséhez és készítéséhez, a látás pszichológiájához, továbbá hangok érzékeléséhez és hangforrások lokalizációjához kapcsolódott.

Az 1971-1974 és az 1986-1990 időszakokban a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Elméleti Villamosságtan Tanszékén oktatott.

1981-ben MTA kandidátusa fokozatot műszaki tudomány témakörben, 1999-ben MTA doktora címet szerzett.

Tudományos eredményeit rendszeresen publikálta nemzetközi és hazai szakmai folyóiratokban és konferenciákon.

Tagja az NJSZT-nek és az MTA Informatikai Tudományos Bizottságának.