Rabár Ferenc

Születési dátum:
1929.06.04.
Születési hely:
Budapest
Halálozási dátum:
1999.12.29.
Végzettség, szakképesítés:
  • közgazdász - Állami Kereskedelmi Főiskola - 1949.

  • 1950 és 1955 között kereskedelmi és közlekedési vállalatoknál dolgozott tervezési és számviteli munkakörökben. 1955 és 1960 között a Közlekedési és Postaügyi Minisztériumban a Gazdasági Vasutak Igazgatóságának csoportvezetője volt.

    1960 és 1965 között a Kohó- és Gépipari Minisztérium Ipargazdasági Szervezési és Számítástechnikai Intézete (KGM ISZSZI) Matematikai Modellek és Számítógép-alkalmazási Osztályának vezetője. Itt nyilvánult meg kiemelkedő szervezői és csoportkommunikációs képessége: rövid idő alatt kiváló és ambiciózus fiatal matematikusokból operációkutatási csoportot szervezett.

    1965 és 1975 között meghívást kapott a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) egy számítógép alkalmazások kutatásával-fejlesztésével foglalkozó, ágazat-független vállala, azt Információfeldolgozási Laboratórium (Infelor) megalapítására és vezetésére. A rövid idő alatt 550 főre felfutó intézet kora vezető szellemiségű, a korai irányzatokkal szemben szabadsággal és nyíltsággal működő intézetévé vált. Mintájává az ember méltóságán és személyes szabadságán alapuló társadalmi modell megvalósíthatóságának. A későbbi magyar informatikai élet számos meghatározó szereplője e Laboratórium falai közül került ki, „genetikailag hordozva” a „Rabári iskola” szellemét. Saját kutatásként ebben az időben az energia rendszerek szimulációjával foglalkozott.

    1975-ben meghívást kapott az ausztriai Laxenburgba, a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézethez (International Institute for Applied System Analysis: IIASA), mezőgazdasági programvezetőként. Itt 25 ország mezőgazdasági modelljét dolgozta ki nemzetközi tudósokból álló közössége (e tudósok között voltak Nobel-díjasok is). Az itt töltött időszakban, 1975-1983, majd 1985-1987 között, vezette a környezetvédelmi programot is.

    1982-1985 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE) tudományos főmunkatársa majd az Országos Tervhivatal (OT) megbízott főosztályvezetője, ahol jártasságot szerzett a népgazdasági tervezés rejtelmeiben.

    1987-ben visszatért az egyetemre, majd Antall József felkérte kormányába, a pénzügyminiszteri tisztség betöltésére. Rabár Ferenc pártonkívüliként, 1990. május 23. és 1990. december 20. között töltötte be ezt a posztot, amikor a kabineten belüli egyenetlenségek és a taxis blokád konszolidálásában betöltött döntő szerepének kisszerű akadályozása miatt, önként lemondott.

    1991 és 1994 között a Kereszténydemokrata Politikai Akadémia igazgatója. 1991-től a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) docense, majd 1993 és 1996 között egyetemi tanára. 1996 és 1999 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egyetemi tanára.

    Számos publicisztikája jelent meg, amelyből válogatott jegyzéket csatoltan találhatunk. Posztumusz műve a „Kötéltáncos magányossága. Válogatott írások. Osiris. 2002,” amelynek előszavában Bácskai Tamás elemzi Rabár Ferenc életművét.

    És ami még fontos
    • Hat gyermek édesapja.
    • Rabár Ferenc a magyar szellemi közélet ritka, kivételesen tiszta, hatalmi ambícióktól mentes karizmatikus személyisége volt. Jellemző, hogy a taxisblokád után Antall Józsefnek címzett, a pénzügyminiszteri székről lemondó levelében nem egyéni sérelmeivel foglalkozott, hanem az ország előtt álló feladatok megoldásának felelősségével, lehetőségeivel. Politikájának alapja a liberális racionalitáson alapuló gazdaság, amely azonban elsősorban a keresztény szemléletű közjót van hivatva szolgálni.

    Létrehozva: 2016.04.24. 21:25
    Utolsó módosítás: 2019.11.25. 20:10